Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége - Sajtóközlemények RSS Feed

Az ACTA széleskörű társadalmi egyeztetését szorgalmazza az IVSZ

Wed, 15 Feb 2012 09:26:48 +0100

A hazai GDP 10 százalékát adó IKT szektorban különösen magas az innovatív vállalkozások aránya. Az IVSZ tagvállalatok körében végzett 2011-es felmérés szerint az innovatív vállalkozások még a recesszió idején is 6-7 százalékos növekedést értek el. Ezt a növekedési potenciált foghatja vissza az ACTA, melyet január végén Magyarország is aláírt. Az ACTA jelenleg ismert rendelkezései alapján azok a cégek, startup vállalkozások, projektek, amelyek valamilyen fejlesztési tevékenységbe kezdenének, azt kockáztatják, hogy egy esetleges szándékolatlan jogsértés miatt a tényleges kár mértékét jelentősen meghaladó összegű kártérítést kell fizetniük. Ezek a vállalkozások szerzői jogi szempontból gyakran nem kiszámítható közegben működnek. Ennek oka egyrészt a jogszabályok összetettsége, az európai uniós szerzői jogi szabályozás sokszínűsége, másrészt az, hogy az iparágra jellemző felgyorsult technológiai és piaci változásokat a szerzői jogi szabályozás nem tudja követni.

Az IVSZ emellett több pontatlanságra, illetve nem egyértelmű rendelkezésre is felhívja a figyelmet az egyezménnyel kapcsolatban. A közvetítő szolgáltatók számára például szankciókat állapíthat meg az egyezmény, amennyiben egy szerzői jogsértéssel vádolt, ám jogerősen el nem ítélt felhasználója szolgáltatását nem függeszti fel. Emellett a jelen megfogalmazásban az egyezmény lehetővé teszi, hogy az internet szolgáltatókat kötelezzék a szerzői jogsértéssel vádolt weboldalak elérhetetlenné tételére.

Ezen szolgáltatókat, cégeket, projekteket továbbá az ACTA alapján bevezetendő új jogérvényesítési eljárások is fenyegetik, amelyek szintén túlmutatnak az uniós joganyagban rögzítetteken.

Az IVSZ fontosnak tartja, hogy az ACTA-val kapcsolatos, eddig a nyilvánosság kizárásával zajló tárgyalásokat a továbbiakban az érintett érdekvédelmi és civilszervezetek bevonásával folytassák. Az IVSZ első lépésként együttműködés kialakítását kezdeményezte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, hogy az iparágat érintő szerzői jogi kérdésekben kifejthesse véleményét.

* * *

További információ:

Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

Puri Judit – marketing- és kommunikációs vezető

e-mail: puri.judit@ivsz.hu

Tel.: 06-1-266-6346

Honlap: www.ivsz.hu

http://twitter.com/_ivsz

http://www.facebook.com/ivsz.hu

Több informatikus és mérnökhallgató a felsőoktatásban

Thu, 26 Jan 2012 14:56:49 +0100

Habár több szakot kedvezőtlenül érintettek az új keretszámok, az informatikusi, a mérnöki és természettudományos képzési területek létszámkerete negyven százalékkal nőtt 2012-ben. Míg 2011-ben összesen 22 000 hallgató számára biztosítottak ingyenes oktatást a felsorolt három területen, addig az idei évben több mint 31 000 diák vehet részt – fele-fele arányban teljes, illetve részleges támogatás mellett – ezekben a képzésekben.

Az IKT-szektor a hazai GDP 11-12 százalékát adja, az innovatív megoldásokat kínáló IVSZ tagvállalatok még recesszióban is 6-7 százalékos növekedést tudtak elérni. Ahhoz, hogy az IKT-szektor valóban húzóágazat lehessen, megfelelő mennyiségű és magas színvonalon képzett szakemberre van szükség. Az elektronikai, informatikai cégek ezzel szemben gyakran szakemberhiánnyal küzdenek.

Az IVSZ évek óta dolgozik azon, hogy a mérnökképzés, a természettudományos oktatás nagyobb szerepet kapjon a felsőoktatásban. Számos programot indítottak annak érdekében, hogy a diákok megismerjék a mérnöki, informatikusi szakma előnyeit, lehetőségeit. Az utóbbi években ezekre a szakokra egyre növekedett a jelentkezők száma.

„Az IVSZ a saját eszközeivel továbbra is mindent megtesz azért, hogy a szakember utánpótlás ne legyen az iparági növekedés gátja. Elengedhetetlennek tartjuk – és a rendelkezésünkre álló fórumokon rendre hangsúlyozzuk is –, hogy a középfokú és szakképzésnek szervesen kapcsolódnia kell a felsőoktatáshoz. Ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy a jól képzett, gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakembereknek egyszerűbb legyen az átjárás a felsőfokú képzésekre. Most, hogy a létszámkeretek adottak, nagy felelőssége van a szülőknek és a pedagógusoknak is abban, hogy már az alap- illetve középfokú oktatásban a természettudományi tárgyak ismeretének elmélyítésére ösztönözzék a diákokat. Az itt megszerzett alapos tudás az egyik feltétele, hogy az egyetemeken felkészült, érdeklődő, motivált diákok folytassák tanulmányaikat” – mondta el Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.

Az IVSZ fontosnak tartja azt is, hogy a tanulmányait elkezdő 31 000 diák piacképes tudással fejezze be a felsőoktatást. Ehhez az iparág érdekképviseleti szervezeteként folyamatosan közvetíti az oktatási kormányzat felé az iparági igényeket: hol tart ma az iparág, milyen tudásra van szüksége a végzős mérnököknek, informatikusoknak. Az IVSZ tagvállalatok gyakorlati lehetőségek biztosításával járulhatnak hozzá a gyakorlatközpontú képzéshez, a költségtérítéses oktatás terheit pedig ösztöndíj-lehetőségekkel könnyíthetik.

* * *

További információ:

Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

Puri Judit – marketing- és kommunikációs vezető

e-mail: puri.judit@ivsz.hu

Tel.: 06-1-266-6346

Honlap: www.ivsz.hu

http://twitter.com/_ivsz

http://www.facebook.com/ivsz.hu

http://www.facebook.com/kockavagyokesbuszkera

Odaítélték a legjobb informatikai újságírónak járó díjat

Thu, 24 Nov 2011 15:06:37 +0100

Sajtóközlemény

Budapest, 2011. november 24. – Elek László újságíró, rádiós szerkesztő-műsorvezető, az MR1 Kossuth Rádió volt munkatársa kapta az első Kovács Attila-díjat az informatikai újságírás terén végzett kiemelkedő tevékenységéért. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége és az Informatika a Társadalomért Egyesület közösen hirdette meg az Az év informatikai újságírója díjat, amelyet a közelmúltban elhunyt informatikai szakújságíróról, Kovács Attiláról neveztek el.

Első alkalommal ítélték oda az informatikai újságírásban kiemelkedőt alkotó újságírónak a Kovács Attila-díjat. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) által életre hívott elismerést Elek Lászlónak, a Magyar Rádió volt munkatársának adták át ma az 5. Digitális Esélyegyenlőség Konferencián.

Elek László évtizedeken át volt a Magyar Rádió Tudományos Szerkesztőségének munkatársa, ahol egyebek mellett számos, számítástechnikával, informatikával foglalkozó műsort készített. A rádió műfaji sokszínűségéből adódóan ezek között néhány perces riportok, interjúk, portréműsorok és stúdióbeszélgetések is megtalálhatóak.

1996-ban alapítója volt a Hálóban című műsornak, amely az első, rendszeresen jelentkező, számítástechnikával, informatikával és internettel foglalkozó magazinja volt a Kossuth Rádiónak. Ezt követően a Digitális című, hasonló tematikájú műsort szerkesztette. A Rádió Kihívás című, naponta negyedórában jelentkező műsorában rendszeresen készített összeállításokat az informatika érdekességeiről, hasznáról és veszélyeiről. Műsorában rendszeresen megszólalási lehetőséget kaptak informatikusok, valamint az informatika társadalmi hatásaival foglalkozó szakemberek

A legjobb IT-újságírókat 2005. óta díjazzák, ettől az évtől a díj a 2010 novemberében elhunyt Kovács Attila nevét viseli. A három szakmai szervezet a Kovács Attila-díjjal olyan újságírók munkáját ismeri el, akik sokat tesznek az infokommunikáció népszerűsítéséért, átfogó képet adnak az információs társadalom életminőséget javító képességeiről, adottságairól, felhívják a figyelmet az új lehetőségekkel járó, új típusú veszélyekre, illetve beszámolnak a modern infokommunikáció mindennapi életre gyakorolt hatásairól.

A díj odaítéléséről hét főből álló bíráló bizottság döntött, melynek tagjai a kiírók képviselői és kommunikációs szakemberek voltak. A bizottság a 14 jelölt közül műveik minősége, szerkesztettsége, szakmai korrektsége, hitelessége és népszerűsítő ereje alapján választotta ki az idei év díjazottját. A bizottság tagjai voltak:

Bőgel György, professzor – CEU Business School (a bizottság elnöke)

Lenhardt Anita, ügyvezető partner – LWp Kommunikáció

Mester Sándor – Infotér Egyesület, elnökségi tag

Miltényi Gábor, főmunkatárs – NJSZT

Papp Péter, alelnök – IVSZ

Dr. Rétfalvi Györgyi, főiskolai tanár – BKF, Kommunikációtudományi Intézet

Sali Róbert MBA, informatikus

A legjobb informatikai újságírókat 2005 óta díjazzák, az elismerés korábban Az év informatikai újságírója díj nevet viselte. A díj korábbi elismertjei:

2005: Dojcsák Dániel - SG Informatikai és Tudományos Hírmagazin

2006: Hirschler Richard - HVG Háló, Kovács Olivér - Klubrádió, Simon S. András - Figyelő

2007: Fülöp Hajnalka – Népszabadság, Sági Gyöngyi – Világgazdaság, Sziebig Andrea - IT-Business, Dezső András - hvg.hu

2008: Mallász Judit - IT Business, Gerényi Gábor – Index, Vértes János Andor – Prim Média

2009: Bodnár Ádám – hwsw.hu, Mester Sándor életműdíjas informatikai újságíró

***

További információ:

Miltényi Gábor

főmunkatárs

NJSzT

1054 Budapest Bátori u. 16.

+36-1-472-27-44

Az informatika ma már a közigazgatás működésének alapfeltétele, legfontosabb kiszolgálója

Wed, 23 Nov 2011 23:07:33 +0100

Az Informatika a Társadalomért Egyesület (INFOTÉR) és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) második alkalommal rendezte meg az Informatika a Társadalomért Konferenciát. A szervezők az évente megrendezett konferenciával az információs társadalom építéséért felelős szervezetek, cégek és a közigazgatás vezetői számára kívánnak lehetőséget biztosítani a kormányzati informatika és az elektronikus közigazgatás aktuális kérdéseinek megtárgyalására. A november 22-23-án Balatonfüreden tartott tanácskozáson több mint ezren – kormányzati vezetők, az informatikai feladatokért felelős közigazgatási vezetők, civil szervezetek és it-cégek képviselői – vettek részt.

Soltész Attila, az INFOTÉR Egyesület elnöke nyitóbeszédében elmondta: ma már nem az informatika szükségessége a kérdés, hiszen az a közigazgatás minden feladatában központi szerepet tölt be. Előrelépést abban kell elérni, hogy az összes minisztérium a feladatai ellátása során a legfelsőbb szinten foglalkozzon az informatikai eszközök, rendszerek alkalmazásának lehetőségével, hiszen azokat hatékonyan és eredményesen ellátni csak infokommunikációs eszközökkel lehetséges. Soltész Attila elismerte az elmúlt egy év konszolidációs eredményeit a kormányzati informatika területén, valamint sürgette az uniós forrásból finanszírozott központi informatikai fejlesztések megvalósítását.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke követendő példaként emelte ki azokat a közigazgatási szerveket – egyebek mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt –, ahol olyan informatikai beruházások valósultak meg, amelyek nélkül ezek a szervezetek nem tudnák teljesíteni a vállalt céljaikat. Sok területen azonban csak felületesen használják ki az információtechnológia adta lehetőségeket, pedig ezek alkalmazása hatékonyabb működést és akár több tíz milliárd forint megtakarítást jelentene az államnak.

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az információtechnológia eredményeként említette, hogy amióta a gazdák ügyfélkapun vagy telefonon is eleget tehetnek bejelentési kötelezettségüknek, duplájára nőtt az idényjellegű foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban. A tárcánál és a háttérintézményeinél kiemelt szerepet kapnak az informatikai alkalmazások, különösen a támogatások igénylésében.

Szalai Annamária a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke beszédében kiemelte: az online elérhető lakossági közszolgáltatások száma az utóbbi időben jelentősen megnőtt, és ezzel az uniós szintet is elérte Magyarország. Erős lemaradás figyelhető meg azonban az üzleti szektorban alkalmazott online megoldások terén és az internetes vásárlásokban is.

Khalil Rouhana, a Digitális Menetrend magyarországi nagykövete hazánk szélessávú lefedettségét jónak ítélte meg, de úgy vélte, a 2020-ra megvalósítandó elvárások teljesítéséhez a használatban és az e-közigazgatási szolgáltatások terén még sok a tennivaló.

Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte a kormányzati informatika szervezeti és technológiai konszolidációjának és az állami nyilvántartások összehangolásának fontosságát.

Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára a konferencián elmondta, hogy hathatós lépéseket tesznek a közigazgatási rendszerek együttműködésének erősítéséért és az állami nyilvántartások minőségének javításáért. A konferencián megerősítette, hogy rövidesen el szeretnék indítani a kistelepülések polgármesteri hivatalait segítő központi informatikai rendszer fejlesztését ún. ASP-modellben.

Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke a szabványosítás első jelentős lépéseként bejelentette, hogy a jövő évtől már találkozhatunk a nemzeti egységes kártyarendszer első eredményeivel. A rendszerben elsőként a kormánytisztviselői és az oktatási kártyacsaládot vezetik be.

A konferencián terítékre kerültek az egyes ágazatok informatikai elképzelései is. A modernizáció, az infokommunikációs eszközök elterjesztése és alkalmazása mellett szállt síkra Dr. Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár, Dr. Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár és Soltész Miklós, szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is. A konferenciát Rogán Antal, a Magyar Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke zárta.

A konferencián a Mobilitás és Multimédia Klaszter a magyarországi mobil- és multimédiás technológiák újdonságait mutatta be kiállításain.

***

Informatika a Társadalomért Egyesület

Az Informatika a Társadalomért Egyesület 2007-ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai kutató, tájékoztató, ismeretterjesztő munkájával hozzájáruljon a magyar információs társadalom fejlődéséhez. Ahogy a neve is sugallja, az Egyesület az informatikai fejlesztések szempontjából az embert, a társadalmat helyezi középpontba és mindent ebből a szempontból értékel. Az Egyesület üzemelteti a közkedvelt infoter.eu információmegosztó portált, amely friss információkkal, videóinterjúkkal szolgálja a szakmai közönséget.

Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

Az IVSZ az informatikai, távközlési és elektronikai cégek legnagyobb érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezete. A szövetség fő célja, hogy elősegítse a hazai digitális ipar és információs társadalom fejlődését.

Az IVSZ egy olyan, nemzetközileg integrált, innovatív hazai infokommunikációs szektor megteremtéséért dolgozik, amely megállja a helyét a globális versenyben, és a magyar gazdaság húzóágazatává válik az információs korba lépett Magyarországon.

A Szövetség stratégiai célja az iparág fejlesztése, a piacbővítés elősegítése, a tiszta verseny feltételeinek megteremtése és a szabályozói, illetve felhasználói szemlélet formálása. Iparági tanácsadói szerepkörében az IVSZ javaslatokat készít az információs társadalom stratégiai irányvonalainak és az ahhoz kapcsolódó programoknak a kialakításához.

Az IVSZ a tagvállalatok munkájának elismerésére és piaci súlyuk erősítésére létrehozta az IVSZ Védjegyet, ami a minőséget, szakértelmet és megbízhatóságot jelenti a megbízók, partnerek, a piac egésze számára.

További információ:

Informatikai, Távközlési és Elektronika Vállalkozások Szövetsége

Puri Judit – marketing- és kommunikációs menedzser

e-mail: puri.judit@ivsz.hu

Tel.: 06-1-266-6346

Honlap: www.ivsz.hu

http://twitter.com/_ivsz

http://www.facebook.com/ivsz.hu

Újra összegyűlnek az információs társadalom építői

Thu, 27 Oct 2011 14:38:16 +0200

A szervezők az Informatika a Társadalomért konferenciát azzal a céllal hívták életre 2010-ben, hogy platformot biztosítsanak az információs társadalom építéséért felelős szervezetek, cégek számára a párbeszédhez. A kétnapos konferencián a közigazgatás vezetői, az oktatás, a civil szféra képviselői és az IKT-szektor cégei arról folytatnak eszmecserét, miként lehet minél szélesebb körben kihasználni az informatika, a legújabb technológiák adta lehetőségeket a közigazgatásban, hozzájárulva annak hatékonyabb működtetéséhez és a digitális írástudás további elterjedéséhez. A konferencia hiánypótló eseménynek bizonyult, amit a tavalyi év mintegy 700 résztvevője igazolt.

A közigazgatás fejlesztését célzó Magyary-program fontos szerepet szán az informatikának, melyet az idei INFOTÉR konferencián is megvitatnak a résztvevők. A konferencián elhangzó előadások, kerekasztal-beszélgetések tárgyalják a jelenleg zajló törvényalkotási folyamat informatikai területeket is érintő részleteit, így egyebek mellett az elektronikus ügyintézés és az információbiztonság témaköreit is.

Az INFOTÉR idei programjában kiemelt helyet kapnak az egyes ágazatokat érintő, azok hatékony működését biztosító informatikai fejlesztések. Külön szekciók szólnak az IKT-megoldások fontosságáról az egészségügyi és szociális ágazatban, az oktatásban, a közlekedésben, az energetikában és a vidékfejlesztésben.

A közigazgatás felelős szakemberei beszámolnak az EKOP és ÁROP projektek megvalósításáról, valamint a közbeszerzés, pályáztatás és elszámolás legfontosabb kérdéseiről.

Az INFOTÉR konferenciát idén november 22-23-án rendezik meg a balatonfüredi Anna Grand Hotelben. Az idei konferencián is többszáz, közigazgatásban dolgozó szakember részvételére számítanak a szervezők.

A konferencia részletes programja: http://konferencia.infoter.eu/static/2

***

Informatika a Társadalomért Egyesület

Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

További információ:

Informatikai Vállalkozások Szövetsége

Puri Judit – marketing- és kommunikációs vezető

e-mail: puri.judit@ivsz.hu

Tel.: 06-1-266-6346

Honlap: www.ivsz.hu

http://twitter.com/_ivsz

http://www.facebook.com/ivsz.hu

Az IKT szektor lehetőségei a recesszióban - MENTA 2011

Fri, 16 Sep 2011 11:01:59 +0200

Húszéves születésnapját ünnepelte idei menedzsertalálkozóján az IVSZ. A MENTA-n a tagvállalatok mintegy 300 vezetője és munkatársa vett részt. A kétnapos konferencián előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken és kötetlen eszmecseréken vitatták meg a piac, a technológia és az emberi erőforrás-menedzsment legfontosabb kérdéseit, kiemelt helyet kaptak a közigazgatási informatika aktualitásai.

Egy, az IVSZ tagvállalatok körében végzett, nem reprezentatív felmérés szerint a cégek árbevételüket tekintve az elmúlt évhez képest rosszabb esetben stagnálásról számoltak be, de az innovatív megoldásokat kínáló – szinte kizárólag hazai tulajdonú – cégek 6-7 százalékos növekedést is elértek. Laufer Tamás az IVSZ elnöke ezt pozitív jelként emelte ki nyitóbeszédében, és hangsúlyozta azt is, a kockázati tőke számára ma is fontos terület az informatika, a jó ötlettel rendelkező cégeknek nem kell pénzhiány miatt lemondani fejlesztésekről, terjeszkedésről.

Laufer Tamás megemlítette ugyanakkor, hogy az IKT-iparágban a keresletet visszafogó fontos tényező, hogy a hazai kkv-k erőteljes költségcsökkentésekre kényszerülnek, és így többek között az informatikai beszerzéseiket is elhalasztják. Nem segíti az IKT cégeket az a tény sem, hogy az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban még mindig nem indultak el az ígért informatikai projektek. Átcsoportosítások révén azonban 30 milliárd forintot visszakapott a szakma, így összesen több mint 80 milliárd forint áll rendelkezésre ilyen célokra. Várhatóan ösztönző hatású lesz a digitális készségek elterjedésére az ősszel tárgyalásra kerülő elektronikus ügyintézésekről szóló törvény is, és ez újabb lendületet ad az iparágnak.

Laufer Tamás elmondta, az infokommunikációs államtitkárság megszűnését a szakma visszalépésnek ítéli meg, de a mind a Nemzeti Fejlesztési- , mind a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban magas szinten foglalkoznak informatikai kérdésekkel. Ez év augusztusától pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot – melynek az IVSZ tanácsadó szervezete – az informatika és a hírközlés területén meghozandó stratégiai döntésekben véleményalkotó és javaslattevő szereppel ruházták fel, ez is biztosítéka az IKT kérdések hatékony kormányzati képviseletének.

Az IVSZ elnöke kiemelte a szervezet természettudományi oktatás és mérnökképzés erősítése terén tett lépéseit, és bíztató jelként említette meg, hogy az oktatási tárcához eljuttatott javaslatuk pozitív fogadtatásra talált, és a műszaki képzés arányának növekedésére tett ígéretet a minisztérium.

