Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége - IVSZ hírek RSS Feed

IVSZ tagoknak kedvezményes részvételi lehetőség

Thu, 16 May 2013 17:12:27 +0200

2013. június 5-6. Mátraháza, Lifestyle Hotel Mátra****

Jöjjön el, és konferenciázzon velünk a Mátrában, a lombkoronaszinten! :)
A csodálatos helyszínről a képeket itt tekintheti meg.
Program és jelentkezés ide kattintva érhető el!

Részvételi díj
-IVSZ-tagoknak: 69.000 Ft+áfa/fő (listaár: 119.000 Ft+áfa/fő)

További információ:

http://ivsz.hu/hu/hirek-es-esemenyek/esemenyek/esemenynaptar/egyeb-esemenyek/2013/06/elelmiszer-xv-szakma-napja-20130605

Varga Mihály egyeztetésre hívta a pénztárgép átállásban érintett szereplőket

Thu, 16 May 2013 15:25:20 +0200

Az egyeztetés fő témája az átállás mielőbbi éles indulásához szükséges feltételek közös áttekintése volt, az egyeztetésen az IVSZ Pénztárgép munkacsoportja is képviseltette magát.

A szakemberek meggyőző beszámolójukban támasztották alá azt a tényt, hogy a szükséges fejlesztések elkészültek. Ezután már az engedélyeztetési folyamatok következnek.

A szakemberek érveltek amellett, hogy az NGM katalizálja és kontrollálja a NAV és az MKEH közötti együttműködést az engedélyezési eljárás közösen elfogadott követelményrendszerének felállításával kapcsolatosan. Hangsúlyozták, hogy a véleményük szerint bonyolult és kissé túlbiztosított követelmények már megvalósíthatóak. Felhívták a figyelmet arra, hogy minden további, a műszaki követelményrendszert érintő esetleges változtatás újabb csúszáshoz vezethet.

A nemzetgazdasági miniszter válaszában a szakemberek által felvetett kérdésekre garanciát vállalt, továbbá kiemelt figyelemre és maximális támogatásra kérte fel a NAV és MKEH szakembereit. A kiemelt figyelmet az is indokolja, hogy specifikus rendszerek használata miatt 130-160 pénztárgéptípus engedélyéről lesz szó a közeljövőben.

Az időpontokat illetően a szakma lehetségesnek tartja, hogy június 30-ig néhány pénztárgép már megjelenjen a piacon, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy szükség van 2-3 hónapos tesztidőszakra, és a tömeges gyártást a kockázatok miatt nem tartják előbb kivitelezhetőnek. A szakma úgy vélelmezi, hogy 2013 végére már magas százalékban üzemelhetnek az új gépek Magyarországon.

Az egyeztetésen szóba került a kapacitás kérdése is. Egyetértés volt abban, hogy nincs kapacitásprobléma, de az eszközök tesztelésére szükség van a több tízezres megrendelések indítása előtt.

A finanszírozás tekintetében ígéret született a kormány részéről arra, hogy 10-15 MRD forint 2-3%-os kedvező kamatozású forrást biztosítanak a forgalmazóknak a projekt mielőbbi megvalósítása érdekében.

Az érintett felek között az egyeztetések tovább folytatódnak.

App!system vállalati mobilitás és szoftverszolgáltatások konferencia az IVSZ támogatásával

Tue, 14 May 2013 11:36:30 +0200

Az eddig viszonylag zárt rendszernek számító vállalati informatikát két ellentétes irányból éri támadás. Egyrészt a felhasználók szeretnék saját mobileszközeiket a céges rendszerekbe behozni, másrészt a beszállítók szeretnék a meglevő infrastruktúra mind több elemét kivinni, felhősíteni. A kihívásokra adott válaszok szervezetre szabottak, ezeket mindenkinek magának kell megtalálnia - a konferencia azonban segít strukturálni a problémát, hogy a megfelelő kérdéseket tudjuk feltenni.

Az IVSZ tagjai 20%-os kedvezménnyel vehetnek részt a konferencián (a kedvezmény korábbi regisztrációra utólagosan nem vehető igénybe, más kedvezménnyel nem összevonható). A kedvezmény érvényesítéséhez kérjük a regisztráció alkalmával a tagságot feltüntetni a kuponkód mezőben!

Bővebb információ itt.

JátékNet.hu nyerte az „Év Internetes Kereskedője 2013” díjat

Tue, 14 May 2013 10:11:24 +0200

Az „Év Internetes Kereskedője Díj” eredményhirdetésére és ünnepélyes átadására a 2013. május 9-10-én a SZEK.org által szervezett X. Elektronikus Kereskedelem Konferencián került sor. A megtisztelő cím elnyerésével a JátékNet.hu jogot szerzett arra, hogy használhassa „Az Év Internetes Kereskedője 2013” címet, megkapta az Év Internetes Kereskedőjét szimbolizáló ezüst nyílat, a díj főtámogatójának a PayU-nak az 1,5 millió forint értékű e-business csomagját és egyedi szolgáltatási szerződését, valamint a Szállás.hu két fő részére felajánlott exkluzív hétvégi pihenését.

A hetedik éve működő, magyar tulajdonú JátékNet.hu két család közös vállalkozásaként indult, majd alig három esztendő alatt a legnagyobb forgalmú hazai játék webáruházzá vált. 2012-es évi forgalma elérte a közel egymilliárd forintot. A hatalmas sikert Bognár Ákos ügyvezető szerint a vásárlók gyors és pontos kiszolgálása alapozta meg.

„Minden megrendelést úgy kezelünk, ahogy azt mi magunk is elvárnánk másoktól. Igyekszünk minden területen megkönnyíteni a vásárlók dolgát, ezért korosztály, márka, árkategória és még sok más szempont alapján is gyorsan válogathatnak a több mint 7000 féle játékot tartalmazó kínálatunkból. A vásárlás során is segítjük a szülőket, hiszen telefonon is rendelhetnek, és a fizetés módját is eldönthetik: bankkártyával online egyenlítik ki a vételárat, Mastercard Mobile alkalmazással a mobiltelefonos fizetést választják, vagy inkább a csomag átvételekor fizetnek a futárnak. Aki szeretne, személyesen is eljöhet hozzánk a kiválasztott termékért. Ha a szülőknek mégsem sikerül eltalálni a gyerek vágyát, 14 napon belül kicseréljük a játékot, vagy visszaadjuk az árát. A mi vásárlóink akkor elégedettek, ha a rendeléssel minden pontosan megy, és végül a gyermekük mosolyát is látják.”

A verseny keretében a fődíj nyertese mellett a szervezők nyilvánosságra hozták a zsűrizés pontozása alapján a második, illetve harmadik helyezettet.

Az Év Internetes Kereskedője, 2013 I. helyezett JátékNet.hu

Az Év Internetes Kereskedője, 2013 II. helyezett maesteszinhaz.hu

Az Év Internetes Kereskedője, 2013 III. helyezett ruhafalva.hu

A szakmai zsűri a következő szervezetek képviselőiből, valamint korábbi évek nyerteseiből és felelős kereskedőkből álltak: Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org) elnökségének tagjai; eNet Kft.; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ); Kirowski isobar; beSocial; felelős kereskedők (Bónusz Brigád, Extreme Digital, G’roby, Netpincér, Parfüm.hu, Shopline); Információs Társadalomért Alapítvány; Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

A zsűri a döntés során értékelte a kereskedők pályázatát, melyben kiemelt szempontként szerepelt a vállalkozások üzleti modellje, az elért üzleti eredmények, a honlapok színvonala, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismertetőinek minősége és nem utolsó sorban, hogy a weboldalmennyire felhasználóbarát. Ez utóbbit a díj egyik szervezője, az Év Internetes Kereskedője Díj 2013 új arculatának és weboldalának megalkotója a Kirowski isobar értékelte.

