DATARENA 2022 – (adat)mentalitás a kulcsa mindennek

A 2020-as online kitérő után a Datarena visszatért a fizikai világba, ahol az előadók arra keresték a választ, hogy miként lehet az adat egy vállalkozás hajtóereje, illetve milyen technológiai és egyéb környezet szükséges ahhoz, hogy a vagyonból haszon lehessen.

A konferencia vezérelve idén is az volt, hogy minél több gyakorlati, életszagú megközelítésből mutassuk meg a hazai adat ökoszisztéma állapotát és szereplőit. Alapfelvetésünk szerint az adatmennyiség rohamosan nő, ami állandó kényszerhelyzetbe hozza a vállalkozásokat: mit, hogyan, miért tartson meg ezekből, ki kezelje az állományt, milyen biztonsági feltételek, beruházás, oktatás mellett? A konferencia résztvevőit, előadóit Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára „melegítette be”, ami során megköszönte a tagság aktív tartalmi közreműködését és támogatását és ugyanezt az aktivitást kérte tőlük az IVSZ kiáltványának hamarosan megjelenő, a DATARENA témájába vágó vitaanyag kapcsán is.

A hozzáállás a minden?

A hazai adatállomány kapcsán rengeteg kérdés tehető fel, vagy tennivaló fogalmazható meg – Tarcsi Ádám is ezt a küldetést választotta előadása kapcsán. A Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont (NATUK) szakembere arra hívta felé a figyelmet, hogy hazánk európai összehasonlításban sereghajtó a big data, vagy bármilyen egyéb, adattal összefüggő tevékenység kapcsán. Ádám szerint a magyar adatpolitika, és ezzel együtt a NATUK feladata az, hogy a magánszereplők adattudatosságát növelje, ezzel együtt pedig közgazdasági szempontból értelmezze az adatvagyon fogalmát. Ebből a szempontból is létfontosságú a cégek, főleg a kkv-k magasabb szintre juttatása, amivel párhuzamosan a NATUK célul tűzte ki maga elé az adattárca gyakorlatának bevezetését is.

Ezt a gondolatmenetet folytatta immáron üzleti fókusszal Nagy-Rácz István, a Dmlab társalapítója, aki azt emelte ki, hogy az adatalapú üzletnek csak az utolsó pár lépése a technológia implementálása. István szerint a céges adatstratégiának az „adatok, emberek, eszközök, cégkultúra” négyesen kell nyugodnia, mely rendszerben hatalmas szükség van azokra a kollégákra, akik „fordítóként” működnek és össze tudják kötni az üzleti döntéshozókat az adatelemzőkkel. Egy adatokon nyugvó és ez által vezérelt céges működés az előadás szerint a kompetenciák felmérésével, esettanulmányok elemzésével, pilotok bevezetésével kezdődik, a szolgáltatás és az üzemeltetés csak ezek után kezdődhet és az is csak folyamatos monitorozás mellett.

A technológia beszél belőlük

A Dmlab szakembere nem győzte hangsúlyozni, hogy az adatalapú rendszerek építése esetén a technológia bevezetése a „leggyorsabb”, amivel párhuzamosan legalább ennyire fontos a folyamatos ellenőrzés, validálás, hiszen minden (adatalapú) megoldás el fog romlani egyszer. Ezeket a felvetéseket a platformokat, rendszereket tervező, építő vállaltok előadói sem cáfolták: ezt a területet az IBM-ből nemrég kivált és függetlenül működő Kyndryl, valamint az Oracle szakemberei képviselték. Fajkusz Ferenc, a Kyndryl globális fejlesztési vezetője a régi-új cég bemutatása mellett azokra a kihívásokra fókuszált, amelyek az üzletkritikus informatikai környezetek tervezése, kiépítése során jelentkeznek. Ide tartoznak a legacy rendszerek, az adatmocsarak, vagy az a körülmény, hogy az adatellátási lánc utolsó eleme minden iparágban más és más. Ferenc ezek mellett bemutatta a cég intelligens IT üzemeltetési eszközeit, amelyek egyetlen konzol segítségével, AI alapú elemzések és optimalizálás mellett folyamatosan transzparens eligazodást adnak a folyamatokban.