A MENTA-n jelentették be azokat a cégeket, akik először kapták meg az IVSZ Védjegyet. Az IVSZ célja a védjegy bevezetésével az volt, hogy az a magas minőséget és a megbízhatóságot jelentse a megbízók, partnerek számára, és az arra érdemes cégek pozitív megkülönböztetésben részesüljenek különböző tendereken, pályázatokon. A védjegy megszerzéséhez az IVSZ tagvállalatoknak szigorú szakmai és etikai normáknak kell megfelelniük, vevői és versenytársi ajánlások is szükségesek ennek alátámasztására. Az első IVSZ Védjegy tulajdonosok a 4D Soft Kft., a Sense/Net Zrt., az eGov Kft. és a netTeam Zrt..

A MENTA szponzorai: Invitel, Contum, IT Services Hungary, Hungaro DigiTel, kancellar.hu, AITIA, Chartis, Kürt, Symantec

Médiatámogatók: BITport, Computerworld, IT Business,

***

További információ:

Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

Puri Judit – marketing- és kommunikációs menedzser

e-mail: puri.judit@ivsz.hu

Tel.: 06-1-266-6346

Honlap: www.ivsz.hu

http://twitter.com/_ivsz

http://www.facebook.com/ivsz.hu

Technológiáról, piacról, emberekről szól az idei IVSZ MENTA

Tue, 06 Sep 2011 10:10:31 +0200

Tagvállalatainak vezetőit és munkatársait, az informatikai, elektronikai és távközlési szektor cégeinek képviselőit, IT-vezetőket és az IKT-szektor felhasználóit várja a szeptember 15-16-án rendezendő MENTA 2011 konferenciára, Egerszalókra a Salaris Hotelbe az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége. A 19. alkalommal megrendezésre kerülő menedzsertalálkozó fókusztémái a technológia, a piac és az ember lesznek.

A mikrovállalkozások és a kkv-k számára különösen hasznos előadások hangzanak el a hatékony pénzügyi megoldásokat bemutató szekcióban. A kockázati tőke és a pályázati források bevonásának sikertényezőit, az IT-cégek adóoptimalizálási lehetőségeit ismertetik az egyes területek szakértői.

A technológia lehetőségeit és kihívásait tárgyaló előadások között szó lesz egyebek mellett a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform célkitűzéseiről, valamint az informatikai biztonság aktuális kérdéseiről.

Az első napot az infokommunikáció emberi erőforrás oldalát vizsgáló előadások zárják.

A MENTA második napján a közigazgatás kerül fókuszba. Közigazgatási és informatikai szakemberek részvételével előadásokon és kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg a Magyary Zoltán Programot, amelynek egyik kiemelt eleme a közigazgatás korszerűsítése, ügyfélközpontúvá tétele az e-közigazgatási megoldások kiterjesztésével.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke a MENTA-n ismerteti a szövetség 2011-13. évekre kidolgozott stratégiáját.

A MENTA előestéjén, szeptember 14-én üzleti vacsorára várják az érdeklődőket. A vendégek itt Kumin Ferenc és Török Gábor politológusok és Kalmár István, az NHIT elnöke lesznek.

A MENTA előzetes programja az IVSZ honlapján.

A MENTA szponzorai: Invitel, Contum, IT Services Hungary, Hungaro DigiTel, kancellar.hu, AITIA, Chartis, Kürt, Symantec

Médiatámogatók: BITport, Computerworld, IT Business,

***

További információ:

Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

Puri Judit – marketing- és kommunikációs menedzser

e-mail: puri.judit@ivsz.hu

Tel.: 06-1-266-6346

Honlap: www.ivsz.hu

http://twitter.com/_ivsz

http://www.facebook.com/ivsz.hu

Kiélezett küzdelem várható az IKT-szektorban

Fri, 26 Aug 2011 09:15:28 +0200

Szeptember 10-én rendezik meg az első IVSZ InfoCom Golf Kupát. Az eseménynek a tatai Old Lake Golf & Country Club ad otthont, az új kupa a klub hivatalos versenynaptárába is bekerült. A magyar golfsport az idén 100 éves, az IKT-szektor először jelenik meg a versenysorozatban. A 18 szakaszos pályán rendezett nyílt versenyre bármely hazai és külföldi klub tagjai jelentkezhetnek. A sporteseményt a kísérők, családtagok számára golfoktatással, színes programokkal egészítik ki.

Az I. IVSZ InfoCom Golf Kupa részletei az IVSZ honlapján.

Az IT on ICE elnevezésű jégkorongtornát szeptember 24-én rendezik meg a pesterzsébeti jégcsarnokban. Az IVSZ tagvállalatok vezetői és szakemberei közül sokan űzik amatőr szinten ezt a sportot, ők alakíthatnak cégenként vagy más vállalatok munkatársaival összeállva legfeljebb 4+4 fős csapatokat. A rendezvény szakmai támogatója a Magyar Jégkorong Szövetség, házigazdája Spiller István, a Sport TV szakkommentátora.

Az IT on ICE jégkorong torna honlapja.

Az IVSZ mindkét sporteseményből hagyományt kíván teremteni, és ezentúl minden évben szeretnék összehozni az IVSZ tagvállalatok jéghoki és golf iránt érdeklődő munkatársait.

***

További információ:

Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége

Puri Judit – marketing- és kommunikációs menedzser

e-mail: puri.judit@ivsz.hu

Tel.: 06-1-266-6346

Honlap: www.ivsz.hu

http://twitter.com/_ivsz

http://www.facebook.com/ivsz.hu

Új szerepkörben az IVSZ

Wed, 10 Aug 2011 15:02:37 +0200

A médiaszolgáltatásról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. Tv. értelmében a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács feladatköre jelentősen kibővült. A Tanács az informatika és a hírközlés területén egyebek mellett az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntéseket, azok megvalósításának programját véleményezi. Ezen feladat megvalósításában számít az NHIT az informatikai, távközlési és elektronikai szektor legjelentősebb érdekvédelmi szervezetének szakértelmére. Az IVSZ az NHIT megbízásából a kormányzat elé kerülő anyagokkal kapcsolatban véleményeket, állásfoglalásokat fogalmaz meg, szakmai vitaanyagokat készít el. A tanácsadói feladatkör része, hogy az IVSZ javaslatokat készít a jogszabályalkotáshoz, valamint a stratégiai irányvonalak és a programok kialakításához kapcsolódóan.
„Új feladatkörével az IVSZ az eddigieknél hatékonyabban tud eleget tenni annak a törekvésének, hogy a kormányzat és a piaci szereplők összehangoltan, a gazdaság érdekeit figyelembe véve lépjenek fel. Együttműködésünknek köszönhetően hosszú távon is hatékony informatikai fejlesztések valósulhatnak meg többek között az elektronikus közigazgatás fejlesztése és az információs társadalom kiépítése terén” – mondta el Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.
„Ez a szoros együttműködés az NHIT-val fontos biztosítéka annak, hogy a szövetségünk által képviselt vállalkozások a jogszabályalkotás folyamatában és a szektort érintő kormányzati stratégia meghatározásában rendszeresen, közvetlenül és a kezdetektől részt vegyenek” – tette hozzá Laufer Tamás.
Az IVSZ tanácsadói munkájával elkészített anyagok a piaci szereplők széles körű szakmai tudását képviselik. Az IVSZ a tanácsadói feladatokat az IVSZ iroda közreműködésével valamint tagozatain és munkacsoportjain keresztül látja el, amelyekben a hazai informatikai, távközlési és elektronikai vállalkozások elismert szakemberei dolgoznak.

Meghatározó iparágak képviseletében - Közgyűlést tartott az IVSZ

Sun, 19 Jun 2011 21:53:10 +0200

Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) néven folytatja tovább munkáját az ágazatok legbefolyásosabb érdekvédelmi szervezete – döntöttek a tegnapi közgyűlésen a résztvevő tagvállalatok képviselői. Az informatikai vállalkozásokat tömörítő szervezethez már évekkel ezelőtt csatlakoztak a konvergens iparágak, így a tagvállalatok között egyre növekvő számban találhatók meg a távközlési és elektronikai vállalkozások is. A mostani névváltás egyértelművé teszi, hogy a szervezet az összességében mintegy 8000 milliárd forint éves árbevételt termelő vállalkozások érdekeit képviseli.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke évértékelő beszédében elmondta, hogy az elmúlt évben több mint ötven vállalkozás csatlakozott a szervezethez. Laufer Tamás kiemelte: fontos, hogy az IVSZ a képviselt iparágak gazdaságban betöltött szerepének megfelelően tudja befolyásolni az iparágakat és a gazdaság egészét érintő kormányzati döntéseket. Kiemelkedő eredményének tartja ezért, hogy az IKT kérdésekkel stratégia szintjén foglalkozik a kormányzat, és hogy az Új Széchenyi Terv pályázataiban az informatika minden jelentős programban jelen van. Az IVSZ elnöke a következő év feladatai közül hangsúlyozta az IVSZ tanácsadói szerepének megerősítését, a szakemberhiány mérséklését és a kockázati tőke bevonásának megerősítését.

A közgyűlésen Ambrus Zsolt főtitkár elmondta, az IVSZ célja, hogy minél nagyobb számban vonja be tagjai közé a Közép-Magyarországon kívül eső területeken működő informatikai, távközlési és elektronikai társaságokat. A közgyűlésen ezért döntöttek arról is, hogy az IVSZ elnöksége jogosult lesz regionális szintű, területi szervezet létrehozására. A majdan létrejövő – jogilag az IVSZ-hez tartozó – szervezetek egy-egy régió sajátosságainak, igényeinek megfelelően képviselhetik az ott működő vállalkozások érdekeit.

A közgyűlésen tisztújításokra is sor került. Az IVSZ tagozatai már előzőleg megválasztották vezetőiket, melyet a közgyűlés jóváhagyott. Az Informatika Tagozat Papp Pétert (Kancellár.hu), a Távközlési Tagozat Dr. Kövesi Gabriellát (Magyar Telekom), az Elektronikai Tagozat Gacsal Józsefet (Intel). A Multi Tagozat Veres Zsoltot (IBM), a Nagyvállalati Tagozat Czifra Andrást (Qualysoft), a KKV Tagozat Dobos Attilát (Quattrosoft), a Mikro Tagozat Vicze Gábort (Econet) választotta tagozatvezetőnek.

A közgyűlésen emellett általános elnökségi tagokat is választottak, ennek eredményeképpen a következő szakemberek kerültek be az IVSZ elnökségébe: Bojta János (TCORGAN), Bozsó Julianna (VirusBuster) és Vinnai Balázs (IND).

Megújult az IT szakma teljesítményét elismerő Gyurós Tibor-díj

Sun, 19 Jun 2011 21:52:36 +0200

Az IVSZ 1997. óta díjazza a Gyurós Tibor díjjal az informatikai szektorban kimagasló teljesítményt nyújtó cégvezetőket, szakembereket, akik tevékenységükkel az általuk vezetett szervezetet eredményessé tették, és jelentős mértékben hozzájárultak a hazai informatika fejlődéséhez. 2011-ben az IVSZ a díj megújításáról döntött. A kiemelkedő vezetői munka mellett szeretnék elismerésben részesíteni azokat a vállalkozásokat, projekteket, amelyek az innováció, az értékteremtés terén alkottak példaértékűt az IKT-szektorban. A Gyurós Tibor-díj „Az év menedzsere az infokommunikációban” díj mellett ezért az IVSZ létrehozta a „Az év IKT projektje” és az „Az év IKT ötlete / innovációja” díjakat.

A beérkezett pályázatok alapján ezúttal is IKT-szakma elismert szakembereiből és szakújságírókból álló bíráló bizottság döntött a díjazottakról.

2011. díjazottjai:

„Az év IKT projektje” - A Microsec Kft. építette ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elektronikus pénzintézeti megkeresések rendszerét, melynek köszönhetően a bírósági végrehajtás során a végrehajtó elektronikusan aláírt okiratokban keresi meg a pénzintézeteket, hogy felkutassa az adós vagyonát. A rendszer az elektronikus ügyintézésben már megszokott eszközöket alkalmazva biztosítja a hiteles és bizonyító erejű dokumentumok gyors áramlását, a PKI alapú titkosítás révén pedig teljesíti a bizalmasság elvét is.

„Az év IKT ötlete / innovációja” díjat ebben az évben még nem ítélték oda.
Innovációs különdíjjal jutalmazott a bíráló bizottság két magyar fejlesztést, amelyek az elmúlt években jelentős nemzetközi sikert értek el.

A Prezi flash alapú internetes prezentációkészítő szoftvert 2008-ban hozták létre. A magyar fejlesztők olyan, könnyen kezelhető eszközt alkottak meg, amely lehetővé teszi, hogy egy szinte a végtelenségig zoomolható szerkesztőfelületen igazán kreatív bemutatók készüljenek el.

A LandShark Software Kft. fejlesztése a 4D Anatomy program az egészségügyi oktatás számára készült eszköz, segítségével műtétek, anatómiai boncolások szimulálhatók a számítógép képernyőjén. A valós emberi szöveteket valósághűen és rendkívüli részletességben bemutató szimulátor alkalmas arra is, hogy a sebészek felfrissítsék anatómiai tudásukat egy-egy komplikált műtét előtt.

***
További információ:

Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége
Puri Judit – marketing- és kommunikációs vezető
e-mail: puri.judit@ivsz.hu
Tel.: 06-1-266-6346
Honlap: www.ivsz.hu
http://twitter.com/_ivsz
http://www.facebook.com/ivsz.hu

A magyar távközlési iparág gazdasági, társadalmi jelentőségének bemutatása

Sun, 19 Jun 2011 21:52:28 +0200

Néhány figyelemre méltó adat a tanulmányból:

A távközlési szektor nemzetgazdasági szinten is jelentős mértékben, 4,2 százalékkal járul hozzá a bruttó hozzáadott értékhez.
Az elmúlt öt évben évente 130-150 milliárd forintot ruháztak be a magyar távközlési vállalkozások.
Az öt legnagyobb távközlési szolgáltató által befizetett adó és járulék mértéke 2010-ben elérte a 190 milliárd forintot.

Reméljük, hogy a mellékelt tanulmánnyal sikerül átfogó képet adnunk Önöknek az elmúlt húsz év egyik legdinamikusabban fejlődő iparágáról.

A magyar távközlési iparág gazdasági, társadalmi jelentőségének bemutatása

Fri, 17 Jun 2011 17:10:08 +0200

Néhány figyelemre méltó adat a tanulmányból:

A távközlési szektor nemzetgazdasági szinten is jelentős mértékben, 4,2 százalékkal járul hozzá a bruttó hozzáadott értékhez.
Az elmúlt öt évben évente 130-150 milliárd forintot ruháztak be a magyar távközlési vállalkozások.
Az öt legnagyobb távközlési szolgáltató által befizetett adó és járulék mértéke 2010-ben elérte a 190 milliárd forintot.

Reméljük, hogy a mellékelt tanulmánnyal sikerül átfogó képet adnunk Önöknek az elmúlt húsz év egyik legdinamikusabban fejlődő iparágáról.

Meghatározó iparágak képviseletében - Közgyűlést tartott az IVSZ

Fri, 17 Jun 2011 17:07:58 +0200

Megújult az IT szakma teljesítményét elismerő Gyurós Tibor-díj

Fri, 17 Jun 2011 17:04:47 +0200

A beérkezett pályázatok alapján ezúttal is IKT-szakma elismert szakembereiből és szakújságírókból álló bíráló bizottság döntött a díjazottakról.

2011. díjazottjai:

***
További információ:

Megújult az IT szakma teljesítményét elismerő Gyurós Tibor-díj

Thu, 16 Jun 2011 16:14:05 +0200

A beérkezett pályázatok alapján ezúttal is IKT-szakma elismert szakembereiből és szakújságírókból álló bíráló bizottság döntött a díjazottakról.

2011. díjazottjai:

Gyurós Tibor-díj „Az év menedzsere az infokommunikációban” díjat Scheidler Balázsnak, a BalaBit Kft. alapítójának és ügyvezető igazgatójának ítélték oda. Az 1996-ban alapított BalaBit mára a világ egyik vezető IT-biztonsági szoftverfejlesztő cégévé vált. A BalaBit a régió egyik legdinamikusabban fejlődő technológiai vállalata, 650.000 vállalati felhasználóval büszkélkedhet. Scheidler Balázs az Internet Engineering Task Force nemzetközi szabványosítási testület tagjaként aktív szerepet vállal az iparági sztenderdek maghatározásában; a Common Event Expression, az amerikai kormányzati kezdeményezésre létrejött naplószabványosítási testület igazgatótanácsának tagja.
Az 1996-ban alapított BalaBit mára a világ egyik vezető IT-biztonsági szoftverfejlesztő cégévé vált. A BalaBit a régió egyik legdinamikusabban fejlődő technológiai vállalata, 650.000 vállalati felhasználóval büszkélkedhet. Scheidler Balázs az Internet Engineering Task Force nemzetközi szabványosítási testület tagjaként aktív szerepet vállal az iparági sztenderdek maghatározásában; a Common Event Expression, az amerikai kormányzati kezdeményezésre létrejött naplószabványosítási testület igazgatótanácsának tagja.

„Az év IKT projektje” - A Microsec Kft. építette ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elektronikus pénzintézeti megkeresések rendszerét, melynek köszönhetően a bírósági végrehajtás során a végrehajtó elektronikusan aláírt okiratokban keresi meg a pénzintézeteket, hogy felkutassa az adós vagyonát. A rendszer az elektronikus ügyintézésben már megszokott eszközöket alkalmazva biztosítja a hiteles és bizonyító erejű dokumentumok gyors áramlását, a PKI alapú titkosítás révén pedig teljesíti a bizalmasság elvét is.
„Az év IKT ötlete / innovációja” díjat ebben az évben még nem ítélték oda.
Innovációs különdíjjal jutalmazott a bíráló bizottság két magyar fejlesztést, amelyek az elmúlt években jelentős nemzetközi sikert értek el.

További információ:

Új elnökségi és szervezeti struktúra az IVSZ-ben

Wed, 15 Jun 2011 19:36:01 +0200

Az új elnökségi struktúra az eddigi modell finomítása, melynek eredményeként növekszik a működési hatékonyság, dedikáltabbá válik az elnökség munkája, eredményesebb elnökségi támogatást kapnak a munkacsoportok, transzparensebbé válnak a tagi érdekek, növekszik a lobby potenciál, összességében tehát rugalmasabb, pro-aktívabb reagálás érhető el.

A szervezeti átalakulás reakció jelenlegi válsággal súlyosbított helyzetünkre. Fokozottan szükséges a kitörési pontok és a jövő stratégiai ágazatainak definiálása, ezen ágazatok erősítése. Az információtechnológia, a telekommunikáció mellett az elektronikai ipar a magyar gazdaság egyik kulcságazata.

Az ágazat szereplői felismerték, hogy problémáik nem csak egymással, hanem a rokon informatikai és távközlési cégek problémáival is azonosak, ezért kedvező fogadtatásra talált körükben az IVSZ kezdeményezése az elektronikai tagozat megalakításáról, mely a Közgyűlés jóváhagyását követően 2009 tavaszától kezdi el működését. Az IVSZ új tagozatának vezetője Gacsal József, az Intel Magyarország üzletfejlesztési igazgatója lett.

Az IVSZ a szervezeti átalakulás kapcsán egy ernyő alá vonta az eddig külön tagozatként működő KKV és mikro vállalkozásait, hogy ezáltal koncentráltabb segítséget tudjon biztosítani a hasonló célokat kitűző és azonos problémákkal küszködő tagvállalatainak.

Az elnökség felépítése:

Elnök: Keresztesi János (Freesoft Nyrt.)

Alelnökök - a tagozatok vezetői - 5 fő:

KKV és mikro: Dr. Kátai Szabolcs (Stella Polaris Kft.)
Nagyvállalati: Laufer Tamás (RacioNet Zrt.)
Multi: Hegedüs Gábor (Hewlett-Packard Magyarország Kft.)
Telco: Dr. Beck György (Vodafone Magyarország Zrt.)
Elektronikai: Gacsal József (Intel Magyarország Kft.)

Szakmai elnökségi tagok a munkacsoportok és speciális témák felügyeletére -10 fő

Piacbővítés: Drajkó László (Microsoft Magyarország Kft.)
Export-import: K. Szabó Imre (Megatrend Zrt.)
Iparágfejlesztés: Papp Péter (Kancellar.hu)
Közbeszerzés: Kerémi András (Kancellar.hu Zrt.)
K+F innováció: Dr. Vinnai Balázs (IND Group)
Online tartalomszolgáltatás: Major Gábor (AV Kreatív Kft.)
Szoftver: Füzes Péter (Oracle Hungary Kft.)
Hardver: Tuska István (Axico Informatikai Kft.)
IT szolgáltatások: Juhász István (Grepton Informatikai Zrt.)
Szabályozás, szélessáv fejlesztés: Bóna Ákos (Is Média Kft.)

Keresztesi János elnök értékelő beszédében kiemelte, hogy a 2008-as év egyik nagy eredményeként az IVSZ-nek sikerült elismertetnie az ágazat fontosságát a kormányzati szereplőkkel. Az IVSZ a kormányzattal való közös gondolkodás, hatékonyabb együttműködés érdekében a kormányzat elé terjesztette az IKT iparág fejlesztési prioritásait meghatározó ajánlását. „Az IKT mindenhol meghatározó szerepet játszik, kétségtelenül húzóágazattá vált Magyarországon is. Nem véletlen, hogy iparpolitikánk elmúlt egy évének középpontjában ennek a ténynek felismertetése állt a politika szereplőivel és kormányzattal egyaránt. Mára már sikerült kimondatnunk a kormányzat szereplőivel, hogy az IKT szektor egyike legyen az öt legfontosabb kiemelt iparágnak. Az IVSZ ennek érdekében elkészítette a saját iparpolitikai ajánlását, mely kiemeli az IKT iparág fejlesztési prioritásait.”

Keresztesi János ezek között említette meg az innovációs képességet, az iparág igényeihez igazított oktatás és képzés fontosságát, a piacfejlesztést és piacvédelmet, a közbeszerzés egyszerűbbé és transzparensebbé tételét, a KKV és mikro vállalkozások támogatását és az informatikai szakma presztízsének növelését.