A közönségszavazás támogatója az első és legnagyobb közösségi vásárló portál a Bónusz Brigád, az internetes kereskedelem hazai zászlóshajója, számos díj és elismerés birtoklója az Extreme Digital, az egyik legszívesebben használt ételrendelési és éttermi portál a NetPincér.hu, a Parfüm.hu és, a Shopline webáruház.

A SzEK.org-ról

A szervező a 2005-ben alakult, és 2010. áprilisban közhasznú státuszt nyert Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org). A SzEK.org alapítói – felismerve az új üzletág gazdaságélénkítő szerepét – célul tűzték ki, hogy elősegítik az elektronikus kereskedelem korszerű, gazdaságos és megbízható formáinak elterjedését. Tevékenységük a szakmai ismeretterjesztéstől az e területet érintő, készülő jogszabályok véleményezésén át az etikai normák kialakításáig és elfogadtatásáig tart. A szövetség tagjai között az elektronikus kereskedelmi piac meghatározó vállalkozásai – beleértve nemcsak a kereskedőket, de más, a terület sikerességében érdekelt cégeket is a bankoktól a futárcégeken át a médiavállalatokig –, valamint a témával foglalkozó szakemberek egyaránt megtalálhatók.

További információ: www.szek.org

A SzEK.org tagjai: www.szek.org/tagsag

Az IVSZ-ről

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a magyar gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatának, az infokommunikációs (ICT) iparágnak legnagyobb és legmarkánsabb érdekvédelmi szervezete. Szövetségünk több mint 20 éve egy olyan iparág hatékony érdekképviselete, amelynek részesedése a hazai GDP-ben jelenleg 12%. Európai kitekintésben Magyarország az 5. helyen áll ebben a rangsorban az Unió országai között, az ágazat több mint 150,000 fős foglalkoztatottsági adatával pedig az előkelő a 3. helyet foglaljuk el Európában.

Az IVSZ 1991-es megalakulása óta dinamikusan fejlődik és eredményesen lép fel a hazai információs társadalom és ICT szektor közös stratégiai célkitűzései és 350 jelenlegi tagvállalatának érdekei mellett. Az IVSZ tagságának összetétele jól tükrözi vissza az ICT szektor elmúlt években tapasztalható bővülését. A kezdeti, csak informatikával foglalkozó cégekhez ugyanis évről-évre többen csatlakoznak a távközlés és az elektronika szereplői közül is. Szövetségünk ily módon egy konvergens iparágat képvisel, tagvállalataink között az ágazat minden nemzetközi kulcsszereplője és hazai nagyvállalata mellett nagy számban képviseltetik magukat a hazai mikro- és kisvállalkozások is. Az IVSZ tagvállalatai árbevételüket tekintve az iparág 80%-át reprezentálják.

További információ: www.ivsz.hu

A kirowski Isobar-ról

A kirowski Isobar digitális szemléletű kommunikációs ügynökség, melyet 1996-ban alapítottak és 2005 óta az Aegis Media csoporthoz tartozó Isobar hálózat tagja. Elismert márka és díjazott alkotóműhely, vonzó munkahely a tehetségek számára. Újfajta kapcsolatot teremtünk a márkák és fogyasztók között. Arról és úgy beszélünk az emberekkel, hogy az valóban érdekelje őket, ott és akkor, ahol és amikor nekik valóban alkalmas. A megfelelő eszközöket adjuk a kezükbe ahhoz, hogy kapcsolatba lépjenek a márkával. Kommunikációs ötleteink egységes stratégiára építve integrálják a kreativitás, a média és a technológia lehetőségeit. Ügyfeleink közé tartozik a Magyar Telekom csoport, a Samsung, a Generali, a P&G és az MKB Bank.

További információ: www.kirowskiisobar.com

Az eNET-ről

Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. – korábbi nevén GKIeNET Kft. – 2001-ben alakult kezdetben infokommunikációs és információs társadalomkutatásokra specializálódva. Mára szolgáltatásaink K+F és energetikai területekre is kiterjednek, kompetencia területeink infokommunikációs és energetikai piackutatás, elemzés és szakértői tanácsadás, kutatásfejlesztés és pályázat írás és projektmenedzsment. Szakértői tevékenységünk termékfejlesztésnél, piaci bevezetésnél, stratégia-alkotásnál, felvásárlások előkészítésénél és ongoing értékeléseknél teremt értéket Magyarország mellett Közép-kelet Európában. Az eNET Kft. Magyarországon bejegyzett 100%-ban magyar tulajdonú cég.

További információ: www.enet.hu

A PAYU-ról

A PayU Hungary Kft. az Allegroup csoport testvércégeként, online bankkártyás fizetési megoldást nyújt webshopok és online szolgáltatást kínáló kereskedők számára, Célunk, hogy olyan átfogó fizetési rendszert biztosítsunk partnereink számára, amely az interneten történő vásárlást gyorssá, kényelmessé, és biztonságossá teszi mind a kereskedő, mind a vevő számára. A nemzetközi környezetben tesztelt, innovatív megoldásainknak köszönhetően az e-kereskedők a gördülékeny csatlakozás mellett olyan kényelmi szolgáltatásokat is használhatnak, melyek fellendítik a vásárló-, és a tranzakciószámot egyaránt. Mi sem bizonyítja jobban a PayU hazai sikerességét, minthogy alig egy év alatt több mint 500 kereskedő választott minket online fizetési szolgáltatójának.

További információ: www.payu.hu

A Bónusz Brigád-ról

A Heller Gábor és Kaprinay Zoltán által 2010-ben alapított Bónusz Brigád az első és legnagyobb közösségi vásárló portál Magyarországon. A cég felkutatja a legjobb helyeket, lealkudja az áraikat, és meghirdeti az ajánlatokat saját közösségének. A Facebookon több mint 340 000 rajongójuk van, a vásárlók pedig a Brigádnak köszönhetően eddig már közel 6 milliárd forintot spóroltak. A Bónusz Brigád 2011 novemberében lett alapító tagja a Slevomat Group nemzetközi hálózatának, amely 7 ország piacvezető közösségi vásárló oldalát foglalja magába. A Brigád 2011-ben megkapta az év honlapja díjat, jótékonysági programjának köszönhetően a MAF Leginnovatívabb Támogatói Programjai közé került, valamint 2012 márciusától a Magyar Szolgáltatás minősítés büszke viselője. Az Álommeló.hu weboldalt az Év kreatív megoldásának választották Az Év Honlapja 2012 díjkiosztóján, míg a Brigád weboldalát a kiváló magyar tartalom elismerésével jutalmazták az e-Festivalon.