Az Oracle előadását két részre bontotta: Farkas Miklós az első 10 percben felvázolta a cég „önvezető”, autonóm adatbázis megoldásának legfontosabb jellemzőit. Ez a no code/low code környezetben működő adatbázis AI, valamint machine learning segítségével önálló tanulásra képes, aminek következtében az adatbázis feltérképezése után ajánlásokat is tud tenni azzal kapcsolatban, hogy milyen titkosítási, maszkolási, vagy auto patching feladatokra van szükség. A prezentáció második felében Sárecz Lajostól olyan nemzetközi esettanulmányokat láthattunk, amelyek az Oracle megoldására épülnek. Ilyen volt a lockdown alatt Pompeii látogatóit kalauzoló alkalmazás, amely valós időben, hőtérképek segítségével jelezte, hogy mely területeket érdemes kerülni a távolságtartás érdekében. De szó esett egy szlovén fémfeldolgozó, kéziszerszámokat gyártó vállalkozásról is, ahol a felhalmozódott, töméntelen adatot az Oracle adatbázis toolja „szelídítette meg”, ami után a cég vezetői már másodpercek alatt képesek voltak adatokat elemezni és döntéseket hozni.

A Google előadása azért is volt különleges, hiszen az eddig említett faktorok mindegyike jelen volt, és lesz is minden olyan esetben, amikor egy vállalat, vagy akár magánszemély az interneten nyomokat hagy maga után. Vadász Illés, a hazai Google csapat szakértője a harmadik feles sütik piacról (azaz böngészőkből) való kiszorulásának következményeit ecsetelte, valamint azt, hogy a Chrome esetében mindez hogyan fog zajlani. A várhatóan valamikor 2023. környékén bekövetkező váltást egyszerre több tényező is befolyásolja, illetve vezérli: a régiónként, sőt országonként eltérő adatvédelmi szabályozások, a hirdetők, vagy azokat megjelenítő cégek igényei és a folyamatosan változó technológia. Illés azt vetítette előre, hogy a nagyon precíz, célzott digitális marketinget a becslésen alapuló marketing váltja majd fel, mindezt persze erős machine learninggel megtámogatva. A sütik kezelése lekerül a böngésző szintjére, és nagyon erős felhasználói kontroll mellett egyfajta decentralizáltság jelenik meg a sütik világában.

Láttasd az adatot és nyerj!

„A racing bar chart az adatvizualizáció fidget spinnere!” Ezzel a furcsa, de képletes összehasonlítással indult Vidos Péter előadása, aki az animált adatmegjelenítés jelentőségéről tartott előadást. Az adatvizualizációval foglalkozó Vizzu a mozgó adatokban hisz, mivel ez az emberi agy teljesen eltérő részeit készteti gondolkodásra, ugyanakkor az így, vagy animált módon megjelenített adatokkal sokkal hatékonyabban mesélhető el egy-egy történet. Péter teljesen tudatosan használta a történetmesélés hasonlatot, hiszen úgy gondolják, hogy a sztori, vagy narratíva alapú adatmegjelenítés egy egészen új szintre tudja emelni azt, ahogy adatokat közlünk, de főleg értetünk meg a közönséggel.

A DATARENA napját egy panellel zártuk, ahol az adatbiztonság volt a téma. A Mádi-Nátor Anett (Cyber Services) vezetésével lezajlott beszélgetés során Varga Gábor (Microsoft Magyarország) a szabályozás fontosságáról és jelentőségéről beszélt, míg Gyepes Máté (ArubaCloud) azt emelte ki, hogy az adattúltermelés mennyire nehezen megoldható feladat akár az egyes ember, akár a cégek számára. Egy vezetőnek ugyanis folyamatosan képben kell lennie azzal kapcsolatban, hogy mennyi adattal rendelkezik, mit kezdjen vele, hogyan tárolja, milyen biztonsági megoldásokkal bástyázza körbe. Ez a kihívás állandósulni fog a piac összes szereplője számára, hiszen ahogy a beszélgetésben is elhangzott: a folyamatos és követhetetlen adattermelés mellé egy masszív adatéhség is párosul, a technológiák, illetve az infrastruktúra pedig ezeket a folyamatokat a továbbiakban csak gyorsítani fogja.