Klotz Tamás főtitkár az IVSZ 2009-es főbb célkitűzései közül a következőket emelte ki:

Erősebb és dedikáltabb iparági lobby- különös tekintettel a speciális területekre (válságkezelő IKT csomag, szélessáv-NDK, e-tértivevény, közbeszerzés)
Versenytiszta gazdasági kezdeményezések, együttműködések (Védjegy)
Az oktatás és az ipar kapcsolatának fejlesztése
Új területekhez kapcsolódó munkacsoportok létrehozása (szabályozás, környezetvédelem- Zöld IT)

Magyarország sikeréhez elengedhetetlen az infokommunikáció erősítése: az IVSZ menedzsertalálkozóján az infokommunikációs stratégia állt a középpontban

Wed, 15 Jun 2011 19:32:59 +0200

Minden eddiginél nagyobb létszámmal, több mint 300 résztvevővel tartotta meg szeptember 16-17-én szokásos éves menedzsertalálkozóját az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). A Sikeres infokommunikáció – Sikeres Magyarország címmel megrendezett konferenciát Dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára nyitotta meg, és ismertette a készülő infokommunikációs stratégia alappilléreit.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke megnyitó beszédében az elmúlt időszak eredményei közül kiemelte a Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal történt megállapodás főbb elemeit. Eszerint az IVSZ a jövőben a többek között részt vesz a kiemelt termékek meghatározásában, az elektronikus közbeszerzési stratégia meghatározásában. Tárgyalások kezdődtek az IVSZ védjegy alkalmazásáról a szállítói minősítések alkalmazásában a központi közbeszerzések során.

A szövetség elnöke az IVSZ előtt álló fontos feladatként jelölte ki a kockázati tőke társaságokkal történő szorosabb együttműködést, ennek érdekében egy munkacsoportot hoznak létre az IVSZ-n belül, hogy a hazai vállalkozások is hasonló eszközökkel és forrásokkal rendelkezhessenek, mint versenytársaik a nemzetközi piacon.

Laufer Tamás a kormányprogram egyik kulcsfontosságú pontját kiemelve elmondta, az egymillió új munkahely megteremtésében az informatikai készségek létrehozásának és növelésének kiemelkedő jelentősége van. Ezen készség és tudás birtokában lehet tartósan és támogatások nélkül növelni a munkavállalók táborát.

Az IVSZ aktívan részt vesz a kormányzat készülő infokommunikációs stratégiájának kialakításában. Ezt erősítette meg előadásában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium két vezetője, Vasváriné Dr. Menyhárt Éva hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár és Vályi Nagy Vilmos kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár is. A MENTA résztvevői a kormányzati előadóktól megtudhatták, hogy szeptember végéig kerül társadalmi egyeztetésre az infokommunikációs stratégia tervezete, amelyhez az IVSZ és más szakmai szervezetek észrevételeit várják.

Dr. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a közigazgatás reformjának fő irányait ismertette, amelyben a korszerű informatikai alkalmazásoknak is kulcsszerepe lesz.

A Sikeres infokommunikáció – Sikeres Magyarország címmel megrendezett MENTA konferencián az újszerű szemlélet kialakításához szolgált kreatív ötletekkel a MENTA 2010 vendégelőadója. Dr. Jonas Ridderstrale a 2000-ben megjelent Funky Business könyvével vált elismertté, azóta a nemzetközileg elismert „Thinkers 50” csoport tagjai között tartják számon. A résztvevők olyan magyar IT-vállalkozások vezetőinek előadásait is meghallgathatták, akik nemzetközi szinten értek el jelentős eredményeket.

További információ:

Informatikai Vállalkozások Szövetsége

Puri Judit – marketing- és kommunikációs menedzser

e-mail: puri.judit@ivsz.hu

Tel.: 06-1-266-6346

Informatika a társadalomért - Széles körű egyeztetés a közigazgatás, a civilek és vállalatok között a közigazgatás megújításáért, az információs társadalom fejlesztéséért

Wed, 15 Jun 2011 19:31:50 +0200

A közigazgatás megújulása, az eddigieknél hatékonyabb és az állampolgárok érdekeit valóban szem előtt tartó működése elképzelhetetlen az informatikai megoldások alkalmazása nélkül. A közigazgatásban dolgozó informatikai döntéshozóknak naprakész tudással kell rendelkezniük a munkájukat segítő információtechnológiai megoldásokról, az ezeket szállító vállalkozásoknak pedig a közigazgatás speciális igényeiről, elvárásairól. A konferenciát szervező Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) ehhez az eszmecseréhez kíván platformot biztosítani. Az első ízben megrendezendő konferencia lehetőséget ad arra, hogy a közigazgatás döntéshozói és az IKT szektor képviselői megvitathassanak olyan kérdéseket, amelyek megfelelő alapot adnak a közigazgatás megújításához, az informatikai fejlesztések hatékonyabb megvalósításához. A konferencia megrendezésének gondolata kormányzati oldalon is támogatásra talált, és számos kormányzati képviselő vesz részt előadóként a közigazgatási informatika egy-egy területét áttekintő kérdésben.

Az esemény főelőadója és fővédnöke Dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter lesz. Az előadók között lesz többek között Hende Csaba, honvédelmi miniszter és témavezetőként Dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára.

A közigazgatás korszerűsítéséről és benne az információtechnológia szerepéről Dr. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára tart előadást. A telekommunikáció és a hírközlés fejlődési útjairól többek között Szalai Annamária, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke, Vasváriné Dr. Menyhárt Éva hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár és Schmidt Pál, a Magyar Posta elnöke értekeznek.

A résztvevők egy kerekasztal beszélgetésen helyzetjelentést kaphatnak a kormány készülő infokommunikációs politikájáról is.

Az Informatika a Társadalomért konferencia szekció-előadásain a résztvevők az állam- és közigazgatás minden területét átölelő informatikai kérdésekről hallgathatnak meg esettanulmányokat, legjobb gyakorlatokat. A szekciókban megvitatott témák között lesz többek között az informatika szerepe a gazdaságfejlesztésben, az egészségügyben, az oktatásban és kultúrában, vagy a vidékfejlesztésben. A települési önkormányzatok vezetői és informatikai feladatokért felelős munkatársai informatikai és szervezési kérdéseket vitathatnak meg egymással és IT cégek képviselőivel, és külön szekció-előadás szól például az informatika szerepéről Budapest irányításában.
A szervezők a november 11-12-én Balatonfüreden megrendezendő két napos rendezvényen több mint háromszáz résztvevőre számítanak.

További információ:
Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Balla-Filetóth Rita
e-mail: balla.rita@ivsz.hu
Tel.: 06 30 4848472

A hazai távközlés jövője a válságadó után - Az IVSZ Távközlési Tagozatának állásfoglalása

Wed, 15 Jun 2011 19:30:44 +0200

Az IVSZ álláspontja szerint Magyarország alapvető érdeke a gazdasági növekedés mihamarabbi beindítása, a nemzetközi befektetői bizalom fenntartása, az ország versenyképességének növelése. A szervezet megérti, hogy a fenti célok eléréséhez tartani kell a költségvetési hiánycélt, és ennek érdekében a közterhek ideiglenes emelése vált szükségessé.

Mindemellett rá kell mutatnunk a magyarországi telekommunikációs szektor gazdaság-élénkítésben eddig vállalt kiemelt gazdasági szerepére, és arra, hogy az iparág szereplői az elmúlt három évben több mint 500 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásaikra, a legmodernebb vezetékes és vezeték nélküli technológiák meghonosítására. Számításaink szerint a dinamikus fejlődés fenntartásához a következő években is további több százmilliárd forint beruházásra lesz szükség. Ezt a fejlődést azonban jelentősen beárnyékolhatja a szektorra kivetett évi 61 Mrd Ft-os különadó, amely megítélésük szerint megtorpanthatja az iparág fejlesztési lendületét.

Az IVSZ meggyőződése szerint az átmeneti, 2012-ig szóló forráskivonás kockázatait mérséklendő olyan szakpolitikára van szükség, amely figyelembe veszi az iparág és így az ország fejlődésének közép- és hosszú távú érdekeit. Hazánk alapvető érdeke versenyképességének növelése, a nemzetközi befektetői bizalom megőrzése, valamint az az igény,hogy megfeleljen az EU Digitális Menetrendjében felvázolt ambiciózus céloknak.

Az IVSZ közleménye emlékeztet, hogy a most kirótt teher mellett a hazai távközlési szektort már ma is számos adminisztratív és pénzügyi teher sújtja. Ezek ésszerű mérséklése mellett a szervezet álláspontja szerint olyan további intézkedésekre van szükség, amelyek ösztönzik a telekommunikációs beruházásokat, munkahelyeket teremtenek és hozzájárulnak nemzetgazdaságunk fellendítéséhez.

Az IVSZ a szakmai együttműködés keretében készen áll arra, hogy a szaktárcával közösen az iparág számára világos célokat fogalmazzon meg, és egy minden érintett fél által elfogadott menetrendet dolgozzon ki. Álláspontunk szerint a hazai szabályozási környezetet kiszámíthatóvá, a hatósági szerepköröket pedig egyértelművé kell tenni. Véleményünk szerint a szélessávú hozzáférés és az internet-használat további elterjedését keresletösztönzéssel kell elősegíteni, a rendelkezésre álló kihasználatlan frekvenciasávokat késedelem nélkül hasznosítani kell, a jelenlegi, kimagaslóan magas frekvenciahasználati díjakat pedig csökkenteni szükséges. Meggyőződésük, hogy ezzel párhuzamosan indokolt az iparágat sújtó piacfelügyeleti és számhasználati díjak mérséklése, a bürokratikus terhek további csökkentése. Végül orvosolni szükséges a válságadó esetleges piactorzító hatását úgy is, hogy a közbeszerzésekből ne legyen kizáró ok, ha egy vállalkozás eredménye a különadó miatt fordul negatívba.

Született informatikusokat keresnek - Az IVSZ a szakember utánpótlás érdekében kampányol

Wed, 15 Jun 2011 18:35:17 +0200

A „Született informatikus” elsősorban a középiskolásokat szólítja meg, és az informatikai képzéseket népszerűsíti. Ehhez szervesen kapcsolódik az Európa szerte zajló e-Skills kampány, amely a digitális felkészültség fontosságára hívja fel többek között a diákok figyelmét.

Egy évvel ezelőtt indította el az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a „Született informatikus” kampányt, melynek célja, hogy a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők és az alsóbb éves középiskolások körében ismertté tegye mindazokat a lehetőségeket, amelyeket az informatikai szektorban, informatikusként elérhetnek.

A kampány az idén is abban segíti a pályaválasztás előtt állókat, szüleiket és tanáraikat, hogy minél több információhoz juthassanak az informatikai képzésekről. A középiskolások ízlésvilágához igazodóan kialakított www.szuletettinformatikus.eu oldalon egy helyen találhatók meg az informatikusi szakmával kapcsolatos közép- és felsőfokú továbbtanulási- és ösztöndíj lehetőségek, a távolabbi jövőre vonatkozóan pedig az informatikai álláslehetőségek. Az informatikai felsőoktatás világáról egyetemisták beszélnek, fiatal informatikusok osztják meg tapasztalataikat az álláskeresésről, a pályakezdésről. Informatikai cégek vezetői, szakemberei vallanak arról, mit jelent számukra az informatika, milyen lehetőségeket és kihívásokat látnak ebben az iparágban. Az oldal tartalmát az IVSZ online közösségi oldalakon is népszerűsíti.

„Az ICT szektor évek óta Magyarországon a bruttó nemzeti össztermék 10 százalékát termeli meg. A szektor a recesszióból való kilábalásban is fontos szerepet tölthet be. Ezért nagy a felelősségünk, hogy jólképzett, motivált szakember utánpótlás álljon rendelkezésre a gazdaság minden területén az informatikai feladatok megoldásához. Szeretnénk megmutatni a mostani középiskolásoknak, hogy egy sikerszakmát választanak, ha informatikai képzésre jelentkeznek.” – mondta el Klotz Tamás, az IVSZ főtitkára.

A „Született informatikus” kampány szervesen kapcsolódik az „Európai e-Skills Week” eseménysorozathoz. Az Európai Unió több mint húsz országában elindított kezdeményezés arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a digitális felkészültségnek a foglalkoztatás bővítésben és a versenyképesség növelésében kiemelten fontos szerepe van. Az IVSZ és a MEFIT Alapítvány 2010 januárja és márciusa között országos rendezvénysorozaton hívja fel a diákok, a kis- és középvállalalati vezetők és a döntéshozók figyelmét mindazokra a lehetőségekre, amelyeket az infokommunikációs technológiák kínálnak számukra. A digitális készségek és az informatikai műveltség fejlesztését már iskoláskorban el kell kezdeni, hiszen a jelenleg iskolába járók már egy digitális világba születtek, és ez határozza meg egész jövőjüket is.

A tanulóknak szóló üzenetekhez az IVSZ tagvállalatok olyan programokkal járulnak hozzá, mint a Cisco Networking Academy Games közép-európai, valamint a NetRiders verseny hazai fordulói, az EuroSkills nemzetközi verseny magyar elődöntőjének megszervezése a legtehetségesebb magyar informatikus diákok részvételével. Az Oracle Juniorképzés soron következő szemináriumát szintén az e-skills programsorozat keretében rendezik meg.

Középpontban a digitális felkészültség

Wed, 15 Jun 2011 18:33:24 +0200

A DigitalEuropa, az IT szakmai szövetségek európai uniós szervezete 2010. március első hetére egy e-Skills Week (e-Készségek Hete) elnevezésű kezdeményezést hirdetett meg. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy egy versenyképes és innovatív Európa nem képzelhető el folyamatosan növekvő számú, megfelelő digitális tudással rendelkező állampolgár nélkül. A programhoz mind a huszonhét európai uniós ország, köztük az IVSZ koordinálásával Magyarország is csatlakozott.

Az e-Skills Week eseményt megelőző hetekben az IVSZ és a MEFIT Alapítvány képviselői országos rendezvénysorozaton beszéltek a döntéshozóknak, kis- és középvállalati vezetőknek és középiskolásoknak a digitális készségek és felkészültség fontosságáról. A Budapesten, Debrecenben, Győrben, Pécsett és Szegeden megrendezett eseményeknek több száz látogatója volt. A ma megrendezett sajtótájékoztatón Klotz Tamás, az IVSZ főtitkára és Dr. Tilesch György, a MEFIT Alapítvány elnöke számoltak be az e-Skills Week események tapasztalatairól.

Ahogy az a rendezvényeken folytatott beszélgetéseken kiderült, a résztvevő kis- és középvállalkozások képviselőinek többsége az informatikai beruházásokra pusztán mint egy újabb költségelemre tekint. Kisebb hányaduk ismerte fel, vagy engedhette meg magának, hogy a válságból való kilábalás egyik lépéseként a hatékonyságot növelő ICT beruházásokba kezdjen.

2008 májusában a MEFIT Alapítvány a miniszterelnökkel, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel és az öt parlamenti párttal közös szándéknyilatkozatban kötelezte el magát egy foglalkoztatási és versenyképességi fókuszú IKT-felnőttképzési program, a TITAN Program kidolgozására és megvalósítására. A TITAN Program célkitűzése a különböző szintű e-készségek fejlesztése; a 2009-2013 közti időszakban összesen közel 1,2 millió ember bevonása TITAN képzési programokba gazdasági és munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelően.

A rendezvénysorozat fontos tanulsága, hogy a döntéshozói kör proaktívabb hozzáállása nagyban segítené a digitális készségek, a digitális írástudás jelentőségének elismerését. Ebben a körben azonban még gyakori az az álláspont, hogy informatikai tudással elsősorban az ICT vállalkozások szakembereinek kell rendelkezniük.

Különösen figyelemre méltó volt a középiskolások érdeklődése az eseménysorozaton. Az már kevésbé ad örömre okot, hogy a részvevők körében feltett kérdések alapján az állapítható meg, hogy bár alapvető digitális készségekkel rendelkeznek, internet-használati szokásaikat tekintve elmaradnak nyugat-európai kortársaiktól. Ahhoz, hogy a digitális világ előnyeit még jobban kihasználják, többségüknél hiányzik még egy fontos tudás: a magabiztos nyelvismeret.

Pedig az ICT iparágban közismert tény, hogy még ma, a recesszió időszakában is az informatikai vállalkozások 4-5000 fős szakember hiány mellett dolgoznak. Az IVSZ évek óta igyekszik felhívni a figyelmet erre a visszásságra, és annak érdekében, hogy már a középiskolából a legjobbak és megfelelő számban jelentkezzenek informatikai képzésekre, Született informatikus néven kampányt indított. Hasonlóan a tavalyi évhez, a www.szuletettinformatikus.eu oldalon a felvételi előtt állóknak és szüleiknek összegyűjtötték az informatikusi szakmával kapcsolatos közép- és felsőfokú, továbbtanulási- és ösztöndíj lehetőségeket, az informatikai álláslehetőségeket. Az informatikai felsőoktatás és munka világát egyetemisták, fiatal informatikusok, sikeres cégvezetők interjúi teszik vonzóvá a pályaválasztás előtt állóknak. Az oldalnak a felvételi időszakot megelőző két hétben több mint tízezer látogatója volt.

Az IVSZ mai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy március 15-én indul el az IT Fitness teszt, azt a digitális készségeket felmérő kérdőív, melyet az e-Skills Week kampány keretében több európai uniós országban is elindítanak. A www.itfitness.eu címen elérhető kérdőív egyik célja, hogy a megmérettetést vállalók tisztában legyenek digitális felkészültségükkel. Másrészt a régiónkban – Ausztria, Csehország, Magyarország és Szlovákia – kitöltött tesztekből a digitális készségek átfogó képe alakul ki, amely megfelelő mennyiségű válaszadás esetén az országok összehasonlítását is lehetővé teszi ezen a téren. Az IVSZ ezen túl a középiskolák között is versenyt hirdet meg, és jutalmazza azokat az oktatási intézményeket, ahonnan a legtöbb jó eredménnyel kitöltött kérdőív érkezik be. A kérdőíveket április végéig lehet kitölteni, és minden válaszadó részt vesz a sorsoláson, ahol számos ajándékot nyerhetnek a résztvevők.

Laufer Tamás az Informatikai Vállalkozások Szövetségének új elnöke

Wed, 15 Jun 2011 18:29:01 +0200

Az infokommunikációs piac legjelentősebb érdekképviseleti szervezetének elnöki tisztségéért a tagvállalatok ajánlásával hárman szálltak versenybe. A közgyűlés Laufer Tamást választotta meg az IVSZ elnökének a következő három évre.
Az IVSZ közgyűlésen résztvevő tagvállalatok megszavazták azt a szervezeti módosítást is, amely alapján a vállalatméret szerinti tagozatok – mikro-, kis- és nagyvállalatok illetve multinacionális vállalkozások – mellett szakmai – informatikai, telekommunikációs és elektronikai – tagozatok is működnek a továbbiakban IVSZ-ben.
Az elnöki tisztet 2008. óta betöltő Keresztesi János nem indult újra az elnökválasztáson, de megpályázta az újonnan létrejött informatikai tagozat alelnöki posztját, melyre a közgyűlés meg is választotta.
A közgyűlés döntése alapján az Etikai és Fegyelmi Bizottság új tagjai Dr. Vinnai János és Dr. Kürti Sándor lettek.
A jövőre fennállásának 20 éves évfordulóját ünneplő IVSZ számos kezdeményezéssel és programmal állt ki amellett, hogy az infokommunikációs iparág az őt megillető helyre kerüljön a gazdaságban. Mind a leköszönő, mind az új elnök egyetértett abban, hogy a következetesség és a folytonosság hozhat sikereket az IKT szektor számára. Ezt szem előtt tartva tovább kell vinni az elmúlt évek jelentős, az egész iparág számára meghatározó kezdeményezéseit, mint például az IKT szektor iparpolitikai akciótervének véghezvitelét vagy a TITAN program elindítását.
A közgyűlés meghívott előadója, Dr. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a FIDESZ informatikai munkacsoportjának vezetője mindezek megvalósításához partnerséget ajánlott fel a kormányzat részéről.

Laufer Tamás, az IVSZ új elnöke programbeszédében elmondta, minden eddiginél nagyobb nyitottság mutatkozik az informatikai megoldások befogadására és alkalmazására a társadalom, a gazdaság és a kormányzat részéről is. A lehetőségek mellett azonban változásokra is szükség van, és ezek megvalósításához az új kormánynak megvan a felhatalmazása. Az IKT szektor szereplőinek fontos szerepük van ebben a folyamatban, hiszen a társadalom és a gazdaság sikeres fejlesztéshez csak az informatikai készségek elsajátításán keresztül vezet az út.
Az új elnök kiemelt feladatként fogalmazta meg az iparági lobbi erősítését a kutatás-fejlesztés, a kockázati tőke bevonás és informatikai képzések területén.
Laufer Tamás (44) villamosmérnöki és MBA végzettséggel rendelkezik. Pályáját a Videoton Fejlesztési Intézetnél kezdte szoftverfejlesztőként, majd Párizsban a Bull vállalatnál dolgozott. 1995-től az Andersen Consulting tanácsadó cég igazgatója, majd 1996-tól az Oracle Magyarország konzultációs üzletágának igazgatója, később ügyvezető igazgatója. 2002-től fél évig a Magyar Posta igazgatója, a vezérigazgató főtanácsadója. Ezt követően a SZÜV, majd az Albacomp vezérigazgatója. Laufer Tamás 2006-tól elnöke és társtulajdonosa a RacioNet Informatikai Zrt-nek. A cég az elmúlt években a magyar informatikai piac meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. 5 éve tölti be az IVSZ nagyvállalati alelnöki pozícióját, aktív részt vállalt a szövetség munkájában.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségéről
A 19 éves Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a Magyarországon működő, részben vagy teljes egészében informatikai profilú IKT vállalkozások érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. Küldetése, hogy kitörési pontok azonosításával, kidolgozásával és erőteljes lobbitevékenységgel pozitívan befolyásolja a hazai információs társadalom fejlődését. Magyarországi aktivitásán túl az Európai Unió legnagyobb informatikai szervezetének elnökségében (DIGITALEUROPE) is képviselteti magát, így tagjainak hatékony érdekképviseletet biztosít az Unióban is. A brüsszeli lobbi és pályázatok útján szorgalmazza a tudás-terjesztés megvalósulását a magyar IKT piacon. Az IVSZ aktív kommunikációval igyekszik minél több tagját bevonni a szövetségi életbe, a hatékony közös munkába.