További információ: www.bonuszbrigad.hu

Az ExtremeDigital-ról

Az Extreme Digital 2001 óta dinamikusan fejlődő szakkereskedés-lánc, online áruháza pedig 2004 óta az internetes kereskedelem hazai zászlóshajója. A www.edigital.hu nemcsak széles körű műszaki- és szabadidős termékkínálatot nyújt, de részletes termékinformációkkal, kedvező csomagajánlatokkal valamint rugalmas áruhitel konstrukciókkal várja látogatóit. Jó árak mellett extrákkal: széles és változatos szolgáltatáskínálattal, rendszeres akciókkal és egyedi kedvezményekkel törekszik vásárlói igényeinek minél magasabb fokú kiszolgálására. Eredményeit számos díj és elismerés támasztja alá.

További információ: www.edigital.hu

A NetPincér.hu-ról

A NetPincér.hu az ételrendelési és éttermi portál. Az internetes felhasználók kényelmesen és egyszerűen válogathatnak a házhoz szállító éttermek kínálatából egész Magyarországon. A világhálón lebonyolított vásárlások száma alapján a NetPincér.hu ma az egyik legszívesebben használt szolgáltatás a magyar internetezők között. A választék megtekintéséhez még regisztrálni sem kell. Csak a szállítási címet kell megadni, és kényelmesen végignézhetők az étlapok. A regisztráció csupán a kiszállításhoz szükséges adatokat kéri el, a futárnak pedig csak annyit kell fizetni, mintha telefonon rendeltük volna az ételt. Fizetni nem csak készpénzzel, hanem bankkártyával és Szép kártyával is lehetséges. Az elvitelre rendelés, az online asztalfoglalás és a napi menü kereső térképen is segít megtalálni, hogy a közelben milyen étkzési lehetőség kínálkozik

További információ: www.NetPincér.hu

A Shopline-ról

A Shopline-webáruház Nyrt. Magyarország legnagyobb internetes kereskedője és vezető webáruháza. A társaság hazánkon kívül jelen van a román és a szlovák internetes piacon is. A Shopline üzletfejlesztése keretében kiemelt hangsúlyt fektet tevékenységi körének folyamatos bővítésére. A klasszikus antikvár könyvek és újdonságok mellett jelenleg idegen nyelvű kötetek, filmek, zenei kiadványok, műszaki és drogériatermékek, játékok, lakberendezési cikkek és élelmiszerek is jelen vannak a Shopline kínálatában. 2005 és 2009 után 2010-ben is a Bookline-t, a Shopline könyves webáruházát választották Az Év Internes Kereskedőjének (IVSZ, CIB, Kirowski), 2012-ben pedig Az Év Honlapja lett e-kereskedelem kategóriában.

További információ: www.shopline.hu

Adatközpont és Felhő munkacsoport

Mon, 13 May 2013 16:25:13 +0200

Az IVSZ adatközpont munkacsoportja immáron a 3. évét kezdte meg 2013-ban. Az idei év több változást is hozott a munkacsoport életében.

Az első munkacsoport ülésen megválasztották a munkacsoport vezetőjét, aki idén Béres András lett. András korábban a munkacsoport vezető helyettesi feladatot látta el. A munkacsoport Deliága Ákost választotta meg vezető-helyettesnek.

A Cloud Computing (számítási felhő) az egyik legizgalmasabb informatikai modell manapság. Egyre több hazai vállalkozás, vállalat van, amely akár felhasználóként, akár szolgáltatóként kapcsolatban áll a cloud computinggal. Ennek a folyamatnak a részeként az IVSZ is úgy gondolta, hogy felveszi a munkacsoportok témái közé a cloud computing-ot. Erre az érintettségénél fogva az Adatközpont munkacsoport egyértelműen a legkézenfekvőbb megoldás, hiszen felhőket kiszolgáló komplex rendszerek, mind a legmodernebb adatközpontokban találhatóak. Így az Adatközpont munkacsoport tagjai egységesen megszavazták, hogy felveszik az Adatközpont és Felhő munkacsoport megnevezést és mostantól kiterjesztik munkájukat a felhő alapú technológiákra, szolgáltatásokra is.

A második munkacsoport ülésen a részt vevők egyhangúlag megszavazták az idei munkatervet is.

2013-as munkaterv:

Adatközpont iparági fogalomtár kiadása
Szakmai ’white paper’ kiadása adatközpont és felhő témakörben
Adatközpont döntési szempontrendszer kialakítása és megismertetése
Nemzetközi keretrendszerek megismerése és felhasználási lehetősége, akár a 3. pontban kialakításra kerülő szempontrendszerben is
Workshop koncepció kidolgozása, amely lehetővé teszi a hazai adatközpont és felhő piacának élénkítését, a folyamatok felgyorsítását
Hazai adatközpontok látogatása, megismerése

A munkacsoport célul tűzte ki egy olyan szakmai workshop létrehozását, amelynek alapvetően kettős célja lenne: a végfelhasználók, ügyfelek edukálása, tájékoztatása és a hazai adatközpont és felhő piac élénkítése valamint az ismertség és az elismertség növekedésével a munkacsoport létszámának bővítése.

Ezentúl természetesen az immár Adatközpont és Felhő munkacsoport várja az új tagok jelentkezését, akiket érdekel a felhő alapú technológia és tenni akarnak azért, hogy hazánkban minél szélesebb körben ismertté váljon ezen új informatikai modell. Az érdeklődők jelentkezését a suveges.tamas@ivsz.hu email-címen várjuk.

Elnököt választott az informatikai, távközlési és elektronikai szakma érdekvédelmi szervezete

Fri, 10 May 2013 08:57:37 +0200

A 2013. május 9-én megtartott rendes éves közgyűlésén az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetség új elnököt és elnökségi tagokat választott. Az infokommunikációs piac legjelentősebb érdekképviseleti szervezetének elnöki tisztségéért a tagvállalatok ajánlásával öten szálltak versenybe, amelynek végén újabb 3 évre kapott bizalmat Laufer Tamás az IVSZ előző elnöke.

„Az IVSZ fő feladata, hogy katalizálja a teljes ágazatot. Az ország alapvető érdeke, hogy ágazat politika felett álljon, mert a sikeres iparág-fejlesztés esetén az ágazat legalább 1,5-2 millió ember megélhetését biztosíthatná.” – hangsúlyozta Laufer Tamás az IVSZ újra megválasztott elnöke.

A GDP 10%-át reprezentáló iparági szövetség elnöke a közgyűlésen azt is hangsúlyozta, hogy az infokommunikációs iparágnak a hazai gazdaság kitörési pontjának kell lennie.

Az IKT cégeknek a következő európai uniós költségvetési ciklusban GDP arányosan mintegy 600 milliárd forintnyi forráshoz kellene jutnia, amelyet elsősorban a kkv-k támogatására, az innováció fejlesztésére, a digitális írástudás növelésére, az e-kormányzati valamint infrastrukturális fejlesztések bővítésére kell fordítaniuk.

Az IVSZ feladata továbbá, hogy a szövetség keretein túl katalizálja a teljes ágazatot, mert az ország alapvető érdeke a mindenkori politika felett állóz sikeres iparág megteremtése, amely legalább 1,5-2 millió ember megélhetését biztosíthatja.

A közgyűlés új elnökségi tagokat is választott a méret szerinti tagozatoknál és az általános elnökségben is. A méret szerinti tagozatok új vezetői Veres Zsolt (IBM) Multi tagozat, dr. Schvarcz Zoltán (XAPT) nagyvállalati tagozat, Ghymes Balázs (Answare) KKV tagozat, valamint Vicze Gábor (Econet) Mikro tagozat. Általános elnökségi tagnak Bojta Jánost (TCORGAN Kft.), Vinnai Balázst (IND) és Budafoki Róbertet (T-Systems) választották.