További információ:

Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Puri Judit – marketing- és kommunikációs menedzser
e-mail: puri.judit@ivsz.hu
Tel.: 06-1-266-6346
Honlap: www.ivsz.hu

2010 augusztusától Ambrus Zsolt az IVSZ főtitkára

Wed, 15 Jun 2011 18:28:14 +0200

Ambrus Zsolt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, később posztgraduális MBA tanulmányokat folytatott. Közel 8 évet töltött az Oracle-nél, ahol értékesítési vezetőként dolgozott, majd 2003-ban igazolt át a Microsoft Magyarországhoz, ahol a Business Solutions üzletág irányításáért volt felelős.
Az IVSZ-hez az LLP Hungary ügyvezető igazgatói pozíciójából érkezik. Az LLP egy 8 országban tevékenykedő cégcsoport, elsősorban Infor és Microsoft üzleti szoftverekkel, ERP, CRM és EAM rendszerekkel kapcsolatos tanácsadással és fejlesztéssel foglalkozó vállalat.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke: „Úgy érzem, olyan személyt sikerült találnom a pozícióra, aki rendelkezik a szükséges irányítási tapasztalattal, jó szervező és kreativitásával is segíteni tudja az IVSZ-t céljai elérésében.”

További információ:
Puri Judit
marketing- és kommunikációs menedzser
judit.puri@ivsz.hu
www.ivsz.hu

A hazai mobilszolgáltatók sikeresek a gyerekek biztonságos mobiltelefon-használatának biztosításában

Wed, 15 Jun 2011 18:25:49 +0200

A vezető európai mobilszolgáltatók 2007 februárjában Brüsszelben írták alá azt Európai Keretmegállapodást, amely négy kiemelt cselekvési területet határoz meg a gyermekek biztonságos mobilhasználatának biztosítására:

A szolgáltatók ellenőrzik a felnőtteknek szóló tartalmakhoz való hozzáférést
Figyelemfelkeltő kampányokat, oktatóanyagokat készítenek szülőknek és gyerekeknek a biztonságos mobilhasználatról
A szolgáltatók kidolgozzák a mobiltelefonokon elérhető kereskedelmi tartalmak osztályozási rendszerét
Támogatják a mobilhálózatokon megjelenő illegális tartalmak kiszorítását

A három hazai mobilszolgáltató 2008. január 31-én írta alá azt az önszabályozási kódexet, amelyben a fenti alapelvek betartását, illetve ezekkel kapcsolatban vállalt kötelezettségeiket fogalmazták meg.

Neelie Kroes digitális gazdaságért és kultúráért felelős EU-biztos közelmúltban tartott értékelésében elismerőleg szólt a mobilszolgáltatók munkájáról. Külön kiemelte, hogy Magyarországon a gyermekközönséget célzó marketing etikai kódexén dolgoznak, amely a keretmegállapodás célkitűzésein túlmutató kezdeményezés.
„A mobiltelefon-használat és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások köre robbanásszerűen növekedett az elmúlt években. Ebből a fejlődésből a gyerekek sem maradhatnak ki, az azonban a felnőttek felelőssége, hogy a személyiségfejlődésükre ártalmas tartalmak ne juthassanak el hozzájuk ezen az úton sem. Példaértékű a mobilszolgáltató tagvállalataink összefogása és aktivitása ezen a téren” – mondta el Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.

Mindhárom magyar mobilszolgáltató bevezette azokat a gyerekzár alkalmazásokat, amelyek blokkolják a felnőtteknek szóló tartalmat a gyerekek mobiltelefonjain. Kiadványokat, online tájékoztatókat készítettek, amelyek a szülőknek mutatják be, milyen lehetőségeik vannak a gyermekeik mobilhasználatának ellenőrzésében. A szolgáltatók gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetekkel működnek együtt, hogy szélesebb körben ismertté tegyék ezeket a lehetőségeket. A Magyar Tartalomipari Szövetség tagjaként illetve együttműködő partnereként a három cég támogatja annak a telefonvonalnak a működtetését, amelyen gyermekek elleni szexuális zaklatásokat lehet jelenteni.

További információ:

Puri Judit

marketing-és kommunikációs vezető

IVSZ

www.ivsz.hu

A minisztérium párbeszédre hívta az iparág szereplőit az IVSZ és az NHH közös rendezvényén

Wed, 15 Jun 2011 18:24:21 +0200

Az infokommunikációs ágazatnak a magyar gazdaság motorjaként kell működnie, amely saját bővülésén túl más iparágak fejlődésének katalizálásával járul hozzá a hazai növekedéshez - hangsúlyozta a miniszter. E küldetés betöltéséhez a kormány a leginkább azzal járulhat hozzá, ha megvalósítja a szektor egységes irányítását, szabályozását. A kormányzati struktúrában a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül önálló államtitkárság felel a területért. A szakmai, szakpolitikai tudás mellett a költségvetési és uniós fejlesztési források is e tárcánál összpontosulnak, így azok világos koncepció mentén hasznosulhatnak az infokommunikációban.

Az őszre elkészülő stratégia alapvető célja Magyarország digitális felzárkóztatása a közpolitika, fejlesztéspolitika és szabályozás eszközeivel. A tervezett intézkedések kiemelt területei az állampolgár esélyegyenlőségének, életminőségének, jólétének növelése, a vállalkozások alkalmazkodóképességének, versenyképességének emelése, valamint az állam egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb működése.

A minisztérium partnerséget, átláthatóságot, gyorsabb folyamatokat és kiszámítható szabályozási környezet kínál az iparág számára. Felelősen és értő módon képviseli az ágazatot a kormányzatban, segíti a nemzetközi koordinációt és együttműködéseket. Összességében eredményorientált kormányzati megközelítést ajánl. Ennek fejében konstruktív partneri együttműködést, az üzleti gondolkodás megújulását, munkahelyek teremtését és fokozott exportot, fejlesztést és innovációt remél az ágazattól. E vállalások sikeres teljesítése, a közös, kölcsönös erőfeszítések az infokommunikáció jó hírnevének visszaállítását szolgálják.

Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára felszólalásában jelezte, hogy a minisztérium két héten belül közzéteszi honlapján az infokommunikáció jelenlegi helyzetét, a korábbi kormány mulasztásait összegző fehér könyvet. Az elmúlt korszakot lezáró leltár bemutatását követően a tárca párbeszédre hívja a szakmai, társadalmi és érdekképviseleti szervezeteket. Az infokommunikációs stratégia e találkozók után véglegesülhet.

Kihívások az infokommunikációban - Laufer Tamás IVSZ elnök beszédében összegezte az iparág helyzetét és 6 pontban fogalmazta meg az iparág fejlesztéséhez szükséges kezdőlépéseket

Wed, 15 Jun 2011 18:22:56 +0200

Az informatika elengedhetetlen a gazdaság talpra állításához, de hatással van a társadalom erkölcsi rendszerének fejlődésére, a családok és idős emberek biztonságára, a képzés színvonalára, foglalkoztatottság növekedésére, bürokrácia csökkentésére. Az IVSZ ezeken a területeken is segítséget nyújt a civil társadalom részéről, annak egy meghatározó szegmensét képviselve.

A konvergencia szerepét a FIDESZ hangsúlyozottan felismerte és ezért még a választások előtt a FIDESZ és az IVSZ közös nyilatkozatot adott ki. E nyilatkozat első része egy visszatekintés volt, mely megállapította, hogy a kormány az elmúlt időszakban kevésbé ösztönözte az infokommunkációs iparág fejlődését, kis mértékben és alapvetően sikertelenül támogatta a KKV-k fejlődését.

Az infokommunkációs iparág mérlege 2010-ben:

Nincs annyi mérnökünk, mint amennyire szükség lenne!
A K+F a fél százalékot nem éri el a nemzeti össztermék viszonylatában!
A stratégiai források nem a hazai ipar, az innováció irányába mentek!
Az informatikai jellegű kiadások az infrastruktúráról szólnak és nem a tartalomról.
Digitálisan kettészakadtunk.
A sikertelen programok között az infokommunikáció is komoly szerepet kapott. (Csak egy példa: a közháló program és az EKG néven ismert kormányzati gerinchálózatra annyi pénz költöttek, hogy ebből a közbeszéd tárgyává lett NDK-t már 4 éve megépíthették volna. Vagy ahelyett, hogy 8 éve használnánk az elektronikus közbeszerzési rendszert, a 143-as típusú beszerzések országa lettünk.)

A FIDESZ-IVSZ Nyilatkozat második része megerősítette, hogy az új kormány mindezt megváltoztatja, így létrejöhet egy igazi együtt gondolkodás és együtt cselekvés a kormány és a civil szféra között.

Sikeres programokra és sikeres hazai vállalkozásokra van szükségünk. Fontosak a példák és példaképek. Az iparágnak szüksége van a kormánya támogatására, az eredményes kormányzásnak pedig építenie kell iparágunk lehetőségeire.

Az iparág fejlesztésének kezdőlépéseit Laufer Tamás az alábbiakban foglalta össze:

Az iparági kockázati tőke elbírálásánál illetve az iparágat érintő támogatások kihelyezésénél az IVSZ legyen a szakmai partner: a szakma által hitesített testület döntsön a szakmát érintő kérdésekben, szakmai alapon.
Ne legyen egy 5 millió forint alatti pályázat 30-40 oldalas, ne kelljen hozzá külön pályázat író; fontosabb a személyes prezentáció a döntés előtt.
Legyen külön K+F+I program a kezdőknek, középhaladóknak és a haladóknak: inkubációs modell felállítását javaslom, de a támogatás ne a házépítés, inkább a szolgáltatás biztosítása legyen (mint ügyvitel, marketing, stratégia, jogi tanácsadás).
Hozzunk létre 50%-os támogatási intenzitással KKV informatikai hitel programot, ahol legalább 5000 cégnek 5 millió forint körüli informatikai csomag beszerzését tesszük lehetővé. Itt is az IVSZ lehet a szakmai partner.
Csak a készségek fejlesztésén keresztül növelhetjük hosszú távon a foglalkoztatottságot. A nemzeti e-oktatási és nevelési program beindítása ehhez alapvető fontosságú.
Olyan iparágak felfuttatásával kell versenyeznünk a globális piacon, amelyek speciálisan képzett munkaerőt és nem mindenhol egyforma mennyiségben és minőségben megtalálható speciális kompetenciát igényelnek. Ha ez sikerül, akkor nem kell félnünk az üzembezárásokkal illetve áthelyezésekkel kapcsolatos rossz hírektől.

Ezen programok helyett kaphatnak az iparág stratégiájában, ami szerves része a konszolidált infokommunikációs társadalmi stratégiának. Ennek előkészítésében, kidolgozásában és végrehajtásában az IVSZ civil oldalról a jövőben is részt vesz.

AZ IVSZ a jövőben a minőség és megbízhatóság garanciájaként bevezeti Védjegyét, ezáltal kíván iparági minősítést adni, mely támpontként segítséget nyújt a fenti programok megvalósításához, de egyben további lehetőséget is kínál a vállalkozói és a fogyasztói szegmens számára.

Laufer Tamás beszédében hangsúlyozta az Európai Bizottság néhány hete bemutatott Európai Digitális Menetrendjének fontosságát. A program az EU gazdaságának fellendülését hivatott előmozdítani és a digitális korszak vívmányait terjesztené el a társadalom minden szintjén. Az európai termelékenység növekedésének fele az elmúlt 15 évben az információs és kommunikációs technológiáknak volt köszönhető és ez a trend valószínűleg erősödni fog.

A menetrend hét kiemelt tevékenységi területet vázol fel: egységes digitális piac létrehozása, rendszerek szabványosítása, az internetbe vetett bizalom és az online biztonság előmozdítása, sokkal gyorsabb internet-hozzáférés, a kutatási és fejlesztési beruházások növelése, a digitális ismeretek elterjesztése, valamint információs és kommunikációs technológiák alkalmazása olyan társadalmi kihívások megoldására, mint a klímaváltozás vagy az idős emberek életminősége, az egészség megőrzése, a hivatali rendszerek hatékony kezelése.

Beszédének zárásaként hangsúlyozta, hogy rendkívül pozitív üzenet értékű az a tény, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri és államtitkári szinten képviseltette magát a konferencián és az iparág felsővezetői fórumán a közel 260 résztvevővel aktív párbeszédet folytatva ismertették terveiket. A legfontosabb területek - mint maga az infokommunkációs államtitkárság, a közösségi források, a központi beszerzés- vezetői előadásukban ismertették gondolataikat a gazdaság és az iparág fejlesztésről.

További információ:
Puri Judit
marketing- és kommunikációs menedzser
judit.puri@ivsz.hu
www.ivsz.hu

Beindíthatja a magyar ipart az elektronikai ágazat

Wed, 15 Jun 2011 18:13:35 +0200

Bár az eredmény hosszútávon érik be, Magyarország egy stabilan jövedelmező, megbízhatóan munkát biztosító országgá válhatna – hangzott el az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elektronikai tagozatának mai sajtótájékoztatóján. A tagozat azt az elektronikai ágazatról szóló elemzést és javaslatcsomagot ismertette, amelyet a kormány számára készített el.

Az elektronikai ipar kilendítheti Magyarországot a gazdasági holtpontról: egy év alatt 35,7 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, és már most a GDP 5,3 százalékát adja, megelőzve többek között az építőipart, az energiaszolgáltatást vagy a turizmust. Az ipari termelésen belüli 24,5 százalékos hozzájárulásával az ország termelési struktúrájában világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel az elektronikai ipar.

„Magyarországnak nincsen nyersanyaga vagy olcsó munkaereje, azzal a néhány lehetőséggel kell gazdálkodnunk, amink van. Ilyen például elektronikai iparág, ami kiemelkedően jól teljesít a régióban, ráadásul az ágazat a következő évtizedben bizonyosan a világgazdaság húzómotorja marad. Ha nem szeretnénk kimaradni ebből a növekedésből, elengedhetetlen néhány probléma sürgős kezelése” – mondta el Gacsal József, az IVSZ alelnöke.
Az IVSZ elektronikai tagozatának elemzése összegyűjtötte a magyar gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzéseit, és azt, hogy ezek megvalósulását hogyan tudja szolgálni az elektronikai ipar.

A magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatottság növelése, melyhez az elektronikai ipar jelentős mértékben hozzá tud járulni. Az elektronika az elkövetkező évtizedben még biztosan a világ vezető és legdinamikusabban fejlődő iparága lesz, így az elektronikai iparban foglalkoztatottak száma 10 év alatt akár megduplázódhat.

Az elektronikai iparban dolgozók mintegy 30 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlás biztosításához a köz- és a felsőoktatás megújítására van szükség, többek között a természettudományi képzés megerősítésére, az ipar és az oktatás szorosabb együttműködésére.

A magyar elektronikai ipar már eddig is lényeges tényezője volt a vidékfejlesztésnek. Az IVSZ elektronikai tanulmánya kompetencia-központok kialakítására tesz javaslatot, amelyet egy-egy terület termelő cégei és felsőoktatási intézményei alkotnának. Ezek a központok biztosítanák többek között a specifikus tudással rendelkező szakember-utánpótlást, K+F+I tevékenységet végeznének, gondoskodnának a beszállítók képzéséről, nemzetközi szakmai és K+F kapcsolatokat alakítanának ki. A tudásközpontok létrejöttükkel helyi munkalehetőséget teremtenek, emelik a helyi oktatási intézmények színvonalát, fejlesztik az adott térség nemzetközi kapcsolatait. Mindez jó esélyt teremt további befektetések letelepülésére is.
Az elektronikai ipar jellegénél fogva globális, ugyanakkor a nagy gyártók is igénylik a beszállítókat, ami komoly lehetőséget jelent a hazai KKV-knak. Ahhoz azonban, hogy versenyre kelhessenek a nagy gyártók hagyományos beszállítóival és a környező országok vállalkozásaival, a magyar KKV-k erősítésére, támogatására van szükség. Az IVSZ elektronikai tagozata a KKV-k számára technológia- és tudásfejlesztő programokat, a beszállítói státusz elnyeréséhez EU forrásokból történő célzott támogatást, a K+F+I tevékenység megerősítését javasolja.

„A nemzetközi piacon versenyképes professzionális magyar mérnökcégként mi is folyamatosan szembesülünk a problémákkal. Elengedhetetlen a piac igényei szerinti szabályozott szak- és felsőoktatási képzés, valamint a használható nyelvtudás megszerzése 18 éves korig. Ehhez elsősorban jobb alapképzésre lenne szükség” – tette hozzá Mészáros Csaba, az Evopro Kft. ügyvezető igazgatója.

„A hazai lehetőségeket jól mutatja, hogy az Ericsson 1991-ben 13 fővel indította el fejlesztési csoportját Magyarországon, mely az évek során a legnagyobb hazai telekommunikációs és informatikai Kutatás-Fejlesztési Központtá érett. Idén szeptemberben a K+F-ben dolgozók létszáma már eléri az 1000 főt. Egy ilyen sikerhez együttműködő oktatási intézményekre és megfelelő tudású fiatalokra van szükség” – fogalmazott Jakab Roland, az Ericsson Magyarország marketing és kommunikációs igazgatója.

Az IVSZ elektronikai tagozata szerint az ágazat előtt álló kihívások kezelése stratégia és akcióterv kidolgozását, majd annak következetes végrehajtását igényli. Az IVSZ szeptember 15-17. között megtartandó éves konferenciáján, a MENTA-n a kulcstéma a kormány infokommunikációs stratégiája lesz.

További információ:

Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Puri Judit – marketing- és kommunikációs menedzser
e-mail: puri.judit@ivsz.hu
Tel.: 06-1-266-6346

A reklámokkal kapcsolatos elvárások egyértelművé válását szeretnék elérni az elektronikus hírközlési szolgáltatók

Tue, 31 May 2011 02:24:58 +0200

A 3 évvel ezelőtt létrejött Távközlési tagozat, mely - a hírközlési piac teljes árbevételének 91%-át megtestesítő - tagjai között szerepelnek a legnagyobb hazai elektronikus hírközlési szolgáltatók, alternatív szolgáltatók és berendezés szállítók - az Antenna Hungária, Dataplex, Huawei, Interware, Invitel, Magyar Telekom, Nokia Siemens Networks, Pannon, Vodafone, ZTE , az iparág egyik legfontosabb érdekképviseleti szervezetévé fejlődött. Több fontos, az iparágat érintő változás és esemény esetén adott hangot véleményének.

A hazai elektronikus hírközlési piacon nagyon kiélezett a verseny, ebből adódóan is, ez az iparág a hazai reklámköltések szempontjából is az elsők között szerepel. Megfigyelhető, hogy a gazdasági válság hatására ugyan csökkenő mértékű, de még mindig jelentős összeget fordít reklámozásra a hírközlési szektor. Azonban, az a tapasztalat, hogy sok esetben a reklám valós figyelemfelkeltő funkcióját átértelmező és túl szigorú szabályozói megítélés gátat szab a kreativitásnak, ennek következtében komoly gyakorlati akadályokba ütközik azok elkészítése is.
Bár az EU-n belül a szabályozási keretek megegyeznek, azonban a Távközlési tagozat tagvállalatai mégis úgy érzékelik, hogy a reklámok magyarországi megítélése, és a velük kapcsolatos elvárások – sok esetben - szigorúbbak, mint nemzetközi téren. Az iparág szereplőinek álláspontja szerint a fogyasztók tudatosságának növekedése és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteik bővülése okán ezen a téren mindenképpen változtatás szükséges.
A klubnap keretében - néhány nemzetközi példa felhasználásával – a tagvállalatok bemutatták, hogy a hazai hírközlési szolgáltatók milyen problémákba és elvárásokba ütköznek a reklámozási tevékenységük során. Ezt követően ismertetésre kerültek annak a kutatásnak az eredményei, amelyet a fogyasztói tudatosság szintjének felmérésére végeztetett a Távközlési tagozat.
Ezt fontos mérföldkőnek tekintik a hírközlési szolgáltatók, hiszen ennek a kutatásnak az adatai minden eddiginél bővebb információkkal szolgálnak számukra az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra szerződő előfizetők reklámokkal kapcsolatos hazai fogyasztói tudatossági szintjére vonatkozóan.
A kvalitatív kutatási fázis eredménye szerint a fogyasztók tisztában vannak a TV reklámok figyelemfelkeltő szerepével, és nem várják, hogy az a termékről / szolgáltatásról minden részletre kiterjedő információt közöljön. A kvantitatív felmérésből kiderült, hogy a telekommunikációs vásárlásokat megelőzően a fogyasztók átlagosan kettő információforrásból tájékozódnak a kívánt terméket/szolgáltatást illetően. Továbbá, hogy a TV reklám az egyéb kommunikációs eszközökkel (újsághirdetés, rádióhirdetés, plakát) együtt kevésbé járul hozzá a döntéshozáshoz, mint a szolgáltatótól származó információk (ügyintéző, tájékoztató anyagok, honlap), amelyek egyben a legrészletesebb tájékoztató felületek is. A fogyasztók utolsó vásárlásukhoz kapcsolódó elégedettsége gyakorlatilag független volt attól, hogy milyen előzetes tájékozódási formát választottak, illetve hogy arra mennyi időt szántak.
A program hátralevő részében aktív és nyitott párbeszéd alakult ki az iparági szereplők és a hatóság képviselői között, a résztvevők kérdések-válaszok formájában fejtették ki álláspontjukat, ismertették véleményüket.