A 2012. évi beszámoló elfogadása után a tagság az IVSZ Alapszabályának módosításáról szavazott, amely szerint a méret szerinti tagozat legkisebb csoportja mostantól új néven Mikro és Start-up vállalkozások tagozataként működik tovább. Az IVSZ ezzel a Start-up vállalkozások felé való elkötelezettségét kívánja erősíteni, amelynek bizonyítéka volt többek között az áprilisban sikeresen lezajlott Start-up konferencia.

Az elnöki pozíció jelöltjei voltak:

Budafoki Róbert, T-Systems Magyarország Zrt.

Hegedüs Gábor, Kancellár.hu

Laufer Tamás, RacioNet Zrt.

Papp István, Microsoft Magyarország Kft.

Papp Péter, Kancellár.hu

Laufer Tamás (47) villamosmérnöki és MBA végzettséggel rendelkezik. Pályáját a Videoton Fejlesztési Intézetnél kezdte szoftverfejlesztőként, majd Párizsban a Bull vállalatnál dolgozott. 1995-től az Andersen Consulting tanácsadó cég igazgatója, majd 1996-tól az Oracle Magyarország konzultációs üzletágának igazgatója, később ügyvezető igazgatója. 2002-től fél évig a Magyar Posta igazgatója, a vezérigazgató főtanácsadója. Ezt követően a SZÜV, majd az Albacomp vezérigazgatója. Laufer Tamás 2006-tól elnöke és társtulajdonosa a RacioNet Informatikai Zrt-nek. A cég az elmúlt években a magyar informatikai piac meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. Korábban 5 évig töltötte be az IVSZ nagyvállalati alelnöki pozícióját, 2010-től pedig a szövetség elnöke.

Ferenc pápa és a Twitter - Szemléletváltást sürget az informatikai szakma

Thu, 09 May 2013 06:16:57 +0200

– Márciusban a kormány segítségét kérték, hogy öt éven belül megduplázzák a ma évi 180 milliárd forintot kitevő szoftverexportot. Miért támogassunk olyan óriáscégeket, mint a General Electric, az SAP vagy az Ericsson?

– A multinacionális vállalatok fontos szerepet játszanak, de korántsem csak belőlük áll ez a szektor. Ötven cég exportál szoftvert és informatikai szolgáltatást évi 100 millió forint fölött, és közülük csak hét a multi. Hét a külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás, 37 pedig magyar tulajdonú cég. Jó példa az internetbanki fejlesztésekben élen járó IND-csoport: nem túl ismert, de igen sikeres. Az ilyen cégek igenis megérdemlik a támogatást. Sőt, itt még a multik szerepvállalása is üdvös. Ez ugyanis olyan iparág, ahol a hozzáadott érték szinte teljes egészében magyar szellemi tevékenység, mindenféle import nélkül.

– Ennek tükrében mekkora érvágás, hogy a viszonylag jól fizető műszaki pályákon is felütötte a fejét az elvándorlás? A végzős műegyetemisták 38 százaléka elvágyódik, 15 százaléka már meg is szervezte külföldi munkavállalását.

– Tudatában vagyunk a jelenségnek, kutatással is készülünk az okok feltérképezésére, de túlzás azt mondani, hogy az elvándorlás a fő probléma. A képzés az. Azt mondtuk, hogy a szoftverexport megduplázásával tízezer új munkahely jönne létre. Ennek az a feltétele, hogy évi kétezer fővel több informatikai végzettségű mérnök jöjjön ki a felsőoktatásból. Ma 2500-an végeznek évente, ami kevés. Negyven százalék a lemorzsolódás, bár ennek egy része abból adódik, hogy sokan még a diploma előtt jó állásajánlatot kapnak vagy startupot alapítanak. Ám sokan egyszerűen nem bírják az iramot. Nem a keretszámokkal van elsősorban baj: sajnos nincs elegendő jó képességű diák, aki műszaki pályára jelentkezik.

– Ezt gyakran hallottuk az utóbbi években. Megoldási javaslatuk is van?

– Készül az oktatási programunk. A felsőoktatásban azt szeretnénk elérni, hogy a vállalatok a társasági adójuk egy részéből támogathassák a műszaki és természettudományos szakokat, ahogy ma a sportot vagy a kultúrát. Ezzel anyagilag is ösztönözni lehetne az ilyen pályákon tanuló diákokat. A bajok eredete azonban a közoktatás, ezért pályázatot írunk ki iskolák számára, és pénzzel segítjük, hogy többet kísérletezzenek az órákon,, hátha így többen kapnak kedvet a természettudományokhoz. Persze ehhez az kell, hogy legyenek egyáltalán ilyen órák.

– Ma nincs elég?

– Megnéztem az ötödikes fiam órarendjét. Matematika tagozatos, ezért van öt matek, négy testnevelés, két úszás, három magyar, két töri, két ének és alig másfél természetismeret. Bizony, az énekből és a tornából lecsippentenék egyet-egyet a természetismeret javára, hogy korábban kezdjék el tanulni. Azok is fontosak, de meg kell nézni, mik a jövő szakmái. pontosabban, hogy milyen szakmák léteznek majd a jövőben. Tíz éven belül a szakmák 90 százaléka kapcsolódik majd az információtechnológiához. Az agráriumtól az építőiparig csak informatikai ismeretek birtokában lehet majd elhelyezkedni.

– Ehhez képest számtechórából is kevesebb lett.

– Az új kerettanterv kiirtotta az alsó tagozatból és az ötödikből az informatikát. Az indok az, hogy ma már minden gyerek készségszinten ért a kütyükhöz. Persze, nagyvárosokban, jól szituált családokban. De a mai napig 4-5 millió magyar nem használ számítógépet.

– Milyen érvekkel lobbizik a politikusoknál, hogy kevésbé mostohán bánjanak korunk legfontosabb iparágával?

– Gyakran elmondom nekik, hogy Magyarországon az informatikai és távközlési szektor mérete 2011-ben 2300 milliárd forintra rúgott. Ha hozzáadjuk az elektronikai gyártókat, 7000 milliárdnál járunk. Ez a magyar GDP egytizede. Százötvenezer munkahely kapcsolódik az informatikához, és ez a 150 ezer ember viszonylag jól keres: felnevel két-három gyereket, fogyaszt, étterembe jár és adót fizet. A szektor egymilliárd eurót tesz évente a költségvetésbe. Az elmúlt három évben minden negyedévben legalább 1 százalékos növekedést mutattunk fel.

– Nyomós érvek.

– És a felszínen mindenki egyet is ért. Ennek ellenére találkoztam olyan politikussal, aki büszkén mesélte: ő aztán nem használ számítógépet, miközben tudtam, hogy otthon összeveszik a gyerekeivel az iPadért. Egy másik pedig tragédiaként értékelte, hogy a robottechnológia kiszorítja az embereket a gyárakból. Nemrég a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szervezett egy konferenciát Információs társadalom kontra magyar társadalom címmel, olyan felszólalókkal, mint Tellér Gyula, Boross Imre, Czakó Gábor. Azt hallottam, hogy az információs társadalom egyenlő a globalizációval és az elidegenedéssel, hovatovább az ördögtől való. Tudomásul kellene venni, hogy egy új történelmi korszak kezdődött el, ha akarjuk, ha nem. Ferenc pápának két héttel megválasztása után 2,5 millió követője volt a Twitteren. Jó lenne, ha a magyar politikusok és makroközgazdászok is azon törnék a fejüket, hogy a Magyarországon élő 10 millió ember hogyan húzzon hasznot az információs társadalomból.

– Ez az idegenkedés meglátszik a konkrét döntéseken is?

– Előfordul. Néhány éve úgy írtak ki egy gazdaságfejlesztési pályázatot, hogy a szoftvert nem ismerték el értéknek, csak a materiális tárgyi eszközöket, ami ma kicsit abszurd. És a távközlésben a közműadó bevezetése is nagyon rossz ötlet, mert bünteti a fejlesztést. Vannak cégek, amelyek Új Széchenyi Terv-pályázatot nyertek falusi területek infrastruktúrájának fejlesztésére, majd visszaadták a lehetőséget, mert a közműadó miatt már nem érte meg.

– Csak van, amit jól csinál a kormány.

– Elismerem, hogy az elmúlt években sok előrelépés volt. Ma már minden gazdaságfejlesztési projektben lehet informatikai fejlesztésre is pályázni. A Nemzetgazdasági Minisztériummal pedig tárgyalásokat folytatunk arról, hogy a 2014-2020-as európai uniós támogatási időszakban 600 milliárd forint jusson a szektornak. Ha ebből 40-50 milliárdot megkap a szoftverexport, az állam máris megtette a magáét, hogy öt éven belül összejöjjön a duplázás. Külgazdasági területen is nagyobb támogatást kapunk. Ha egy magyar cég találkozni akar egy nagy ország nagy vállalatának vezetőségével, itthonról hiába írogat, de ha a magyar nagykövet szól az érdekében, megnyílnak előtte az ajtók. Erre egyre többször van példa. Igaz, arra felhívnám a kormány figyelmét, hogy bár a keleti nyitás fontos, és szívesen megyünk Azerbajdzsánba vagy Kazahsztánba, de a bevételünk 90 százaléka még az EU-ból származik.

Forrás: Heti Válasz

Stratégiai partnerségről is egyeztetett az IVSZ és a Parlament Informatikai és Távközlési Albizottsága

Wed, 08 May 2013 20:04:15 +0200

Laufer Tamás felszólalásában elsőként említette az ágazati források kérdését. Kifejtette, hogy az IKT számára GDP arányos, 600 milliárd forintos támogatást tart kívánatosnak és méltányosnak. Az így nyert forrásokból elsősorban a kkv-k támogatását, az innováció fejlesztését, a digitális írástudás növelését, az e-kormányzati valamint infrastrukturális fejlesztések bővítését tartja prioritásnak. Az IVSZ ágazati szakmai kontroll bevonását javasolta a pályázatok kiírásánál, értékelésénél.

A szakma második nagy problémájaként az utánpótlás hiányát, a mérnökhiányt nevesítette. Ezért ezen a fórumon is sürgette a természettudományos fordulat, a szemléletváltás fontosságát a közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban.

Harmadik momentumként beszélt a szoftver export kérdésköréről. Röviden összefoglalta és ismertette az albizottsággal az IVSZ tavaly év végi felmérésének eredményeit. A 180 milliárdos szoftver export forgalmának 45%-át a hazai vállalatok adják, az 50 db 100 millió Ft-nál többet exportáló cég 80% magyar vállalkozás. Erre az adatra alapozva ismételten kiállt a kkv-k adókedvezménye, a szoftver exportőröket támogató adó- és gazdaságpolitika, a start-up cégek számára kialakítandó inkubációs program valamint a multik fejlesztőközpontjainak megtelepedését támogató kormányzati programcsomag mellett.

Az IKT iparági index ismertetése kapcsán elmondta, az IVSZ-t saját tapasztalatai motiválták: nem volt megfelelő módszertan és iparág-specifikus hivatalos adatforrás piacon. Az IVSZ tavaly év végi szoftver export felmérése kapcsán létrejött egy egyedülálló adatbázis. Az itt szerzett tapasztalatokat továbbgondolva egyrészt saját forrásokból, másrészt a NAV-val, a KSH-val és az EMMI-vel kialakított együttműködés valamint az Európai Bizottság adatainak segítségével az év elején közzétette az IVSZ saját ágazati indexét. A piaci kilátások alátámasztása és folyamatos nyomon követése érdekében az index évente történő kiadását tervezi a Szövetség. Az Index piaci teljesítményt leíró komponensei az árbevétel, az adótartalom, az export árbevétel és a foglalkoztatás; a jövőbeli kilátásokat leíró komponensek az induló start-upok száma, az innovációs index, a frissen végzett szakemberek és frissen végzett szaktanárok száma.

Az Index komponensei rámutatnak, hogy az IKT szektor növekedésével egyértelmű nemzetgazdasági előnyöket lehet realizálni.

Az IKT szektor jövőbeni növekedését ugyanakkor veszélyezteti a szakemberképzés létszámának alacsony volta. Például a szoftver export megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ehhez a szakemberképzést növelni kell legalább évi 2 000 fővel. A jelenlegi legutolsó hitelesített EMMI Statisztika alapján 2011-ben felsőfokú képzésben illetve szakirányú továbbképzésben összesen 61 774 fő, ebből az informatikai képzéseken 2 392 fő vett részt. Ez a létszám az iparágban dolgozó 80 000 szakember utánpótlására is alig elegendő, és a fent említett bővítés nem teszi lehetővé. Ezért Laufer Tamás természettudományos fordulatot sürget a közoktatási rendszerben, amire programjavaslatot tesz az IVSZ júniusban.

Laufer Tamás hangsúlyozta, az IVSZ fő feladata, hogy katalizálja a teljes ágazatot. Elmondta, országunk alapvető érdeke, hogy az ágazat politika felett álljon, sikeres ágazati támogatás révén az IKT áttételesen 1,5-2 millió ember számára biztosít problémamentes életet.

Az albizottság az elhangzottakkal kapcsolatban kérdéseket tett fel, melyekre Laufer Tamás, Vityi Péter és Oroján Sándor válaszolt meg.

Koszorús László az albizottság elnöke válaszában hiánypótlónak nevezte az index publikálását. Elmondta, hogy az iparági információs „dashboard” publikálása is ékes bizonyítéka az IVSZ az elmúlt években tapasztalható megerősödésének. Üdvözölte a közeljövőben megkötendő stratégiai megállapodást és az albizottság támogatásáról biztosította az IVSZ-t.

A Gyurós Tibor-díj odaítéléséről idén is elismert szakemberek döntenek- meghosszabbított határidővel várjuk a pályázatokat és a jelöléseket!

Wed, 08 May 2013 16:27:30 +0200

A Bíráló Bizottság tagjai:

Beke Zoltán, IVSZ Mentor
Bőle György, a HWSW lapigazgatója
Braun Péter, a VISZ elnöke
Cserna József, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnöke
Ilosvai Péter, a 2012-es Gyurós Tibor-díj nyertese
Korányi László, a NIH megbízott elnöke -felkérés alatt
Prof. Dr. Kroó Norbert, az MTA rendes tagja
Reszler Ákos, az IVSZ tiszteletbeli elnöke
Dr. Szabadkai Andrea, Gyurós Tibor özvegye

A bizottság elnöke: Laufer Tamás, az IVSZ elnöke

A pályázatok benyújtásán túl mindhárom kategóriában lehetőség van az általatok arra érdemesnek ítélt kollégák, projektek és innovációk jelölésére is.