A Távközlési tagozat bízik abban, hogy a most megkezdett párbeszéd folytatható, rövidtávon mindegyik fél számára eredménnyel zárul és megvalósulhat a reklámozás terén is a biztonságos, kiszámítható működés, amely nagyobb teret enged a kreativitásnak, és hozzájárul ahhoz, hogy a reklám valóban szórakoztatva tölthesse be alapvető figyelemfelkeltő funkcióit.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségéről
A 18 éves Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a Magyarországon működő, részben vagy teljes egészében informatikai profilú IKT vállalkozások érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. Küldetése, hogy kitörési pontok azonosításával, kidolgozásával és erőteljes lobbitevékenységgel pozitívan befolyásolja a hazai információs társadalom fejlődését. Magyarországi aktivitásán túl az Európai Unió legnagyobb informatikai szervezetének elnökségében (DIGITALEUROPE) is képviselteti magát, így tagjainak hatékony érdekképviseletet biztosít az Unióban is. A brüsszeli lobbi és pályázatok útján szorgalmazza a tudás-terjesztés megvalósulását a magyar IKT piacon. Az IVSZ aktív kommunikációval igyekszik minél több tagját bevonni a szövetségi életbe, a hatékony közös munkába.

További információ:
Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Puri Judit – marketing- és kommunikációs menedzser
e-mail: puri.judit@ivsz.hu
Tel.: 06-1-266-6346
Honlap: www.ivsz.hu

Új koncepció az IT-szektor mérésére: Elkészült az IVSZ piackutatása

Mon, 30 May 2011 21:03:06 +0200

Az IVSZ IT piaci tanulmány célja a 2005. évi magyarországi belső és export informatikai piac, valamint a részpiacok méretének meghatározása, a piaci szereplők piaci részesedésének feltérképezése, és az informatikai vállalatok jövedelmezőségi mutatóinak meghatározása volt. A kutatásban a teljes piac, illetve 23 technológiai szegmens szempontjából meghatározó 200 vállalat, valamint a további kisebb szereplők 200-as reprezentatív mintája szerepelt.

"Az elkészült IVSZ IT-piaci felmérés egy hosszú folyamat első mérföldköve, amely egy évenkénti rendszerességgel megvalósuló kutatás alapjait fekteti le. Legfőbb célkitűzésünk a gyakorlatban jól hasznosítható iparági standardok kialakítása volt a piacmérés szerkezete, illetve a piaci fogalmak tekintetében. A tanulmány a piac megismerhetősége révén támogatást nyújthat a sikeres piaci stratégia kialakításához, mivel részletes bontásban teszi mérhetővé az IT-piacot olyan szegmensekben is, ahol eddig csak feltételezésekkel élhettünk mind az eszköz és szoftverforgalom, mind a szolgáltatástartalom tekintetében. Mérhetővé teszi az IT exportot a célország és a piaci szegmensek tekintetében egyaránt. Az egyes piaci szegmensekben képet ad az értékteremtési lánc hosszáról és a hozzáadott érték arányáról, valamint lehetővé teszi a piaci szereplők pozícionálását a technológiai szegmensekben" - emelte ki Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke.

"Az ITDH egyik kiemelt prioritásként kezelt területe az informatikai szektor, ezért is tartottuk fontosnak, hogy a szakmai mellett anyagi támogatásunkkal hozzájárulva megvalósulhasson egy, a magyar informatikai piacot és jelentősebb szereplőit bemutató tanulmány. A kutatás elkészültével nemcsak a potenciális befektetőket és a magyarországi partnereket kereső külföldi cégeket tudjuk átfogóbban tájékoztatni, hanem a magyar IT-export immár pontos ismeretében célzottabban alakíthatjuk ki jövő évi ágazati programunkat is" - hangsúylozta Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatója.

A kutatás szerkezete alkalmazkodik a hazai piac jellegzetességeihez és az informatikai vállalatok piacelemzési, tervezési szempontjaihoz. Rugalmassága révén lehetőséget biztosít a piac változásainak követéséhez. A tanulmány felfedi az egyes szegmensek piaci méretét a belföldi exportforgalom tekintetében, pozícionálja a piaci szereplőket, az eszközöket és szoftverkomponenseket pedig tartalom és kapcsolódó szolgáltatások szerint bontja meg, Részletesen tárgyalja az egyes technológiai szegmensek méretét, azok szereplőit, és szolgáltatási arányait. Foglalkozik a technológiai szegmensek koncentrációjával, megadva azokat 5 szereplőnkénti bontásban, és azonosítja az első 20 szereplőt.

A tanulmány elkészítése bizonyítja a sikeres iparági összefogás, valamint a kormányzati - üzleti együttműködés hatékonyságát. A felmérés kivitelezésénél problémát jelentett az elzárkózó cégek magas száma, amelynek oka az a jórészt alaptalan félelem, hogy az egyes cégek teljesítményének megismerése hátrányos helyzetet teremthet a piacon az adott vállalkozás számára. Az elzárkózó magatartás nagyobb arányban a multinacionális vállalkozásokra volt jellemző.

A magyarországi végfelhasználó szervezetek 2005-ben mintegy 517 milliárd forintot költöttek külső informatikai beszállítókra. Ennek az összegnek 43%-át informatikai szolgáltatásokra költötték, 41,5%-át hardver eszközökre, a szoftver-licenszekre fordított kiadások pedig 15,5%-át teszik ki az összes költéseknek.

A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és informatikai szolgáltatások nyújtásából származó - az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló - árbevétel 743 milliárd Ft, az exportot is magában foglaló teljes informatikai árbevétel pedig 1345 milliárd Ft volt 2005-ben.

A kialakult módszertan finomításával a felmérés folytatódik a 2006-os évre vonatkozó adatok begyűjtésével és elemzésével. Az anyagi lehetőségek függvényében célkitűzésként szerepel a 2006-ban még csak tervezett további három kutatási modul beindítása (Piaci barométer, Iparági SWOT, Iparági K+F, humán erőforrás és marketingjellemzők). A következő tanulmány publikálásának várható időpontja 2007. szeptember.

További információ: IVSZ - Méth Barbara, 266-63-46

Röviden az IVSZ-ről

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a Magyarországon működő, informatikai profilú vállalkozások érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. Az IVSZ egy olyan nemzetközileg integrált, innovatív hazai infokommunikációs szektor megteremtéséért dolgozik, amely megállja a helyét a globális versenyben, és a versenyképes magyar gazdaság húzóágazatává válik az információs korba lépett Magyarországon. Az IVSZ a legfontosabb gazdasági tényezővé, igazi termelőerővé váló magyarországi infokommunikációs szektor vállalkozásainak képviselőjeként, magas szakmai és etikai értékek őrzőjeként katalizálja az iparág, a modern és versenyképes információs gazdaság és társadalom fejlődését. Tagságunk tevékenysége nagyban hozzájárul hazánk informatikai felzárkózásához és a tudásalapú társadalom kialakításához. Az IVSZ magyarországi aktivitásán túl az Európai Unió legnagyobb informatikai szervezetének elnökségében (EICTA) is képviselteti magát, így tagjainak hatékony érdekképviseletet biztosít az Unióban is.

Röviden az ITDH-ról

Az 1993-ban alapított ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium háttérintézménye. Legfontosabb feladati: a kereskedelem fejlesztése, a tőkekivitel támogatása és a tőkebehozatal ösztönzése, valamint a beszállítói tevékenység támogatása. Fenti célok megvalósítása érdekében kapcsolatokat teremt a belföldi vállalkozók, az állami és regionális közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek között. Az elmúlt évek során kiépült, államigazgatáshoz és a piaci szereplőkhöz fűződő formális és informális kapcsolataival, a megszerzett gazdasági és piaci ismereteivel egyedülálló szolgáltatásokat nyújt.

12. Menedzser Találkozó - Nagyító alatt a magyar IKT piac

Thu, 26 May 2011 00:40:59 +0200

A Menedzser Találkozó fő célja, hogy kommunikációs lehetőséget teremtsen az IKT-cégek egymás közötti, illetve a kormányzati szakemberekkel folytatott eszmecseréjéhez, ezzel is elősegítve a magyar informatikai és telekommunikációs szakma fejlődését. Az idei szakmai napon, szeptember 9-én, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöksége és a tagság közötti kerekasztal-beszélgetés nyitja a rendezvényt.

A szombati nap Kovács Zoltán, az IVSZ elnökének IKT= versenyképesség témában tartott előadásával kezdődik, a további program során a magyar informatikai piac kormányzati szemmel való felmérése, az információs társadalom helyzete és pénzügyi perspektívái, a globális és hazai informatikai piac elemzése, valamint a magyar informatika társadalmának elemzése kerül megvitatásra. A délután folyamán az előadások párhuzamosan zajlanak majd, így mindenki az érdeklődésének leginkább megfelelő kerekasztal-beszélgetésbe kapcsolódhat be. Az innováció és K+F magyarországi helyzetéről szóló beszélgetésben a kormányzati meghívottak mellett részt vesz az IVSZ tiszteletbeli elnöke, Reszler Ákos is.

Ezzel párhuzamosan az IKT szektor a keresleti és kínálati elemzéséről beszélget majd két, piackutatással foglalkozó vállalat vezetője, Andrási Tamás és Tom Schwieters. Az IKT szektorban való érvényesülést Gyurós Tibor díj döntősei és nyertesei szemén keresztül vizsgálhatjuk, akik sikertörténeteikről és nehézségeikről beszélgetnek majd.

Uj Péter és Vértes János Andor segítségével megpróbáljuk a magyar informatikát az átlagember szemével is feltérképezni. A Nemzeti Fejlesztési Terv programjainak megvitatása, illetve a HÁPB támogatásával létrejött Társadalmi Párbeszéd kerekasztal-beszélgetés után, az IVSZ Minősített Szoftver Exportőr 2005 díjának ünnepélyes átadására kerül sor.

Még erősebb szakmai képviselet: megalakult az IVSZ új Tanácsadói Testülete

Thu, 26 May 2011 00:40:56 +0200

2007. július 10-én első alkalommal ült össze az IVSZ Tanácsadói Testülete, amelybe a magyar IKT szektor 22 olyan prominens vállalkozója, illetve cégvezetője kapott meghívást, akik véleménye kiemelten fontos az IVSZ számára. A Testület életrehívásának kiemelt célja, hogy még intenzívebbé váljon a Szövetség és a kormány közötti folyamatos párbeszéd. Így a jövőben a Szövetség tagjait és az iparág jövőjét érintő kérdésekben a Testület is képviseli az IVSZ érdekeit és álláspontját az egyeztetések során. „Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének célja, hogy az újonnan felállt Tanácsadó Testület is a tagság kormányzati szintű képviseletét erősítse, illetve aktuális piaci trendekről tájékoztassa a kormányzatot, így biztosítva azt, hogy az IKT szektort érintő döntéseket a legszélesebb körű egyeztetés előzze meg.” - mondta Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke. Az első ülés témája - az IKT szektor jövőjét leginkább befolyásoló szakterületek közül válogatva - a pályázati források, a klaszterek*, az informatikai szakképzés és a felsőoktatás problematikájának átvizsgálása volt. A találkozón Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos (NFÜ), Dr. Péceli Gábor dékán (BME, Villamosmérnöki és Informatikai Kar) és Dr. Székely Judit foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár (SZMM) tartott vitaindító előadást a Testület és a szövetség elnökségének számára.

A Testület a 2007. évi közgyűlés szervezeti reformjának köszönhetően jött létre, ahol megfogalmazták az "executive" tanácsadói testület felállításának szükségességét. A Tanácsadó Testület tagjai társadalmi szerepvállalásként végzik munkájukat az IVSZ számára, s évente 3-4 alkalommal ülnek össze, hogy a Szövetség elnökségével közösen vitassák meg az IKT szektort érintő kulcsfontosságú kérdéseket. Mandátumuk egy évre szól.

Az IVSZ Tanácsadó Testület Tagjai:

Beck György	Vezérigazgató	VODAFONE
Bojár Gábor	Elnök	GRAPHISOFT Zrt.
Drozdy Győző	Vezérigazgató-helyettes	PANNON GSM Távközlési Zrt
Éry Gábor	Vezérigazgató	ERICSSON Magyarország Kft.
Fórizs Csaba	Ügyvezető igazgató	FEFO Kft.
Hegedűs Gábor	Vezérigazgató	Hewlett-Packard Magyarország Kft.
Illés Antal	Ügyvezető igazgató	HUMANSOFT Elektronikai Kft.
Kornai Gábor	Vezérigazgató	AAM Tanácsadó Zrt.
Kürti Sándor	Elnök	KÜRT Zrt.
Lakatos István	Vezérigazgató	MŰSZERTECHNIKA
László Géza	Vezérigazgató	ANTENNA HUNGÁRIA
Lazarovits Márk	Vezérigazgató	SYNERGON
Németh Imre	Ügyvezető igazgató	KVENTA Kft.
Paál Péter	Vezérigazgató	IBM Magyarországi Kft.
Papp István	Regionális igazgató	CISCO Systems Magyarország Kft.
Pukler Gábor	Vezérigazgató	ALBACOMP
Simó György	Vezetékes Szolgáltatások Üzletág vezérigazgató-helyettes	MAGYAR TELEKOM
Szalontai István	Tulajdonos	DELTA ELEKTRONIK
Szász Péter	Ügyvezető igazgató	ZALASZÁM INFORMATIKA KFT.
Szőke Márton	Ügyvezető igazgató	INDEXTOOLS / Tensa Kft.
Vahl Tamás	Ügyvezető igazgató	SAP Hungary Kft.
Vityi Péter	KK-Eui régió nagyvállalati értékesítési stratégiáért felelős igazgatója	MICROSOFT

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségéről: A 15 éves Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a Magyarországon működő, részben vagy teljes egészében informatikai profilú IKT vállalkozások érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. Küldetése, hogy kitörési pontok azonosításával, kidolgozásával és erőteljes lobbitevékenységgel pozitívan befolyásolja a hazai információs társadalom fejlődését. Magyarországi aktivitásán túl az Európai Unió legnagyobb informatikai szervezetének elnökségében (EICTA) is képviselteti magát, így tagjainak hatékony érdekképviseletet biztosít az Unióban is. A brüsszeli lobbi és pályázatok útján szorgalmazza a tudás-terjesztés megvalósulását a magyar IKT piacon. Az IVSZ aktív kommunikációval igyekszik minél több tagját bevonni a szövetségi életbe, a hatékony közös munkába.

* A klaszter gazdasági társaságok, magán, állami és önkormányzati intézmények, szakmai és egyéb szervezetek laza, üzleti együttműködéseken nyugvó hálózata, amelyek működése egy iparághoz kapcsolódik, amelyek földrajzilag közel helyezkednek el egymáshoz. A klaszter intézményei közötti együttműködés széleskörű, s arra irányul, hogy a vállalkozások a földrajzi közelséget, egymáshoz illeszkedő tevékenységüket, továbbá az üzleti kapcsolatokat kihasználva szinergiát érjenek el egy adott iparágban, s növeljék saját versenyképességüket, és ezen keresztül erősítsék a térség gazdasági fejlődését.

15 éves az IVSZ- Születésnapi Retroparti és kiállítás

Thu, 26 May 2011 00:40:49 +0200

A rendszerváltás utáni IT- időszak sokakban nosztalgikusérzéseket ébreszt. Az IVSZ úgy döntött a fennállásának 15-ik évfordulója alkalmából újra életre kelti ezt a korszakot május utolsó szombatján, így a résztvevők kötetlen hangulatban felidézhetik, újraélhetik egykori élményeiket. A rendezvényen megelevenednek a legendás kilencvenes évek, újra beköszönt az informatika „hőskora”. A magyar informatika legendás tárgyait, valamint az IVSZ múltját bemutató kiállítás Őry Tamás, az IVSZ egykori alapítójának és tiszteletbeli elnökének illetve Kovács Győző, a NJSZT volt főtitkárának és alelnökének munkáját dicséri.

Reszler Ákos, a Nuance-Recognita Zrt. vezérigazgatója, az IVSZ tiszteletbeli elnöke így emlékszik vissza: „A ’80-as évek a személyi számítógépek, vagy más néven PC-k (Personal Computer) előretörésének időszaka. Az első 16 bites gép, az IBM PC új korszakot nyitott. Az SZKI, az intézet, melynek akkor egyik igazgatója voltam, létrehozta a világ első IBM PC AT klónját, melyből aztán ezreket gyártottunk elsősorban a hazai piacra. Akkoriban az embargó miatt nem lehetett eredeti gépekhez jutni, így megtették helyettük a klónok. A miénk, a PROPER 16 jó szolgálatot tett, segített a magyar felhasználóknak elindulni irodai alkalmazásokkal is. Díjakat nem kapott ugyan, de széleskörű egyetértés alapján elnyerte a „világ legrondább PC-je” megkülönböztető címet.”

Kürti Sándor, az IVSZ elnökségi tagja, a Kürt Zrt. elnöke emlékei a kezdeti hőskorszakról: „Nekünk a 80-as évek informatikája azt jelentette, hogy vegyünk egy 60 literes vájdlingot, kössük össze 3 darab Lada ablaktörlőmotorral és 15 kémcsőkefével, rögzítsük a vájdlingban a számítógép memóriáját (disk-pack), mely éppen malomkő méretű, vezessünk mindenbe izopropil-alkoholt felülről, és alul összegyűjtve küldjük ismét mindennek a tetejébe, majd kisvártatva centrifugáljunk, mely processzus nagy valószínűséggel a disk-pack-be életet lehel. E csúcstechnológiánk sokat segített mind a Néphadseregünk, mind a Vörös Hadsereg adatainak a túlélésben”

A rendezvény teljes programja a kilencvenes évek hangulatát idézi, a vendégeket a KFT együttes szórakoztatja, illetve a videó diszkó kínál majd korhű audiovizuális élményeket. A résztvevők megtekinthetik a magyar informatika kincseit és ereklyéit a Tárgyak a "hőskorból" elnevezésű kiállításon és kipróbálhatják, hogy milyen érzés volt a nyolcvanas évek irodájában dolgozni. A „játékszobában” lehetőség lesz egykori kedvenc számítógépes játékok kipróbálására, a nosztalgiázók ismét kazettáról tölthetik be a kedvenc programjukat.

AZ IVSZ új elnökségében kiemelt szerepet kapott a szélessáv fejlesztése

Thu, 26 May 2011 00:40:47 +0200

„A gazdaság egészére kiterjedő válságból való kilábaláshoz és új növekedési pályák felállításához az egyik út a szélessávú infrastruktúra fejlesztésén keresztül vezet. Ehhez a hálózatokon igénybe vehető szolgáltatások mind szélesebb körű terjesztése és használatuk oktatása is szükséges. A szélessávú internet penetráció jelenlegi hazai szintjének növekedése azonnali pozitív hatásokat eredményezne a vállalkozások és a lakosság számára is. A digitális írástudás képességének "birtoklása" is kulcsszerepet játszik a versenyképes, tudásalapú gazdaság megteremtésében. Ma Magyarországon a lakosság mintegy 50 százaléka digitális írástudatlan, így ezen a téren is jelentős teendők várnak a piaci szereplőkre, a kormányzatra és a civil szférára egyaránt.”- mondta el Bóna Ákos, az IVSZ szabályozásért és szélessávért felelős elnökségi tagja, , az IS Média Kft. ügyvezetője.

Az új elnökségi taga szélessávú internet infrastruktúra egész országot lefedő kiépítésének felgyorsításán túl elengedhetetlennek tartja olyan korszerű tartalmak fejlesztését és megjelenését, amelyek elősegítik a távoktatás és a távmunka elterjedését, valamint az elektronikus közigazgatási szolgáltatások mind szélesebb körű alkalmazását.
Folytatni kívánja az IVSZ gyakorlatát és az erőteljes iparági lobby tevékenységet a kormányzati szereplőkkel közös tervezéssel és hatékonyabb együttműködéssel kívánja megvalósítani.

További információ:
Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Puri Judit - marketing- és kommunikációs menedzser
Tel.: 06-1-266-6346
judit.puri@ivsz.hu

Hőskorszaki informatika, KFT együttes, videó diszkó

Thu, 26 May 2011 00:40:44 +0200

Időutazáson esett át az Olof Palme ház szombat este, legalábbis így érezték az IVSZ születésnapjára érkező vendégek. Már a bejáratnál érezhető volt, hogy nem egy hagyományos céges buli várja az embert, amikor a hostessek az utoljára 1990-ben divatosnak számító öltözékben fogadták az érkezőket, majd pedig welcome cocktail gyanánt pálinkával hozhatták magukat kellő hangulatba a résztvevők. Kezdetként megérte a magyar informatika legendás tárgyait, valamint az IVSZ múltját bemutató kiállítást megcsodálni, amely Őry Tamás, az IVSZ egykori alapítójának és tiszteletbeli elnökének illetve Kovács Győző, a NJSZT volt főtitkárának és alelnökének munkáját dicséri.

Az estét Kovács Zoltán, IVSZ elnök nyitotta meg beszédével, melyből többek között azt is megtudhattuk, hogy első számítógépes élményét már egész fiatalon, 1983-ban szerezte.

Ezt követte az IVSZ eddigi elnökeinek rövid beszámolója arról, hogy mennyit jelentett nekik az IVSZ. Érdekes történeteket hallhattunk az IVSZ korábbi elnökségi tagjaitóll: Őry Tamástól, Mester Sándortól, Nagy Ákostól, Mátyásfalvi Sándortól, valamint Reszler Ákos és Kóka János tiszteletbeli elnököktől is.

Mátyásfalvi Sándor és Mester Sándor alapító tagok köszöntője

Őry Tamás és Kóka János , Reszler Ákos, az IVSZ tiszteletbeli elnökeinek köszöntője

A beszédeket követően a nosztalgia menzán olyan klasszikus ételek közül lehetett válogatni, mint a hurka főtt krumplival, tojásos nokedli fejes salátával, vagy az iskolai menzát idéző piskótakocka csokiöntettel.

Az este további programja is a kilencvenes évek hangulatát idézte, a vendégek a KFT együttes dallamaira szórakoztak, illetve a videó diszkó által kínált korhű légkörben táncoltak a már-már klasszikusnak számító dalokra. A résztvevők továbbá kipróbálhatták, hogy milyen érzés volt a nyolcvanas évek irodájában dolgozni, a "játékszobában” sorban álltak, hogy egykori kedvenc számítógépes játékaikat újrajátszhassák, és ismét kazettáról tölthessék be a kedvenc programjukat.