Gyurós Tibor - díj „Az év menedzsere az infokommunikációban”:

A díjat Gyurós Tibor emlékének adózva már 17 éve ítéli oda az IVSZ olyan,az IKT iparágon belül tevékenykedő vezető beosztású menedzser számára, aki az éves munkája során kiemelten hozzájárult vállalata sikerességéhez, és tevékenységével elősegítette a hazai infokommunikációs iparág és az információs társadalom fejlődését.

„Az év IKT projektje”:

Az IVSZ az IKT iparág területén megmérettetésre hívja a kiemelkedőnek tartott projekteket minden évben. A díjjal az IVSZ azokat a már sikeresen lezajlott projekteket kívánja kitüntetni, amelyek megfelelnek a szakmaiság és a minőség követelményeinek, valamint megvalósításuk során valós értéket teremtenek az ügyfelek számára. Fontos szempontként kell figyelembe venni, hogy csak már sikeresen lezárult projekt részesülhet díjazásban. Évente több - maximum 3- projekt is részesülhet elismerésben a zsűri döntésének megfelelően.

„Az év IKT ötlete / innovációja”:

A cél elsősorban az induló vállalkozások díjazása, ezzel az elismeréssel kívánjuk segíteni a vállalatok piacra jutási esélyeit, lehetőséget teremtve ötleteik, innovációjuk bemutatására és egyben díjazására. Évente több - maximum 3- díjazott innováció lehet a zsűri döntésének megfelelően.

Csatlakozz Te is a korábbi nyertesek elit csapatához!

A pályázatokat és a jelöléseket a gyuros2013@ivsz.hu e-mail címre várjuk a díj weboldalán található pályázati illetve jelölési adatlap kitöltésével.

Meghosszabbított határidők:

Jelölési határidő: 2013. május 15.
Pályázati határidő: 2013. május 22.

A 2012-es díjazottakról itt olvashattok.

A szavazás menete- Hogyan használjam a szavazókészüléket a Közgyűlésen?

Wed, 08 May 2013 16:15:35 +0200

A szavazógép használatának ismertetése:

- a szavazás anonym, a rendszer nem azonosítja a leadott egyéni szavazatokat

- minden szavazás a levezető elnök utasítására kezdődik

- a szavazás kezdetét és végét egy-egy hang jelzi

- szavazni a két hangjelzés között lehet, szavazási idő 20 másodperc

- mindig az utoljára leadott szavazatot regisztrálja a rendszer, így téves szavazat leadása esetén, egy új szavazat elküldésével lehet azt javítani.

- a szavazatot a számozott gomb egyszeri megnyomásával és felengedésével lehet leadni

- a megnyomott gomb száma megjelenik a kijelzőn, majd amikor eltűnik a rendszer rögzítette azt. Kérjük, amennyiben a szám nem tűnik el a kijelzőről jelezzék, mert az hibás működésre utal.

IGEN
TARTÓZKODIK
NEM

Listás szavazás:

A kivetítőn megjelenő jelölt támogatásához az 1-es gombot kell megnyomni.

Együttműködés az IVSZ és a parlamenti bizottság között

Wed, 08 May 2013 14:45:06 +0200

Mint írják, tegnapi ülésén a magyar információ- és kommunikációtechnológiai (IKT) ágazat aktuális helyzetéről tartott meghallgatást a Parlament Informatikai és távközlési albizottsága. A 7000 milliárdos ágazat a magyar gazdaság kitörési pontja lehet, és Koszorús László albizottsági elnök szerint megvan a politikai akarat az iparág kiemelt támogatására. Baja Ferenc alelnök javaslatát arról, hogy a Parlament illetékes bizottsága és az IVSZ között stratégiai együttműködés jöjjön létre, egyöntetűen támogatta az albizottság. Koszorús László kiemelkedőnek ítélte az IVSZ elmúlt 3 éves tevékenységét. Hozzátette, hogy rendszeres meghallgatást fognak tartani a jövőben.

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke szerint a hazai IKT cégeknek a következő európai uniós költségvetési ciklusban GDP arányosan mintegy 600 milliárd forintnyi forráshoz kellene jutnia, vagyis nagyjából duplájához, mint az előző periódusban. Az így nyert forrásokból elsősorban a kkv-k támogatását, az innováció fejlesztését, a digitális írástudás növelését, az e-kormányzati, valamint infrastrukturális fejlesztések bővítését tartják prioritásnak. A távközlési szektor kapcsán fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a szabad frekvenciákat mielőbb szétosszák az érdekelt vállalkozások között, hogy gyorsan és hatékonyan megindulhassanak a fejlesztések.

Az iparág második nagy problémájaként az utánpótlás, a mérnökök hiányáról volt szó a meghallgatáson. A helyzet orvoslása érdekében a felek a természettudományos fordulat fontosságát hangsúlyozták a közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban, amelyre egy programszerű javaslatot készít a következő negyedévben az IVSZ - olvasható a közleményben.

A nemrég bejelentett új IKT iparági index létrehozása az albizottság szerint is hiánypótló. Eddig nem volt megfelelő módszertan és iparág-specifikus hivatalos adatforrás a piacon. Az IVSZ tavaly év végi szoftver export felmérése kapcsán létrejött egy egyedülálló adatbázis. Az itt szerzett tapasztalatokat továbbgondolva egyrészt saját forrásokból, másrészt a NAV-val, a KSH-val és az EMMI-vel kialakított együttműködés, valamint az Európai Bizottság adatai segítségével az év elején megteremtődött annak feltétele, hogy a jövőben az IVSZ évente közzétegye saját ágazati indexét. Az index komponensei már most rámutatnak arra, hogy az IKT szektor növekedésével egyértelmű nemzetgazdasági előnyöket lehet realizálni. Ennek érdekében jöhet létre a közeljövőben szorosabb, stratégiai együttműködés az illetékes parlamenti bizottság és az IVSZ között - hangsúlyozta Koszorús László.

Forrás: fidesz.hu

Gyurós Tibor-díj 2013

Wed, 08 May 2013 10:55:30 +0200

Gyurós Tibor - díj „Az év menedzsere az infokommunikációban”:

„Az év IKT projektje”

„Az év IKT ötlete / innovációja”

A cél elsősorban az induló vállalkozások díjazása, ezzel az elismeréssel kívánjuk segíteni a vállalatok piacra jutási esélyeit, lehetőséget teremtve ötleteik, innovációjuk bemutatására, egyben díjazására. Évente több - maximum 3- díjazott cég lehet a zsűri döntésének megfelelően.

Csatlakozz Te is a korábbi nyertesek elit csapatához!

A pályázatokat és a jelöléseket a gyuros2013@ivsz.hu e-mail címre várjuk a weboldalon található pályázati illetve jelölési adatlap kitöltésével.

Meghosszabbított határidők:

Jelölési határidő: 2013. május 15.
Pályázati határidő: 2013. május 22.

Új funkcióval bővült az IVSZ weboldala

Fri, 03 May 2013 12:22:20 +0200

Új funkcióval bővült weboldalunk, az IVSZ nyilvánosan elérhető taglistája egy kompetencia keresővel egészült ki, amely segítségével kívánjuk megkönnyíteni tagvállalataink partnerkereső tevékenységét. A most induló kompetencia kereső modul segítségével a jövőben az IVSZ-hez érkező külföldi megkereséseket célzottan tudjuk az érdekelt tagvállalataink felé közvetíteni, valamint támogatni és gyorsítani kívánjuk az iparágon belüli partnerkereséseket, üzleti együttműködéseket.