Megvédte tagvállalatainak érdekét az IVSZ

Thu, 26 May 2011 00:40:40 +0200

Az adó- és járulékszabály augusztusban bejelentett szigorítása igen hátrányosan érintett volna minden olyan érintett vállalatot, amelynek munkatársai részvényopcióban részesülnek. Míg ugyanis az eredeti szabályozás szerint a részvények értékesítéséből befolyt összegek 38 százalékát személyi jövedelem adóként, 11 százalékát pedig egészségügyi hozzájárulásként kellett befizetni az államkasszába, addig a tervezett módosítás szerint a teljes adó és járulékteher 79,5 százalékra emelkedett volna.

A részvényopcióra vonatkozó adó és járulékterhek emelése az ország egészének versenyképességét is negatívan befolyásolta volna a külföldről finanszírozott újabb munkahelyek létrejöttének akadályozásával. Az IVSZ álláspontja, hogy a versenyhátrányunkat tovább növelő intézkedések helyett a nemzetközi és a hazai vállalatok ösztönzésére van szükség a gazdaság dinamizálása érdekében.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége komoly erőfeszítéseket tett a számtalan kedvezőtlen következménnyel járó módosítás megakadályozására, folyamatosan közvetlen egyeztetések folytak a döntéshozókkal, s álláspontunkat minden lehetséges fórumon hangoztattuk. Erőfeszítéseink sikerrel jártak, és hétfőn, a parlamenti szavazás a járulékemelést elvetette. A részvényopció kérdése azonban itt nem oldódik meg teljeskörűen, mivel a jelenlegi döntés egyrészt átmeneti (-3 évre, jellemzően az ezévben megkötött megállapodásokra vonatkozik a visszavonás-, másrészt a közép és kis vállalkozások számára zárt társaságokra nem működik a 2003-ban bevezetett és elismert, regisztrált részvényopciós program. A két további módosítás elérése érdekében az IVSZ továbbra is fellép majd.

Az IVSZ üdvözli, hogy a szabályozó visszavonta a piac számára előnytelen változtatásokat, és a jövőben is minden esetben fellép az infokommunikációs szektor érdekeit, és ezen keresztül az ország versenyképességét veszélyeztető módosítások, törvényjavaslatok ellen. Kovács Zoltán, a szervezet elnöke így nyilatkozott: „Az IVSZ célja, hogy a fejlett gazdaságokban általánosan használt eszközök, az előnyös adózási konstrukciók Magyarországon is segítsék a kis- és középvállalatok növekedését. A kedvező adózási feltételek nagyban segíthetik ugyanis az amúgy forrásszegény vállalkozásokat a gyorsabb fejlődés finanszírozásában.”

Nincs 21. századi nemzeti fejlesztés informatika nélkül!

Thu, 26 May 2011 00:40:34 +0200

Az IVSZ, mint a magyar infokommunikációs szektor hazai képviselője az alábbi adatok ismeretében felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy az IKT szektor kiemelt kezelése nem csak az ágazatban tevékenykedő hazai és multinacionális vállalatok, hanem az egész ország érdekét szolgálja. AZ IKT fejlesztések elengedhetetlenek az EU többi tagállamához való felzárkózásunkhoz, az ország versenyképességének növeléséhez.

Néhány kiemelt adat Magyarország versenyképessége és az IKT szektor viszonyáról: (Forrás: Eurostat)

Az IKT szektor GDP-hez való hozzájárulása 7,1%, azaz mintegy 1400 Mrd Ft 2004-ben.
A hazai IKT ágazat jelentős foglalkoztatási tényező: 2002-ben az üzleti szféra alkalmazottainak 4,1%-a az IKT szektorban működő cégeknél dolgozott.

A magyar IKT ágazat exportteljesítménye 1996 és 2002 között kimagaslott: az éves átlagos exportnövekedési ütem (CAGR) ebben az időszakban 54,3% volt!

2004-ben az ország teljes exportjának 14%-át az IKT vállalkozások adták.

Az információs társadalom és az európai szinten is versenyképes hazai gazdaság fejlesztésének érdekében kiemelten fontos, hogy az infokommunikációs technológiák a teljes gazdaság és az egész társadalom körében vertikálisan (nagy projektek kialakítása) és horizontálisan (elektronikus kormányzat fejlesztése) is hasznosuljanak.

Az IVSZ minden szakmai segítséget megad, ahogy eddig is mindent megtett a kormányzat, és a többi szakmai szervezet irányában annak érdekében, hogy az IKT szektor önálló operatív programként kerüljön be a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe. Az információs társadalom fejlesztése, annak kiemelése a hagyományos ágazatok közül, és önálló, kormányzati szintű cselekvési területként való megjelölése kulcsfontosságú az ország versenyképessége szempontjából.

Az IVSZ meggyőződése, hogy az információs társadalom kiteljesítése elengedhetetlen az emberek életminőségének hatékony javításához, egyben alapvető az ország versenyképességének és eredményességének fenntartásához.

Mindezek alapján az IVSZ elnöksége határozottan kiáll amellett, hogy az információs társadalommal kapcsolatos programok és nagyprojektek tervezése önálló operatív program keretén belül valósuljanak meg a második Nemzeti Fejlesztési Tervben.

Átcsoportosítások az operatív programok forrásaiban?

Thu, 26 May 2011 00:40:32 +0200

Az IVSZ információi szerint az Államreform Operatív Programban (ÁROP) megmaradt, eredetileg főleg jogszabály-egyszerűsítésre szánt pénzforrásokat a kormányzat más operatív programba tervezi átcsoportosítani. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége abban az esetben tudja támogatni ezt a kezdeményezést, ha az átcsoportosított források a gazdaság élénkítését vagy versenyképes tudás megszerzését segítik, mindez pedig a lehető legszélesebb kör – beleértve az informatikai iparág – érdekeit szolgálja, másrészt továbbra is lehetőség adódhat az ÁROP eredeti céljaihoz kapcsolódó informatikai fejlesztések folytatására.

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban (EKOP) rögzített keretösszegeknek 10 százalékát tervezik máshova áthelyezni. Bár az arányokat tekintve ugyan jóval kisebb az átcsoportosítandó forrás nagysága, az IVSZ úgy gondolja, egy ilyen kiemelten fontos területtől nem szabad elvonni támogatásokat, hiszen a tervezett beruházások éppen az államigazgatás takarékosabb és ésszerűbb gazdálkodását hivatottak szolgálni. A globális gazdasági kihívásokra adandó válaszokban valamennyi ország nagy súlyt helyez a gyors alkalmazkodóképességre, a különös piaci sérülékenységek kezelésére. Magyarország helyesen azonosította a kis- és közepes vállalkozások megerősítését versenyképességünk zálogaként, és a közszférát a lehetséges megtakarítások forrásaként. Mindkét területen az informatikai megoldások adják azt az eszközkészletet, amelyen keresztül a beavatkozás legjobban hasznosul, eredményeit azonnal mérni lehet, s a gyorsan változó gazdasági helyzetnek megfelelően lehet utóhangolni. E mellett szól, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség november 4-i szakmai találkozóján Bakács András, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Tudás Főosztályának vezetője az innovációs tervek ismertetésekor bemutatta a kormányprogramban kiemelten kezelendő öt ágazatot, melyek között az IKT szektor is szerepel.

„Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége azt javasolja, a kormányzati informatikai fejlesztéseket érintő támogatásokat ne csoportosítsák át más célokra, hogy az államigazgatás reformjának ütemét tartani lehessen. E mellett minden állampolgár számára fontos, hogy az államigazgatási eljárások egyszerűsödjenek, és az internet segítségével könnyen elérhetővé váljanak a szolgáltatások. Az informatikai beruházások eredményeként a hatósági ügyintézés ideje töredékére csökkenhet, és lehetővé válhat egy sokkal hatékonyabb és nagyságrendekkel alacsonyabb költségekkel működő közigazgatás létrehozása, amely hatékonyan, azok versenyképességét növelő módon tudja ügyfeleit, a magyar KKV-kat kiszolgálni. Az informatika fejlesztésektől elvont összegek ennek értelmében többszörösen jelennek majd meg – a közigazgatás működési költségi oldalán” – mondta Keresztesi János, az IVSZ elnöke.

További információ:
Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Puri Judit – marketing- és kommunikációs menedzser
Tel: 06-1-266-6346
Honlap: www.ivsz.hu

Betöltetlen állások a válság idején - Az IVSZ az informatikai képzések népszerűsítésére indított kampányt

Thu, 26 May 2011 00:40:29 +0200

Az IVSZ kampányáról Keresztesi János, az IVSZ elnöke és Klotz Tamás főtitkár adott tájékoztatást, meghívott vendégeink, Fröhlich Péter a P&Bert Management Consulting Group ügyvezető igazgatója és Fábri István az Educatio Kht. - Országos Felsőoktatási Információs Központ vezető elemzője pedig a kérdéses témát szakértői oldalról elemezték.

A szakemberhiány miatt informatikai cégek sok esetben kénytelenek jelentős projektek határidejét módosítani, túlterhelt munkatársakkal dolgozni, esetenként jelentős nemzetközi megbízásokról lemondani.

"Sokszor és büszkén hangoztatott tény, hogy az ICT szektor Magyarországon a bruttó nemzeti össztermék 10 százalékát termeli meg. Ezt az eredményt veszélyezteti a széles körben érzékelhető IT szakember hiány. Csak az utóbbi 6-7 évben tíz feletti volt azon informatikai cégek száma, amelyek fejlesztőközpontjuk felépítéséhez más helyszínt kerestek, mert nem látták biztosítottnak, hogy pár száz fős fejlesztői csapatukat belátható időn belül kialakítsák. A tagvállalatainknál tapasztalt munkaerő felvétel intenzitását és a különböző informatikai szakokon végzők számát összevetve úgy véljük, a jelenleginél közel kétszer több végzős informatikus el tudna helyezkedni a szakma különböző területein." - mondta el Keresztesi János, az IVSZ elnöke.

"Tenni szeretnénk annak érdekében, hogy megszűnjön az az anomália, hogy egy sikerszakmában nincs elegendő képzett munkaerő. Úgy gondoljuk, ezt a lehető legkorábban kell elkezdeni, ezért szólítjuk most meg a 15-18 éves korosztályt, és mindazokat, akik a pályaválasztásban segítik őket." - tette hozzá Keresztesi János.

A sajtótájékoztatón az IVSZ elnökének véleményét erősítette meg Fröhlich Péter, az informatikai szakember keresésben ismert P&Bert Management Consulting Group ügyvezetője:

"A P&Bert Management Consulting Group állásajánlatainak 50 százaléka IT területről kerül ki. Megbízóink részéről folyamatos az igény rendszerüzemeltetők, hálózati mérnökök, programozók, fejlesztők, ERP szakértők és tanácsadók iránt. A jelenlegi gazdasági helyzetben még inkább felértékelődik a minőségi munkára való igény. Az IT cégek legjellemzőbb elvárása egy informatikai szakemberrel szemben a referenciaértékű szakmai tapasztalat, a használható nyelvtudás, valamint a megfelelő kommunikációs- és prezentációs készség. Ha valaki megfelel ezeknek az elvárásoknak, akkor nem okozhat gondot az elhelyezkedés, ráadásul mindezért versenyképes jövedelemre számíthat."

A szakemberhiány egyik fő oka, hogy az utóbbi időben évről évre csökken a felsőoktatásban az informatikai szakokra jelentkezők száma.

"Az informatikai képzésterületre is jellemző a hazai felsőoktatást általánosan jellemző tendencia: a 2004-ig tartó folyamatos növekedés után az utóbbi néhány évben egyre jobban csökkent a jelentkezői létszám. A különböző szakok népszerűségi sorrendje ugyanakkor érdemben nem változott: a mérnök informatikus és a programtervező informatikus szakok továbbra is a legnépszerűbbek közé tartoznak, ám a felvételi eredményekre és a nyelvtudásra vonatkozó statisztikák alapján az ide jelentkezők előképzettsége csak átlagosnak mondható. - mondta el Fábri István, a felvételi adatokat kezelő Educatio Kht. - Országos Felsőoktatási Információs Központ vezető elemzője.

A "Született informatikus" kampány elsősorban a most felsőoktatási intézményekbe jelentkezőket, az alsóbb éves középiskolákat célozza meg, de szólni kíván szüleikhez, tanáraikhoz és mindazokhoz, akik a pályaválasztásban ötletekkel, javaslatokkal segítik a továbbtanulókat.

A www.szuletettinformatikus.eu oldalon az IVSZ többek között az informatikusi szakmával kapcsolatos közép- és felsőfokú továbbtanulási- és ösztöndíj lehetőségeket, álláslehetőségeket, blogokat, fórumokat gyűjtötte össze. Bemutatják a szakma különböző ágazatait, diákok számolnak be a felsőoktatás világáról, informatikai cégek vezetői szakemberei ismertetik az új munkatársaikkal szembeni elvárásokat. Ismert informatikai vállalkozók pedig bepillantást engednek sikerük titkába, és arról is beszélnek, milyen lehetőségek nyíltak meg számukra azzal, hogy az informatikai pályára léptek.
A kialakításában a tinédzserek ízlésvilágához igazodó weboldalon közzétett információkkal az IVSZ azt kívánja elérni, hogy az informatikusi pálya elismertsége növekedjen a pályaválasztás előtt állók körében.

További információ:
Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Puri Judit - marketing- és kommunikációs menedzser
Tel.: 06-1-266-6346

A szűk esztendők után újabb kormányzati informatikai beruházások következhetnek? - A modernizálás költséghatékony lesz és a digitálisan nem képzett lakosság igényeit is szem előtt tartja

Thu, 26 May 2011 00:40:26 +0200

Az Oracle által támogatott MENTA idén is vendégei között tudhatta az IKT szektor számos jeles képviselőjét, vezetőket és szakértőket egyaránt.

A nyitónapon Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a rendezvény egyszerre képviseli az állandóságot, az informatikai iparágon belüli másfél évtizedes útkereséssel és a változást, a fejlődő piac új kihívásainak együttműködésen alapuló leküzdésével.

Épp ezen változás jegyében alakították ki azt a 13 sarokpontot, ami a legfontosabb az iparág szereplőinek a hatékony továbblépésben. A legfontosabb a közbeszerzések egyszerűsítése, a szabványosítás, az informatikai szakképzés, de külön hangsúlyt kaptak az egészségügyi szektor kihívásai, a kormányzati informatika korszerűsítése, illetve a kkv-k és induló vállalkozások sajátosságai, üzleti kihívásaik is.

A konferencia gerincét adó kormányzati reformok Baja Ferenc, államtitkár és Simon Géza, kormánybiztos tolmácsolásában kerültek terítékre. Simon Géza, az Elektronikuskormányzat-központ vezetőjeként ígéretet tett, hogy az eddigi főként intézményeket célzó fejlesztéseket a jövőben a lakosságot is érintő projektek is követik majd. A front office fejlesztésekor fontos szempont lesz, hogy ne csak jól működő, de felhasználó barát felületet is alakítsanak ki. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy nincs univerzális követhető példa, ezért Magyarországnak saját magának kell kitaposnia a helyes utat. A kormányzati gerincháló mára 179 telephelyet szolgál ki, közel 1700 millió látogatás történt eddig, de a jövőben biztosítani kell az állampolgárok számára, hogy ne csak informálódni tudjanak, hanem lehetőség legyen teljes ügyintézésre, dokumentum kezelésre és az ügyek nyomon követésére is. 2005-ig számos cél megvalósult, így továbblépve az új stratégia már ebben a hónapban a kormány elé kerül.

Problémát főként az jelenthet, hogy a közigazgatási reformmal ellentétben az államreform még viszonylag új témának számít, ráadásul nem állnak rendelkezésre részletes EU előírások erre vonatkozóan. A 100 milliárdos volumenű közigazgatási- és önkormányzati reform megfelelő működését a jelenleg is tartó 7+2 éves periódus alatt kell biztosítani, odafigyelve az eddig elaprózott, párhuzamos technológiák helyetti egységes tervezésre.

Ehhez kapcsolódva Baja Ferenc, államtitkár a kormánykabinet stratégiai működéséből kiindulva az államreform- és az eközigazgatási operatív programok működésébe avatta be a jelenlevőket, illetve mondanivalójába belefoglalta távol lévő Draskovics Tibor, tárca nélküli miniszter álláspontját is. "Azt a politikust szeretem, aki az informatikáról nem beszélni akar, hanem a saját feladatain belül azt arra használja, amivel hatékonyabbá válik a munkája" - mondta.

Ezzel magyarázható, hogy jelenleg nem létezik központi IT döntéshozó, hanem minden terület szakpolitikusának kell megtennie a megfelelő lépéseket. Baja méltatta a jelenlegi pénzügyminisztert, aki posztjában elsőként használja az IT-t ilyen módon. Továbbá megtudhattuk, hogy az autópálya program részleges lezárásával gazdasági- és közlekedési miniszter esélyt kap arra, hogy nagyszabású IT infrastruktúra fejlesztéseket hajtson végre, ami a szűkös esztendők után lehetőségként jelenhet meg a hazai IT iparág számára. Ugyanakkor a modernizálás során nem szabad beszűkíteni a lehetőségeket, nem várható el minden állampolgártól, hogy digitális eszközökkel felvértezve akarja intézni az ügyeit, ezért kellő figyelmet kell fordítani a már meglévő rendszerek, mint a személyes ügyfélszolgálat vagy az okmányirodák fejlesztésére, újragondolására is. Az eljárások egyszerűsítésével és a szabványosítással új lehetőségek nyílnak meg, melyeket viszont nem szabad a jogosság kérdésével bizonytalanná tenni. Baja szerint "az emberek nem szeretnék, ha univerzális azonosítás lenne, mert nem bíznak a hivatalokban, biztosak szeretnének abban lenni, hogy minden hivatal csak addig lát el, amíg az adott ügymenet igényli".

További nehézség, hogy az alulinformatizált közigazgatásba való beruházás nehezen emészthető egy megszorító politika árnyékában. Az általa is támogatott modell, mely zöldmezős beruházásként kezelte volna az eKözigazgatás átalakítását, az 500 milliárd forintos büdzsé helyett, csak 140 milliárdból gazdálkodhat, ami kizárólag az alapok megteremtéséhez elegendő. Ennek ellenére bízik abban, hogy a jól sikerült projektek nyomán a kevésbé sikeres területekről való átcsoportosításokkal a periódus végére véghez vihetik terveiket. "Ma Magyarországon senki sincs könnyű helyzetben, de az IVSZ együttműködése eddig is hasznos volt, most pedig főként felértékelődik majd. Felértékelődik az EU-s projektekben és a hétköznapokban is." - fejezte be prezentációját az államtitkár.

Ezután az információs hadviselés került terítékre egy szakmai kerekasztal beszélgetés formájában, ahol Sík Zoltán Nándor (ENU Advisory Kft.) vitaindítója után komoly diskurzus bontakozott ki a technológiai sebezhetőség, a kritikus infrastruktúrák védelme témakörben. A vitaindító szerint minél jobban technológia függő egy állam, annál sebezhetőbbé válik. Itt viszont nem háborúról van szó igazán, nem terroristákról vagy frontvonalakról, hanem egy ennél komplexebb dologról. A cyber hadviselés során nem tudni, hogy ki az ellenfél, béke van-e vagy háború, ha egyáltalán vannak még ilyen állapotok, sőt nem különül el a szándékos terror illetve a vétlen katasztrófa. Az IVSZ számára ugyanakkor az előadás létjogosultságát nem a veszélyérzet adja, hanem az, hogy ezzel a tematikával jelenleg sem a kormányzat, sem a szakma nem foglalkozik érdemben, így a piaci szereplők számára ez egy jó lehetőség a növekedésre.

A konferencia második napján ugyancsak élénk érdeklődésre számot tartó témák kerültek a közönség elé. A reggeli programot a Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium kabinetfőnöke, Kákosy Csaba nyitotta, s nyomatékosította azt a korábban is hangsúlyozott álláspontot, hogy téves azt hinni, hogy a kormányzatnak szükséges szerepet vállalni a technológiai területeken. Az viszont az állam felelőssége, hogy fejlessze a saját szolgáltartásainak elektronikus elérhetőségét, ezzel motiválva az informatika használatát azoknál, akik még nem élnek ezekkel a lehetőséggel. Az eddigi iparági fókusz mellett Kákosy elmondása szerint a GKM újra kiemelten kezeli majd az internethasználat lakosság körében való további terjesztését.

Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke, pénteki beszédében megállapította, hogy jelenleg az IT piac a szereplők érzékelése alapján nem egyértelműen pozitív, sőt igen vegyes képet fest, akkor is ha tudni lehetett, hogy ez a kormányzati ciklus egy erős kiigazítással indul.

A közeljövőben viszont felgyorsulhat az állam alkalmazkodó képessége az új kihívásokhoz, de azt sem szabad elfelejteni, hogy ennyi koncentrált forrás állami IT fejlesztéshez még soha nem állt rendelkezésre, mint most. Ennek tükrében, az IVSZ bizakodó és a saját maga által kijelölt prioritások mentén pozitívan áll a következő év elé.

Ezek után az egyik legkurrensebb politikai témával, az egészségügy kérdésével folytatódik az esemény, de a nap folyamán szó esik a várható kormányzati beszerzésekről, versenyképességről és a média, telekommunikáció, IT hármas konvergálódásáról is. Az eseményre ezen a napon már több mint 200 résztvevő regisztrált.

A Menta 2007 támogatói: Humansoft Kft., Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság, Sicontact Kft., Synergon Informatika Nyrt.
A Menta 2007 médiatámogatói: Computerworld, IT-Business, Klubráció, Piac és Profit

Nagy volt az érdeklődés az IVSZ 13-ik Menedzser Találkozója iránt

Thu, 26 May 2011 00:40:24 +0200

A Menedzser Találkozót Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, és az IVSZ tiszteletbeli elnöke nyitotta meg csütörtök este. "A politika eszköz oldalról nem érti, mit is jelent az, hogy elektronikus ügyintézés" - emelte ki a miniszter, majd felszólította az IVSZ jelenlévő képviselőit a cselekvésre. A kormány azt várja az informatikai szektor képviselőitől: mondják meg konkrétan, hol és hogyan lehetne használni az informatikát.