Az IVSz nyilvános taglistája és a kompetencia kereső elérhető a következő linken: http://ivsz.hu/hu/tagsag/az-ivsz-tagjai/tagok-listaja

A kompetenciák megjelölésére kérjük tagvállalataink együttműködését, melynek menetéről hamarosan tájékoztatjuk a vállalatok képviselőit.

Lezárult a szavazás a Multinacionális tagozatban

Fri, 03 May 2013 11:20:33 +0200

A méret szerinti tagozatokban a tagság on-line választ vezetőt. A Tagozatok tagjai a Tagozat vezetőjének választásakor a méret szerinti Tagozat vezetőit Elnökségi tagi pozícióba jelölik az Alapszabályban meghatározottak szerint, akiket a Közgyűlés megválaszt.

A Multinacionális vállalkozások tagozatában az első körben megszületett a tagság döntése, ugyanis a szavazás érvényes és eredményes volt.

A tagozatvezető Veres Zsolt (IBM Magyarország Kft.) lett. A megválasztott tagozatvezető mandátuma 2 évre szól.

Zsolt pályája 1990-ben az IBM-nél kezdődött, ahol 12 évet töltött, ezután az SAP-nál 6 évig dolgozott különböző kereskedelmi vezetői pozíciókban, majd az Oracle Magyarország technológiai üzletágának igazgatói székéből tért vissza az IBM élére. Mindhárom vállalatnál ellátta a hazai és nemzetközi feladatokat, így szerteágazó szakmai és vezetői tapasztalattal rendelkezik.

A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki és a Budapesti Gazdasági Főiskola közgazdasági diplomájával rendelkezik, MBA fokozatát a milánói Bocconi Egyetemen szerezte.

2011 májusa óta az IVSZ multi tagozatának vezetője. Az elmúlt két évben feladatai közé tartozott a tagozatban helyet foglaló multinacionális vállalatok szakmai érdekképviselete, az operatív munkacsoportok tevékenységének támogatása. Az IVSZ elnökségének tagjaként nemcsak szakmai és civil platformokon, de a politikai döntéshozatal legmagasabb szintjein is igyekezett előremozdítani az iparág versenyképességét szolgáló kezdeményezéseket.

Az elmúlt huszonkét évben az informatika legkülönbözőbb területein próbálta ki magát, olyan pozíciókban, melyekben széles rálátást kapott az iparág egészére. Fejlődését a kezdetektől figyelemmel kísérte, lehetőségeihez mérten maga is segítette, mint például az elmúlt két évben is, egy olyan vállalat vezérigazgatójaként, amely tevékenységével a szektor szinte minden területét (gyártás, szolgáltatás, outsourcing, kereskedelem) lefedi, amely a legnagyobb informatikai munkaadók közé tartozik, és kiterjedt hazai partneri-beszállítói körével egyre fontosabb szereplőjévé válik a hazai gazdaságnak.

Személyes képességei mellett ezt a tudást és hátteret emelte ki pályázatában, kifejtve terveit a megkezdett munka folytatására. A tagozat a szavazás során döntött és a végeredményből látszik, hogy megadta Zsoltnak a lehetőséget a fentiek bizonyítására.

Veres Zsolt teljes pályázati anyagát itt olvashatja.

Ismerje meg a méret szerinti tagozatok újonnan választott vezetőit!

Fri, 03 May 2013 11:12:46 +0200

Mikro vállalkozások tagozata – Vicze Gábor,

Kis-és középvállalkozások tagozata – Ghymes Balázs

Nagyvállalkozások tagozata - Schvarcz Zoltán

Multinacionális vállalkozások tagozata – Veres Zsolt

Ismerje meg az IVSZ elnöki pozícióra pályázók anyagait!

Fri, 03 May 2013 10:42:14 +0200

A Szövetség 2013-as rendes évi Közgyűlésén, amelyet 2013. május 9-én (csütörtök) 13.00 – 18.00 óra között tartunk a Magyar Telekom Székház Tölösi Konferenciatermében (Budapest I. ker., Krisztina krt. 55.), a rendes Közgyűlési teendőkön túl - az IVSZ tagsága elnököt és elnökségi tagokat választ.

Az elnöki pozícióra pályázók pályázati anyagait a névre kattintva találja.

A pozícióra pályázók:

Budafoki Róbert, T-Systems Magyarország Zrt.

Hegedüs Gábor, Kancellár.hu

Laufer Tamás, RacioNet Zrt.

Papp István, Microsoft Magyarország Kft.

Papp Péter, Kancellár.hu

Ismerje meg az IVSZ általános elnökségi tagi pozíciókra pályázók anyagait!

Fri, 03 May 2013 10:37:03 +0200

Az általános elnökségi tagi pozíciókra pályázók pályázati anyagait a névre kattintva találja. (3 fő Általános elnökségi tagot választ a tagság)

A pozícióra pályázók:

Bojta János, TCORGAN Közigazgatásfejlesztési Kft.

Vinnai Balázs, IND Kft.

„Lebontottuk a sztereotípiákat” – Nagy sikerrel zajlott le a Lányok Napja

Thu, 02 May 2013 11:30:20 +0200

Az Ericsson előcsarnokában oldottan csevegő tizenéves lánycsoport várja a program kezdetét. Mindannyian 16-18 évesek, pályaválasztás előtt állnak. Mint mondják, nem igazán tudják, merre szeretnének továbbtanulni, és nagyon érdekli őket, hogyan is működhet egy ilyen nagy cég, milyen lehetőségek várnak rájuk, ha éppen ide jelentkeznek.

Az idei a második alkalom Magyarországon arra, hogy hasonló korabeli diáklányok személyesen is tapasztalatokat szerezhessenek egy-egy nagyobb cégnél a hagyományosan férfiasnak tartott életpályákról. A Lányok Napja programsorozatot világszerte minden év áprilisának utolsó csütörtökén rendezik meg azzal a céllal, hogy bátorítsák a lányokat a ma még kevéssé nőiesnek számító műszaki, informatikai és kutatói pályákra.

A számok még nem biztatnak, de a helyzet megfordítható

A számok azt mutatják, szükség is van a kezdeményezésre, hiszen például az infokommunikációban (ICT) a nők aránya még mindig csupán a dolgozók 20%-át teszi ki. Hiába használják a lányok az internetet és a számítógépet ugyanolyan arányban, mint a fiúk, ötször kisebb valószínűséggel választanak maguknak műszaki pályát. Az EU számításai szerint 10 éven belül nem kevesebb mint 700 ezerrel több üres állás lesz ezen a területen, mint amennyit a végzős diákok be tudnak tölteni. Ez az oka annak, hogy a Lányok Napja keretein belül az IVSZ is csatlakozott a Girls in ICT Day (Lányok az informatikában) programsorozathoz.

A rendezvényre beregisztrált cégek maguk választhatták meg az általuk kínált programokat – ám ha ötletre volt szükségük, az eseményt koordináló Nők a Tudományban Egyesület készséggel állt rendelkezésükre. Az Ericssonnak és a Microsoftnak – a két cégnek, amelynek programjaira ellátogattunk – azonban nem volt szüksége erre. Kommunikációs és HR-es csapatuk láthatóan nagy lelkesedéssel készült, és fogadta a lányokat.