Pénteken a szakmai napot a kormányzat első száz napját felölelő beszámoló párbeszéd nyitotta meg, amely Kovács Zoltán, az IVSZ elnökének felvezető előadásával kezdődött. Az elnök az iparág optimizmusáról beszélt, „hiszen a jövő évtől kezdődő EU-források elosztása, akár 25 százalékos növekedést hozhatna egy két éven belül a hazai IKT piacnak”. John Higgins, az EICTA alelnöke köszöntőjében azt javasolta a kormányzati képviselőknek, hogy ne lobby szervezetként, hanem partnerként tekintsenek az IVSZ-re a közös munkában. A kormányzati képviselők és az IKT szektor képviselőinek párbeszédében Baja Ferenc, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagja elmondta, hogy fő céljuk a társadalom versenyképességének növelése, ami lényegében informatikai fejlesztések révén jöhet létre.

Megtudtuk, hogy többek között informatikai projektekre 32-137 milliárd forintos sávban terveznek forrásokat allokálni a közszolgáltatások korszerűsítésén belül. Eszes Gábor a GKM főtanácsadója alátámasztva John Higgins köszöntőjét kijelentette, hogy számít az IVSZ partneri segítségére a problémák megoldásában. A félórás dialógus eredményeként Simon Géza, Schaffer István és Baja Ferenc reális célként a három év múlva már bevezetett, és eredményesen működő Közigazgatási Eljárási Törvényt, a közbeszerzés több mint 50 százaléka elektronikus felületén történő megvalósítását, valamint a központi harmonizációs adatbázis létrehozását fogalmazták meg.

„A magyar IKT piac trendjei” című beszélgetésben Simó György, a T-Online Magyarország vezérigazgatója hangsúlyozta: „hazánkban az informatika terjedését ma már az IKT piacon kívüli tényezők akadályozzák, mint például a társadalmi fejlődés hiánya, az oktatás, mentalitás”. Hozzátette: „pedig a modernizáció tulajdonképpen maga az informatika”.

Az IVSZ mindig is törekszik arra, hogy felhívja a szakma, a gazdasági élet figyelmét az IKT szektor olyan kiemelkedő sikertörténeteire, amelyek példaértékűek lehetnek az ágazatban tevékenykedő cégek számára. Erről volt szó a „Sikeres cégeladások az IKT szektorban” című szekcióban, ahol a Navigator Informatika és az IWiW eladásának kulisszatitkaiba nyerhettünk bővebb betekintést.

A szövetség számos munkacsoportja igen eredményesen működik együtt a kormányzati, döntéshozói szervekkel, amelynek eredménye az egész ágazat számára kiemelkedően fontos, így az NFT2 és a Közbeszerzési munkacsoportok tevékenysége is. Az ebédet követően a tagi kezdeményezések erejében rejlő lehetőségeket és siker-sztorikat mutatták be a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Lukács Lajos (DSS Consulting Kft.) bemutatta az IVSZ e-egészségügy munkacsoport tevékenységét, mely ismertette az állami döntéshozóknak, hogy az IKT megoldások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az egészségügy hatékonyabb, költségtakarékosabb és magasabb szintű szolgáltatást legyen képes nyújtani. Megtudhattuk, hogy a közbeszerzési munkacsoport Kerémi András (Bull Magyarország Kft.) vezetésével elérte, hogy az IVSZ véleményezhesse a közbeszerzési törvényt, ami a tagok 60-70 százalékát közvetlenül is érinti. Kuthy Antal (E-group cégcsoport) a dél-kelet ázsiai régióban rejlő lehetőségeket ecsetelte. Keresztesi János (FreeSoft Nyrt.) arról beszélt, hogy a hazai szoftverfejlesztő kkv-k hogyan juthatnak hitelhez. Az IVSZ és az MFB közös javaslatát, a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramot mutatta be, melynek célja 3.7 Szoftverfejlesztés finanszírozása. A hitelt kereskedelmi bankok adják majd és az MFB lesz a szoftvergarancia alap kezelője. Az alap 5-7 milliárd forintot tartalmazna, melyből egyszerre kb. száz KKV kaphatna hitelgaranciát, s így 1000-1500 szoftverfejlesztő cég tudna hitelhez jutni.

A „vállalati innováció lehetséges forrásairól” szóló szekciót Herczog Edit, európa parlamenti képviselő nyitó előadása vezette fel. Bemutatta az EU Versenyképességi és Innovációs Keretprogramját (CIP), melynek egyötödét, várhatóan 639,2 millió eurót az IKT szektor kapja. A program tulajdonképpen kapocs a kutatás (FP7) és az üzleti megvalósítás között az IKT szolgáltatások terén, továbbá támogatja az európai digitális tartalmak előállítását és terjesztését. Herczog gratulált az IVSZ-nek EU-szintű lobbi-tevékenységéhez, hiszen „az IVSZ az utóbbi években a Brüsszelben leggyakrabban megforduló, leghatékonyabb érdekérvényesítő szervezet”. A beszélgetésben többek között Csepeli György, a GKM közpolitikai igazgatója, Kuthy Antal, az IVSZ elnökségének tagja, és Boda Miklós, az NKTH elnöke is részt vettek. Kuthy Antal (E-group cégcsoport) hangsúlyozta az innováció és a K+F fontosságát az iparágban, amiben hazánk jelenleg le van maradva. „Jelenleg Magyarországon a GDP alig 0,9%-át fordítjuk K+F-re és innovációra, (EU: 1,9%, USA: 2,6%, Japán: 3,1%), és ennek is a 70%-át az állam „adja”, miközben mindenhonnan azt halljuk, hogy a versenyképesség kulcsa az innovativitás növelése”. Ezért az IVSZ új, innovációs munkacsoport legfőbb célja, hogy azonosítsa az innovációs finanszírozási forrásokat. Csepeli György az államról, mint az innovatív nagy projektek megrendelőjéről beszélt, Boda Miklós pedig elmondta, hogy a középtávú stratégia az, hogy 2013-ra a vállalati és az állami K+F ráfordítások aránya 2:1 legyen, az állami K+F ráfordítás szinten tartása mellett.

A szombati napot John Higgins a konvergenciáról szóló előadása nyitotta meg, amelyben a megatrendekről, a brit tapasztalatokról és a várható változásokról beszélt, majd Bánhidi Ferenc (Nemzeti Hírközlési Hatóság) a konvergencia hazai szabályozási hatásairól, a magyar távközlési piac fejlődésének négy lehetséges irányáról tartott előadást. Ezek után az IVSZ Üzleti Akadémia előadásaira került sor, melyek témája a „Sales”, ezen belül a kormányzati sales, a közbeszerzés, a nagyvállalatoknak történő értékesítés, a bank-biztosító-pénzügy, valamint a gyártó és kereskedelmi szektorban.

Keresztesi János a kormányzati sales specialitásairól tartott előadásában kiemelte;a nagyon hosszú sales ciklus, a nehézkes és politikailag is átszőtt döntések, az utólagos fizetés mellett nem felejthetjük el hogy óriási piacról és biztosan fizető vevőről beszélünk. Szittya Tamás a Novell ügyvezető igazgatója win-win helyzet kialakítását, valamint a személyre szabott üzenetek, kialakítását helyezte a középpontba. A közbeszerzésről szóló előadásában Schaffer István (KSZF) kiemelte: Sajnos a ma Magyarországon érvényes közbeszerzési törvény nem megfelelő, az elektronikus közbeszerzés nem megoldott, hiányoznak az egyértelmű és világos követelmények, nincs világos szabványosítás, és maguk a közigazgatási szervek sem tudják kellően megfogalmazni, hogy mit akarnak.

A Mentáról készült képes beszámoló, valamint az előadások prezentációi a www.ivsz.net/menta oldalon megtekinthetők.

Az informatika maga a modernizáció

Thu, 26 May 2011 00:40:21 +0200

A Menedzser Találkozó fő célja az IKT-cégek egymás között kommunikációja, illetve a kormányzati szakemberekkel folytatott eszmecsere lehetősége, ami elősegíti a magyar informatikai és telekommunikációs szakma új lehetőségeinek feltérképezését. A mai szakmai napot a kormányzat első száz napját felölelő beszámoló párbeszéd nyitotta meg, amely Kovács Zoltán, az IVSZ elnökének felvezető előadásával kezdődött. Az elnök az iparág optimizmusáról beszélt, "hiszen a jövő évtől kezdődő EU -források elosztása, akár 25 százalékos növekedést hozhatna a hazai IKT piacnak". John Higgins, az EICTA alelnöke köszöntőjében azt javasolta a kormányzati képviselőknek hogy ne lobby szervezetként, hanem partnerként tekintsenek az IVSZ-re a közös munkában. A kormányzati képviselők és az IKT szektor képviselőinek párbeszédében Baja Ferenc, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagja elmondta, hogy fő céljuk a társadalom versenyképességének növelése, ami lényegében informatikai fejlesztések révén jöhet létre.

Megtudtuk, hogy többek között informatikai projektekre 32-137 milliárd forintos sávban terveznek forrásokat allokálni a közszolgáltatások korszerűsítésén belül. Eszes Gábor a GKM főtanácsadója pedig alátámasztva John Higgins köszöntőjét kijelentette, hogy számít az IVSZ partneri segítségére a problémák megoldásában. A félórás dialógus eredményeként Simon Géza, Schaffer István és Baja Ferenc reális célként a három év múlva életbe lépő Közbeszerzési Eljárási Törvényt, a közbeszerzés több mint 50 százaléka elektronikus felületén történő megvalósítását valamint a központi harmonizációs adatbázis létrehozását fogalmazták meg.

A magyar IKT piac trendjei című beszélgetésben Simó György, a T-Online Magyarország vezérigazgatója hangsúlyozta: "hazánkban az informatika terjedését ma már az IKT piacon kívüli tényezők akadályozzák, mint például a társadalmi fejlődés hiánya, az oktatás, mentalitás". Hozzátette: "pedig a modernizáció tulajdonképpen maga az informatika".

A további eseményekről a konferenciát követően számolunk be.

Nagy sikerrel zárult az IVSZ 12.-ik Menedzser Találkozója

Thu, 26 May 2011 00:40:18 +0200

„Az információtechnológia fejlettsége meghatározza az ország versenyképességét; fontos, hogy ezt minél többen felismerjék” –nyitotta meg a találkozót Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke. Kihangsúlyozta: a kormányzat sajnos nem érti, és így nem építi be stratégiájába az IKT szektor üzeneteit, pedig 2010-re az infokommunikációs szektor igazi termelőerővé kell, hogy váljon, ehhez pedig az szükséges, hogy ne a lehetőségekről beszéljünk, hanem végre eredményeket tudjunk felmutatni. Kovács Zoltán szerint hiányzik az ágazattal kapcsolatos konkrét kormányzati elképzelés, és az ehhez kapcsolódó intézkedések is, amelyek az informatikai vállalkozások fejlődését szolgálnák.

Az ágazat fejlődéséhez a piac növelésére, versenyre, tisztességes versenyre, az iparág fejlesztésére van szükség - hangsúlyozta az IVSZ elnöke, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakmai szervezetnek is fejlődnie kell, ahhoz hogy véleményvezér szerepét betöltse, és még hatékonyabb kommunikációval tudjon hangot adni álláspontjának.

A hivatali útján Kínában tartózkodó Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, valamint Kóka János gazdasági miniszter videóüzenetben fejtette ki álláspontját az infokommunikáció, illetve az e szakterülettel foglalkozó vállalkozások fontosságáról, a szombati napon pedig Kóka János távbejelentkezés formájában tájékoztatta a résztvevőket a miniszterelnökkel közösen folytatott távol-keleti tárgyalás sikeréről.

Kóka János kiemelte: A versenyképesség az ország fejlődésének záloga s ebben az informatika, az informatikai vállalkozások meghatározó szerepet játszhatnak. Az ágazat jelentőségét hangsúlyozva a gazdasági miniszter rámutatott: a kormány a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) kiemelten kezeli információ-technológiát, ezért nagyon fontos hogy önálló operatív programok készüljenek az ágazat fejlesztésére.

Az NFT kerekasztal-beszélgetés során Eszes Gábor miniszteri biztos (GKM) kiemelte: Az a legfőbb probléma, hogy a II. NFT program kapcsán még mindig sokkal inkább politikai, mint szakmai viták folynak, és nincs megoldva, hogy „eladják” az IKT szektor üzeneteit a politikának és az államigazgatásnak, így az a szektoron belül marad. Pataki Róbert a szakmai civil szervezetek IKT Iparpolitikai Ajánlása kapcsán hozzátette: az ajánlás abban lehetne nagy előrelépés, hogy lemaradásunkat minél komplexebb programokkal mozdítsuk előre, figyelembe véve a kis EU tagországok (Észtország, Portugália) korábbi fejlesztési irányvonalait.

Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter az informatikával összefüggő fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban elmondta: Magyarország számára kedvező, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetés kialakításának vitájában az Európai Unió elnöksége prioritásként kezeli az infokommunikációt és a kutatás-fejlesztést. A Társadalmi Párbeszéd kerekasztal-beszélgetés során Hajdú László a HÁPB elnöke a tartalom, az infokommunikáció és a távmunka fontosságát emelte ki a társadalom, az üzleti szféra és a szakmai szektor párbeszédének tekintetében.

Uj Péter és Vértes János Andor közös előadása során arra kereste a választ, hogy mire használja az átlagember az informatikát. A beszélgetés kapcsán egyetértettek abban, hogy a fejlesztések gyakran nem veszik figyelembe a felhasználóbarát megoldások prioritását, és csak a B2B megoldásokra koncentrálnak.

A koktélparti keretében megrendezett ünnepélyes díjátadó folyamán 10 cég nyerte el ez évben az IVSZ „Minősített Szoftver Exportőr” oklevelet.

MENTA 2007: üzleti lehetőségek, jövőbeli kilátások a hazai stagnáló piacon: Az infokommunikációs szakma érdemi párbeszédet folytatott a kormányzati döntéshozókkal

Thu, 26 May 2011 00:40:11 +0200

Ennek jegyében volt szó az információs hadviselésről, az informatikai rendszerek védelméből adódó feladatokról, a kormányzati reformok, köztük az egészségügy átalakításának informatikai hátteréről, valamint arról az iparági konvergenciáról, amely a telekommunikáció, a média és az informatika területén zajlik. Mindamellett, a konferencia egyik legsikeresebb és kétségkívül leginteraktívabb szakasza a hazai KKV-k problémáit és lehetőségeit vizsgáló fél nap volt, amelynél talán csak a közbeszerzések egyszerűsítésével foglalkozó előadások voltak népszerűbbek. A MENTA idén is büszke lehet arra, hogy az államigazgatás és a kormányzat számos meghatározó egyénisége érezte szükségesnek a hazai infokommunikációs szakma szereplőivel való találkozást, az érdemi párbeszédet az ország előtt álló feladatok megvalósításáról.

Minél jobban technológia-függő egy állam, annál inkább sebezhetővé válik. Éppen ezért ma minden állam számára komoly kihívást jelent az úgynevezett kritikus infrastruktúrák védelme, az állampolgárokkal kapcsolatos, vagy egyéb titkos információk támadhatatlansága. A feladatot nehezíti, hogy a "cyber hadviselés” nem hasonlítható egy hagyományos háborúhoz, itt ugyanis nem tudni, hogy ki az ellenfél, béke van-e vagy háború, ha egyáltalán vannak még ilyen állapotok, sőt nem különül el a szándékos terror illetve a vétlen katasztrófa sem. Ezt a helyzetet elemezte és a hozzá kapcsolódó üzleti lehetőségeket vázolta az a kerekasztal, amelynek moderátora Bőgel György, a CEU közép-európai Egyetem professzora volt, és amelyen a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, valamint a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ képviselői cseréltek véleményt a megoldásszállítói oldal képviselőivel és a konferencia hallgatóságával.

A MENTA egyik legkurrensebb politikai témája, az egészségügy átalakításának kérdése volt. Az "Egészségügy - reform - informatika" című kerekasztal-beszélgetésen Lukács Lajos (IVSZ) vitaindítójában kijelentette, hogy "A hazai egészségügyben jelenleg káosz van". És ez nem csak az információáramlásra igaz, hanem a felmérésekből többek között kiderül az is, hogy az EU átlaghoz képest nálunk a férfiak 7, a nők 5 évvel élnek rövidebb ideig, ami 30 000-rel kevesebb aktív korú dolgozót jelent. Emellett a kórházi berendezések 32-56%-a 10 évnél régebbi modell, ami komoly kockázati tényező mind a fenntartók, mind a betegek számára.

A helyzet megoldásáról érdemi párbeszéd folyt a megoldásszállítók és a reformokat megvalósítók között az intézményi korszerűsítés és a személyes egészségügyi adattár mellett az EU-s egészségügyi kártyáról is. Ez azért is fontos, mert az egészségügy egy speciális piac, ahol a szereplők versenyeznek ugyan, de a sarokpontokban, mint például a minisztériumi tapasztalatbázis bővítése, vagy a nemzetközi példák elemzésének szükségessége, megegyeznek és együttműködnek. A megszólalók véleménye szerint az állami szektor forráshiánya is összehozta a témában dolgozó feleket, így gyors, hatékony megoldásokat képesek létrehozni közösen. Az egészségügyi eszmecserében az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet illetékesei osztották meg gondolataikat a szolgáltatói oldal képviselőivel.

A telekommunikáció, a média és az informatika konvergenciájáról szóló etapot Babarczy Eszter kutúrakutató "saját távollétében megtartott" online vitaindítója nyitotta meg, amelyből kiderült, hogy a technológiai optimizmus elhiteti a cégekkel, ha valami technikailag már lehetséges, akkor a fogyasztók azt használni is fogják. Holott ez nem feltétlenül igaz. Babarczy szerint az említett területek bármelyikéről is legyen szó, "a legfontosabb feladat a fogyasztók megértése és annak vizsgálata, hogyan töltik el, mire használják fel munka- és szabadidejüket".

Beck György, a Vodafone Zrt. vezérigazgatója szerint kissé tévesen minden iparág egy másik szegmens meghódításából reméli a növekedést. Az IT a telekommunikációban terjeszkedne, a telekommunikáció a médiában és így tovább. Saját cégének szemszögéből egyelőre csak a vonalas/mobil konvergenciát tartja helyén valónak, annak ellenére, hogy a többi területen is terjeszkednek, viszont a Triple/Quadro Play konvergens megoldásai mellett sokan elfelejtenek egy sokkal jobb növekedési lehetőséget, az úgynevezett Poor Play-t. Ez a világ elmaradottabb területeinek piaci belépését jelenti, ahol extra szolgáltatásokat nem tudnak egyelőre értékesíteni, de a hihetetlen növekedési ütem kárpótol ezért. Indiában például havonta 1,5 millió új mobil előfizető kapcsolódik be a rendszerbe.

A telekommunikációs szektor másik prominense, Simó György, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese szerint a több irányú terjeszkedés ellenére, a fő csapásvonal továbbra is a telekommunikáció és az információtovábbítás. Szerinte a konvergencia lényege az IP hálózatok elterjedésében keresendő, hiszen ezzel minden szereplőnek megadatott a lehetőség, hogy a másik funkcióját is elvégezze. Simó kiemelte: "aki ügyes, az a legjobb pillanatban lépve sok új területet hódíthat meg, viszont a kannibalizáció, azaz a működő technológiák teljes átváltása, öngyilkosságnak minősül a technológiai piacon".

A kerekasztal beszélgetés egyetlen olyan résztvevője, aki nem tartalomszolgáltatót képvisel, Gacsal József, az Intel Magyarország Üzletfejlesztési Igazgatójának volt, aki szerint nem az számít, hogy hány darab PC fogy el világszerte, hanem az, hogy mennyi és milyen tartalmat fogyasztanak rajta az emberek. Ennélfogva az iparági konvergencia sem lehet öncélú. A mozgatórugó az lesz, hogy a végfelhasználók milyen hasznos szolgáltatásokat, hasznos tartalmakat fogyasztanak szívesen.

Az utolsó szombati napon a programok az általános ipari területről áttevődtek a hazai kis- és közepes vállalatok problémáira, mindennapjaira. Tuska István (IVSZ) megnyitója után közös párbeszéd alakult ki arról, hogy a kis szereplők számára a legfontosabb tevékenység az együttműködés, hiszen a hazai KKV-k összefogva, különböző területeket egyesítve könnyebben érvényesülhetnek. Kmetty József (Kürt Zrt.) prezentációjából kiderült, hogy a multinacionális cégekkel való együttműködés sem minden esetben egy kényszerű rossz, hiszen tanulni lehet tőlük. A legfontosabb, hogy minden KKV találja meg a saját arculatát, saját szerepét és képes legyen növekedni, továbblépni, akár multikba kapaszkodva, akár saját versenytársaival együttműködve, akár iparágon kívüli kooperációval. Az előadások közben egyébként többször felmerült a patriotizmus kérdése és többen támogatták ezt a fajta magatartást. A nemzeti összefogás sok esetben közös érdek és még nagyobb növekedést hozhat egyes területek számára.

A piaci trendek elemzéséhez az IVSZ második alkalommal elkészített átfogó iparági kutatásának eredményeit hívta segítségül, amely újszerű struktúrájának köszönhetően a magyar IT piac legátfogóbb tanulmánya, és amelynek eredményeit a MENTA konferencián részben megismerhették az érdeklődők. A 2007-es kutatás a szállítói piac szegmensein, a főbb szereplőkön, a piac méretén és jellemzőin túl a hazai informatikai szektor SWOT analízisével is részletesen foglalkozik, illetve a magyar IT-export tevékenységet mutatja be. A kutatás a Synergon Informatika Nyrt., az Ericsson Magyarország és az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. támogatásával jön létre. A felmérés szakmai támogatója a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, megvalósítója az IDC Magyarország Kft.

A konferencia záróakkordjaként az IVSZ vezetői a soproni diákközösség két képviselőjének egy Lego dobozt adtak át, amelynek segítségével a soproni diákok az Octopus alapítvány által indított és az IVSZ által is támogatott robotépítő versenyen tudnak részt venni. Az IVSZ céljai között ugyanis az informatika fiatalokkal való megismertetése és megszerettetése is szerepel, amellyel remélhetőleg hosszú távon sikerül a digitálisan írástudók számát növelni Magyarországon.

A Menta kiemelt támogatója az ORACLE, további támogatók: Sicontact, Synergon, Humansoft, Hírközlési Ágazat és Párbeszéd Bizottság, Visualrent, Honfoglaló.
A Menta médiatámogatói: Computerworld, IT-Business, Klubrádió, Piac és Profit

Idén a kormányzati reformok informatikai vonatkozásairól cserélnek eszmét a hazai infokommunikációs cégek

Thu, 26 May 2011 00:40:09 +0200

A MENTA idei fő témája a kormányzati reformok és az informatika kapcsolata lesz, ezen belül külön szekció foglalkozik majd az egészségügy és az informatika kapcsolatával, valamint a kormányzati informatika korszerűsítésével, a kritikus infrastruktúrák védelmével és az előrelátható kormányzati informatikai beruházásokkal. Emellett még két fontos téma körbejárására vállalkoztak a szervezők: az egyik az iparágat jellemző konvergencia, amely a telekommunikáció, a média és az informatika közös fejlődési irányait vizsgálja, a másik pedig a multinacionális cégek és a hazai kis- és közepes vállalatok együttműködési lehetőségei.

A szekciók és előadások aktív szereplői az IVSZ munkacsoportjai és munkacsoportok vezetői, akik mellett az új elnökség tagjai is megjelennek különböző moderátori, házigazda és témafelelős szerepekben. A Mentán kötetlen formában lehetőség nyílik arra is, hogy az érdeklődők közelebbről is megismerkedhessenek az új elnökség stratégiájával, fő célkitűzéseivel.

A párbeszéd hatékonysága érdekében a hazai infokommunikációs vállalatok vezetői, szakemberei mellett a kormányzat is jelentős erőket vonultat fel az eseményen: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Miniszterelnöki Hivatal vezetői személyében. A szakmai programmal párhuzamosan az érdeklődőknek kiállítási lehetőséget is biztosít az IVSZ, ahol kiállítóként kitűnő lehetőség nyílik potenciális ügyfelek/partnerek megszólítására és ajánlatok eljuttatására az infokommunikációs nagyvállalatok, KKV cégek közép- és felsővezetőihez.

A MENTA idei helyszíne a soproni Hotel Fagus, a Lövérek erdeiben található új konferencia és wellness szálloda lesz, amely 2005-ben az év legjobb, nem budapesti szállodájának odaítélt Corporate Club díjat kapta a Business Traveller olvasóinak szavazatai alapján, valamint elnyerte "Magyar Turizmus Minőségi Díj 2006" elismerést.

A Menta támogatói: Humansoft Kft., Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság, Sicontact Kft., Synergon Informatika Nyrt.

A Menta médiatámogatói: Computerworld, IT-Business, Klubrádió, Piac és Profit

Ágazat-kormányzat párbeszéd - Új lehetőségek az IKT szektor fejlődésében

Thu, 26 May 2011 00:40:06 +0200

A kormányzat képviselőin túl a gazdaság és közélet jeles szereplői is jelen lesznek: Herczog Éva Európa parlamenti képviselő, John Higgins az EICTA alelnöke, Boda Miklós az NKTH elnöke, Pap Gyula az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, Risztics Péter a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem igazgatója, valamint az IKT szektor vezetői és szakértői, és az IVSZ elnöksége.

A Menedzser Találkozó fő célja, hogy kommunikációs lehetőséget teremtsen az IKT-cégek egymás közötti, illetve a kormányzati szakemberekkel folytatott eszmecseréjéhez, ezzel is elősegítve a magyar informatikai és telekommunikációs szakma új lehetőségeinek feltérképezését. A MENTA 2006 nyitóvacsoráján Kóka János gazdasági miniszter, az IVSZ tiszteletbeli elnöke mond beszédet. Az idei szakmai napon, szeptember 8-án, a kormányzat első száz napját felölelő beszámoló párbeszéd nyitja meg a konferenciát, mely Kovács Zoltán, az IVSZ elnökének felvezető előadásával kezdődik, amit a kormányzati képviselők, illetve az IKT szektor képviselőinek párbeszéde követ. A következő szekció során a magyar IKT piac trendjeit ismerhetjük meg neves piackutatók és szakértők segítségével, majd az IKT szektor sikeres cégeladásai (iwiw, Navigator) kerülnek bemutatásra. A délutáni program a „Sikersztorik és lehetőségek a Szövetségben” című beszélgetéssel kezdődik, amely a szövetségi munka elért eredményeire (Közbeszerzés munkacsoport, e-egészségügy, 2NFT) illetve a lehetőségek feltérképezésére (Dél-kelet Ázsiai lehetőségek, KKV-s hitelgarancia lehetőségek) koncentrál.

A „vállalati innováció lehetséges forrásairól” szóló szekciót Herczog Edit, európa parlamenti képviselő nyitó előadása vezeti fel. A beszélgetésben többek között Csepeli György, a GKM közpolitikai igazgatója, Kuthy Antal, az IVSZ elnökségének tagja, és Boda Miklós, az NKTH elnöke vesznek részt.

Szombaton a résztvevők első kézből informálódhatnak a konvergenciáról, azaz az IT, a telekommunikáció, a felhasználói elektronika, a hírközlés és a média iparágak egyre erősebb összefonódásáról. Bánhidi Ferenc, az NHH képviselője tart előadást „A konvergencia szabályozásai hatásairól”, John Higgins az EICTA alelnöke pedig a brit tapasztalatokról, eredményekről beszél majd. Ezt követően kerül sor az IVSZ Üzleti Akadémia előadásaira, amely a nagyvállalati-kormányzati sales témáját járja körül, a kormányzati oldal-közbeszerzési területének, a pénzügyi-bank és biztosító szektor, valamint az ipar és kereskedelmi szektor, mint vásárlói oldal részvételével.

További információ:

Méth Barbara – kommunikációs menedzser, IVSZ tel.: 06-1-266-6346

Honlap: www.ivsz.hu

Röviden az IVSZ-ről

Összefoglaló a Menta 2009-ről: Kiemelt iparág az infokommunikáció - Kreativitás és innováció a társadalmi és gazdasági megújulásért

Thu, 26 May 2011 00:40:04 +0200

A MENTA előestéjén Varga István gazdasági miniszter bejelentette, hogy az IKT szektort a jövőben a kiemelt iparágak között kezelik kormányzati szinten. A konferencia első napján írták alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben az IVSZ, a Budapesti Műszaki Főiskola és az amerikai szoftvergyártó Cadence egy kompetenciaközpont létrehozásának tervét vázolta fel.

Keresztesi János, az IVSZ elnöke a konferencia kezdetén a többségében informatikai cégek első számú vezetőiből álló hallgatóság számára bizakodásra okot adó bejelentést tett. Az elnök elmondta: a MENTA nyitóestéjének üzleti vacsoráján Varga István gazdasági minisztertől értesülhettek arról, hogy a kormány szeptember eleji ülésén az IKT szektort a kiemelt ágazatok közé emelte. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kormány elfogadta azt az akciótervet, amelyet az IVSZ a tagvállalataitól összegyűjtött vélemények, elképzelések alapján állított össze és juttatott el a kormánynak.

A bejelentéssel összecsengett Dr. Baja Ferenc (MSZP), Dr. Nyitrai Zsolt (FIDESZ) és Pettkó András szakpolitikusok véleménye is, akik egy kerekasztal-beszélgetésen az IKT szektor stratégiai szerepét hangsúlyozták. Mindhárman amellett tették le voksukat, hogy az ország infokommunikációs stratégiáját az informatikai cégek aktív bevonásával kell kialakítani.

A beszélgetésen szó esett arról is, hogy az elmúlt évben meghirdetett, az IKT-képzettség növelését célzó TITAN keretprogram véghezvitele elengedhetetlen ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások az új technológiák adta lehetőségeket képesek legyen adoptálni és a fejlődésük szolgálatába állítani.

Az idei MENTA fókuszában az innováció és kreativitás állt. A társadalmi innováció és megújulás fontosságáról beszélt Dr. Hankiss Elemér professzor nyitóelőadásában. Mint az egyik leginnovatívabb iparágnak, az IKT szektornak különös figyelmet kell fordítani a kreativitásra és innovációra. Ez jelentheti a válságból való kilábalás és a továbbfejlődés útját.

A résztvevők a két nap során a vállalkozások számára rendelkezésre álló forráslehetőségekkel, vállalkozásfejlesztéshez hasznos információkkal és az innováció révén sikeressé vált cégek esettanulmányaival ismerkedhettek meg.

A MENTA zárásaként Dr. Kupa Mihály felvezető előadását követően, a Pénzügyminisztérium és az APEH szakértőinek részvételével makrogazdasági és adózási kérdéseket tárgyaló kerekasztal-beszélgetésre került sor.

Az IKT szektornak az EU gazdaságában betöltött stratégiai szerepét emelte ki Bridget Cosgrave, az EU tagállamok IKT szakmai szövetségeinek összefogó szervezete, a DIGITALEUROPE vezetője. Egy közelmúltban megjelent OECD kutatás eredményét idézte, amely szerint a fogyasztás és a beruházások visszaesése ellenére középtávon már pozitív jelek látszanak, és számos tényező hat abban az irányba, hogy az IKT szektor a gazdaságban és a társadalomban meghatározó és egyre erősödő szerepet töltsön be.

A MENTA első napján írták alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben az IVSZ, a Budapesti Műszaki Főiskola és az amerikai szoftvergyártó Cadence egy kompetenciaközpont létrehozásának tervét vázolta fel. Az IVSZ tavasszal megalakult elektronikai tagozatának első jelentős eredménye ez a megállapodás, amely az egyetemről kikerülő kezdő mérnökök gyakorlati tudása és a munkaadók elvárásai közötti űr betöltését segítheti elő. Az integrált áramkör-tervezésre specializálódó, közös oktatási és kutatási laboratóriumnak a Talentis Innovációs Központ adna otthont.

További információ:
Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Puri Judit - marketing- és kommunikációs menedzser
e-mail: judit.puri@ivsz.hu
Tel.: 06-1-266-6346

MENTA 2009 - Kreativitás és innováció az infokommunikációs iparágban

Thu, 26 May 2011 00:40:01 +0200

Az informatikai cégek több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő konferenciájának előestéjén, szeptember 16-án Varga István gazdasági miniszter üzleti vacsorán vitatja meg a gazdaság aktuális kérdéseit az IKT cégek vezetőivel.

Az idei rendezvényt Dr. Hankiss Elemér nyitja Társadalmi innováció című előadásával. Az első nap előadásai és kerekasztal-beszélgetései Magyarország és az Európai Unió IKT stratégiáját járják körül. A hazai helyzet tárgyalásához a kiindulópontot az IVSZ alkotó részvételével létrehozott, az IKT stratégiát megalapozó tanulmány ismertetése adja. A résztvevők megismerhetik a pártok IKT iparág jövőjével és a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elképzeléseit. A kerekasztal-beszélgetésen Dr. Baja Ferenc (MSZP), Dr. Nyitrai Zsolt (FIDESZ) és Pettkó András vitatják meg nézeteiket Kürti Sándor moderálásával.

Az EU 2020-ig terjedő IKT stratégiájáról Brigit Cosgrave, az EU tagállamok IKT szakmai szövetségeinek összefogó szervezete, a DIGITALEUROPE vezetője számol be a résztvevőknek, amelyet EU-szakértőkkel folytatott beszélgetés követ.

2009 az innováció és a kreativitás éve. Ezt a két fogalmat ma gyakran a válságból való kilábalás lehetséges útjaként említik, s ezért különös jelentőséget kapnak a gazdaságban multiplikátor szerepet betöltő IKT szektorban. A MENTA első napjának délutánján az innováció révén sikeressé vált cégek - a Thalesnano Inc, a Pont Rendszerház Kft. és a Valdeal Zrt. - esettanulmányait mutatják be.

A kreatív ötletek, az innovációs tervek megvalósításához szükséges forráslehetőségekről többek között az NFÜ, az NKTH, az ITD Hungary szakemberei és pályázatíró cégek képviselői beszélnek.

A rendezvény zárónapja gazdasági kitekintéssel és a vállalkozásfejlesztéshez hasznos információkkal szolgáló workshopokkal folytatódik, ahol mások mellett megszólal Dr. Kupa Mihály is, és előadásokat tartanak az APEH és a Pénzügyminisztérium munkatársai.

A MENTA résztvevői ebben az évben Herceghalmon, a Hotel Abacusban találkoznak.

A MENTA szponzorai: AAM Group, HP Magyarország Kft., Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság, INFOMEDIÁTOR, iPONT Kft., Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt., Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, SAAB, Synergon Informatikai Nyrt., Pont Rendszerház Kft., Talentis Group.
Médiatámogatók: Computerworld, IT Business, Piac és Profit

Új elnökség és szervezeti átalakítás az IVSZ-ben

Thu, 26 May 2011 00:39:57 +0200

2007. április 12-én tartotta éves rendes közgyűlését az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, amelynek során a tagok új elnökséget választottak és a napirenden lévő reformok jegyében alapszabályt is módosítottak, annak érdekében, hogy az előző elnökség és Kovács Zoltán elnök által előkészített szervezeti változások megtörténhessenek.

Ennek nyomán két új tagozat - a telekommunikációs cégeket valamint mikro- és start-up vállalkozásokat tömörítő tagozat - jött létre. 15 fősre bővült az elnökség létszáma, előre meghatározott felelősségi körökkel, így az új elnökségben az öt tagozatvezető mellett hat szakterületekért felelős elnökségi tag, valamint négy, az operatív irányításért felelős szakember kapott helyet.

Az IVSZ elnöke továbbra is a 2005-ben 3 évre megválasztott Kovács Zoltán. "Meggyőződésem, hogy a reformlépésekkel, sokkal közelebb kerülhetünk ahhoz a célként kitűzött iparági szerepkörhöz, amely mindannyiunk számára a közös előnyök kihasználását, az iparág megfelelő képviseletét és egy operatív szinten is rugalmasan működő érdekképviseleti szervezet működtetését biztosítja." - hangsúlyozta a szervezeti átalakítások kapcsán Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke.

Kovács szerint a 2006-os év az IKT szakma szemszögéből több ok miatt is fordulópontnak tekinthető. Először is azért, mert az új kormány az informatika, az információs társadalom fejlődésének támogatását új alapokra kívánta helyezni, és ennek érdekében az önálló IHM-et beolvasztotta a gazdasági és közlekedési minisztériumba. Mivel a GKM elsősorban szabályozási, piac és versenyteremtési aspektusból kíván a terület ügyeivel foglalkozni, ezért nagyobb feladat hárul az IVSZ-re.

"2006 azért is volt fordulópont , mert észrevehetően hátrébb csúsztunk az IKT működőtőke befektetők-célország listáján, részben az adórendszer, részben a informatikai szakemberképzés sajátosságaiból adódó problémák miatt, ami sokunk véleménye szerint ma a legkomolyabb akadálya a hazai informatikai ipar fejlődésének." - folytatta Kovács.

Az elnök szerint hazánk versenyképességének megőrzéséhez és az esetleges fejlődéséhez a jelenlegi szakembergárda két-háromszorosára lenne szükség.

Szó volt arról is, hogy a magyar adórendszer azért nem kedvez a tudás alapú gazdaságnak, mert éppen azokat az "élő munkaerő-intenzív", nagy hozzáadott szellemi értéket termelő vállalatokat sújtja a legjobban, amelyek révén a magyar IKT iparág nem csupán "beszállítóvá", hanem valódi kutatás-fejlesztési és innovációs központtá válhatna.

Az IVSZ számára mindez azt jelenti, hogy a jövőben már nem elég hangsúlyozni az informatika fontosságát, hanem professzionális, megbízható, felelős és következetes partnerként részt kell venni a szakmai előkészítő munka minden lehetséges szintjén és fázisában, szakmailag megalapozott és hosszú távon sikeresnek bizonyuló javaslatokkal.

Ezt erősítheti az újjáalakult szervezet élén álló új elnökség összetétele is, amely soha nem volt még annyira sokszínű, mint most: úgy az elnökségi tagok által képviselt cégek profiljának, mint méretének vonatkozásában, valamint az újraválasztott és új elnökségi tagok arányát tekintve.

A közgyűlésen Kovács Zoltán bejelentette Morenth Péter ügyvezető igazgató távozását, akinek utóda 2007. május 2-ától Gögge Péter lesz, aki az alapszabályi módosításoknak köszönhetően a továbbiakban kibővített felelősséggel, főtitkárként vezeti majd a Szövetséget.

Az IVSZ új elnökségének tagjai:

Elnök: Kovács Zoltán, Kirowski Zrt., vezérigazgató (mandátuma 2008-ban jár le)

Alelnökök:

Multi Tagozat: Füzes Péter, Oracle Hungary Kft., ügyvezető igazgató

Telko tagozat: Szathmári Géza, GTS Datanet Kft., ügyvezető igazgató

Nagyvállalati tagozat: Laufer Tamás, Racionet zRt., elnök

KKV tagozat: Tuska István, Axico Inform. Kft, ügyvezető igazgató

Mikro/start-up tagozat: Kátai Szabolcs, Stella Polaris Kft., ügyvezető igazgató

Elnökségi tag - Szakterületi képviselők:

Szoftverfejlesztés és innováció: Dr. Vinnai Balázs, IND Kft., ügyvezető Igazgató

Hazai piac, hw, sw kereskedők: Keresztesi János, FreeSoft Nyrt., vezérigazgató

Nemzetközi piac, hw, sw kereskedők: Szittya Tamás, Novell Mo. Kft. ügyvezető igazgató

IT-szolgáltatások: Juhász István, Grepton Informatikai Zrt., vezérigazgató

Online szolgáltatások: Dorogi Péter, e-ware Kft., ügyvezető igazgató

Nemzeti fejlesztési Terv: Takács Imre, AQUIS Informatika Zrt., elnök

Elnökségi tag - Szervezeti irányítás:

Iparfejlesztés: K. Szabó Imre, Megatrend Zrt., elnök-vezérigazgató

Szervezeti működés: Magyari Donát, SAP Hungary Kft., EU programme

Piacbővítés: Gacsal József, Intel Hungary Kft., üzletfejlesztési igazgató

Taglétszám-bővítés: Bartalos Jenő, Bartalos Informatikai Bt., ügyvezető igazgató

További információ:

Méth Barbara - IVSZ kommunikációs menedzser, tel.: 266-6346

Sikeres volt az IVSZ elmúlt éve - Közgyűlést tartott a szervezet

Thu, 26 May 2011 00:39:54 +0200

Az IVSZ közgyűlésen két kormánytag is jelen volt: dr. Kóka János gazdasági miniszter, az IVSZ tiszteletbeli elnöke, és köszöntőbeszédet mondott Kovács Kálmán informatikai miniszter.

Kovács Kálmán a versenyképesség egyik legfontosabb területének nevezte az infokommunikációt. Szerinte az „intelligens infrastruktúra” megalapozása és fejlesztése úgy lehetséges, ha egy helyen van, vagyis egy minisztérium felelősségkörébe tartozik.

„Az informatikai rendszerek bevezetése Magyarországon nem technológiai, hanem kulturális kérdés”, mondta Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter az IVSZ közgyűlésen. Kifejtette továbbá, hogy az információ technológia egyre szélesebb körű használatának nem csupán a transzparencia vagy a hatékonyság az előnye, hanem az is, hogy jelentős mennyiségű pénzt lehet megtakarítani vele.

Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke beszámolt az elmúlt év eredményeiről, melyben külön kiemelte a Szövetség eredményes lobbitevékenységét, aminek köszönhetően tavaly a szoftverfejlesztők adókedvezményhez jutottak. „Az IVSZ legfontosabb feladatának az informatikai piac bővítésének és az iparág fejlesztésének elősegítését tartom. Ez a tagvállalatok közös sikerének alapja.” mondta Kovács Zoltán. A szervezeti változások is azért voltak szükségesek, hogy az IVSZ igazi szolgáltató szervezetté válhasson.

Az IVSZ kormányzati partnereivel olyan témákat dolgozott fel munkacsoportjait és szakértői hátterét kihasználva, mely akadálymentesíti tagjai üzletvitelét, illetve hozzájárul az iparág és piac fejlesztéséhez. Jelentős lépésnek számít továbbá a tagdíj reform első lépése is, mely garantálja azt, hogy a szervezet szabadon működhessen, és független módon érvényesíthesse tagjai érdekeit. Az IVSZ 2010-re szeretné elérni, hogy az infokommunikáció a versenyképes magyar gazdaság húzóágazatává váljon az információs korba lépett Magyarországon. Az IKT szektor fejlődése számos egyéb terület fejlődését is dinamizálja, amihez elengedhetetlen az IVSZ véleménye szerint, hogy a prioritások mentén jelenjenek meg az IKT szektor érdekei a második Nemzeti Fejlesztési Tervben, és az IVSZ kész ezek kidolgozására az IKT felhasználás és az ágazat fejlesztése érdekében.

A Szövetség tagjai a közgyűlésen megválasztották az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság és az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjait.

· Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság:

Kornis György, Számadó Kft.
Lőrinc Vilmos, GKINet Kft.
Szabó István, Szintézis Rt.

· Etikai és Fegyelmi Bizottság:

Dömölki Bálint, Alerant Rt.
Érdi-Krausz Gábor, OKI Systems Magyarország Kft.
György László, IBM Magyarország
Nagy Ákos, Golyófej Tanácsadó Bt.
Siegler Vera, Topolisz Kft.