Aktív párbeszéd és laborlátogatás

„Az Ericssonnak kiemelt célja, hogy javítsa a női munkatársak arányát a vállalati hierarchia minden szintjén. Bár az iparági statisztikához képest nem állunk rosszul, hiszen az általános 20%-hoz képest nálunk világszinten a dolgozók egynegyede hölgy, tovább szeretnénk javítani számokon” – emeli ki a rendezvénnyel kapcsolatban Jakab Roland vezérigazgató-helyettes.

És erre esély is van, látva a sok érdeklődő arcot és magasba lendülő kezet a prezentáció alatt, amelynek során egy fejlesztési osztályvezető és két, programozói pozíciót betöltő hölgy mesél saját karrierútjáról a cégnél. A lányok aktívak, mernek kérdezni: Hogy telik egy napjuk? Sokat utaznak-e? Mit kell végezni ahhoz, hogy valaki ott dolgozhasson? Kifele menet megjegyzik, érdemes volt eljönni, mert most már legalább el tudják képzelni, milyen is lehet az élet egy nagyvállalatnál. A kérdésre, hogy szívesen dolgoznának-e az Ericssonnál, egyértelmű igen a válasz. Motiváltságuk pedig feltehetőleg tovább fokozódik a program második felén, a laborlátogatáson.

Xbox és a női karrierutak

A Microsoftnál nem kevésbé lelkes diák- és szervezőcsapat fogad. Sajnos csak a program második felére, egy vendéglátással egybekötött Xboxozásra csöppenünk be, de Berzsenyi Márta HR-menedzser elmeséli, izgalmas csapatjátékon és előadáson vannak túl. Cégbemutatójukban ők is három életutat vázoltak fel: egy frissdiplomás kolléganőjük arról beszélt, hogyan zajlik a cég akadémiai programja, egy ezt már elvégzett kolléganő felvázolta, hová jutott, milyen munkát végez a program zárása óta, egy harmadik pedig felsővezetőként szerzett tapasztalatait mutatja be..

„Azt gondolom, hogy sikerült néhány sztereotípiát lebontanunk. Azt például, hogy az informatika amolyan fiús dolog, másrészről unalmas is,, hiszen az informatikusok egész nap csak ülnek, és programoznak. Szerintem sikerült megmutatnunk, hogy ez nem így van: rengeteg nagyon színes és mozgalmas szakma és karrierút várja itt a lányokat” – mondja Márta. Állítását pedig visszaigazolja Eszter, egy harmadikos gimnazista, aki elárulja: egyáltalán nem gondolta, hogy ennyire sokféle lehetőség közül lehet választani. „Az volt a leghasznosabb, hogy megmutatták, mit érdemes tanulni, mire érdemes figyelni az iskolában. Megerősítettek abban, amit már eddig is gondoltam, hogy például a nyelvtanulás mennyire fontos” – teszi hozzá.

„A jövőt most kell megalapoznunk”

Jól látszik, hogy a Lányok Napjának komoly létjogosultsága van. S bár az út hosszú, az első lépéseket legalább megtettük. Ahogy dr. Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke fogalmaz: „Nem könnyű hosszú távon előregondolkodni, amikor más fontos, aktuális problémái is vannak a társadalomnak, de ha Magyarország előbbre szeretne jutni, muszáj néha felemelni tekintetünket a lábtörő gödrökről a távolabbi horizontra. A Lányok Napjának hozadéka a jövőben van, de ezt a jövőt most kell együtt megalapoznunk.”

A Lányok Napjáról

A Lányok Napja eredetileg 1993-ban indult az Egyesült Államokból. Azóta a világ számos országa csatlakozott a kezdeményezéshez, melyet Európában először Németország vitt sikerre. Ott egy évtized alatt több mint egymillió lány vett részt a programokban.

A rendezvényt nálunk a Nők a Tudományban Egyesület szervezi. A programot tavaly rendezték meg először, akkor 11 cég, 2 egyetem, 4 város, és közel 300 lány vett részt a Lányok Napján. Az idei évre sikerült a sokszorosára növelni a számokat: most 31 vállalat, 10 egyetem, 5 kutatóintézet és egy múzeum vett részt, illetve közel 1800 lány látogatta meg a programokat az ország 16 városában.

A programban számos neves cég vett részt, a cégek listája az esemény honlapján megtekinthető.

A Közgyűlési beszámoló honlapunkon már elérhető

Tue, 30 Apr 2013 14:46:37 +0200

Az IVSZ fontosnak érzi, hogy a maga ezközeivel tevékenyen is részese legyen a zöld IT programnak, ezért tudatosan törekszünk arra, hogy a nyomtatott anyagokat, kiadványokat minimalizáljuk. Ezért hagyományainkhoz híven a beszámolót idén is csak online változatban tesszük közzé.

Felhívjuk a kollégák figyelmét, hogy környezetvédelmi okokból a helyszínen csak minimális mennyiségben áll majd rendelkezésre a közgyűlési beszámoló nyomtatott rövid kivonata, ezért javasloljuk, hogy a beszámolót előzetesen nézzétek át.

Szeretettel várunk mindenkit a Közgyűlésen!

Pénztárgép: a május 1-jei határidő módosítására kéri a Kormányt az IVSZ

Tue, 30 Apr 2013 13:20:55 +0200

Akadozó tesztelés

A globális chip hiány következtében a pénztárgépek tesztelésére kizárólag a boltokban történő üzemeltetés során lenne lehetőség, ami nehezíteni fogja a tesztelési folyamatot és lassítani a sorozatgyártás elindulását. Ez előtt ugyanis a legalább néhány száz gép, legalább 2 hónapos tesztelése lenne szükséges annak érdekében, hogy a már nagy mennyiségben legyártott kasszák valóban hibátlanul működjenek. Így a sorozatgyártást követő teljes átállás a gyártói kapacitás ismeretében reálisan 2013. december végéig várható.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a kedvezőbb támogatási rendszer és a kitolt átállási határidő enyhítene a pénztárgépgyártók túlfeszített ütemezésén és munkafolyamatain, ami árcsökkentő tényezőként jelentkezhet a végső kínálatban.

A rendeletben előírt követelményrendszerhez a folyamatok felgyorsítása és az üzembiztonság érdekében néhány ponton hozzá kell nyúlni. A Szövetség a technikai javaslatokat folyamatosan továbbítja a NAV részére, természetesen figyelembe véve minden olyan szempontot, ami a rendszer biztonságát, és az adatbiztonságot sem csökkenti.

Vályi-Nagy Vilmos és Kalmár István az idei közgyűlés meghívott vendégelőadói

Mon, 29 Apr 2013 13:42:36 +0200

A közgyűlés napirendje és további részletek az esemény aloldalán találhatók.

Szeretettel várjuk tagjainkat!

IVSZ tisztújítás- jelöltek

Fri, 26 Apr 2013 14:02:34 +0200

Az IVSZ elnökválasztás folyamatában a jelölés lezárult, a tegnapi elnökségi ülésen hivatalosan is ismertették a jelölteket. Ezt megelőzően szabályaink szerint a jelölt személyeket a jelölőbizottság megvizsgálta, felkereste és megkérdezte, hogy vállalják-e a jelölést.

Az elnöki pozíció jelöltjei (abc sorrendben):

Budafoki Róbert, T-Systems Magyarország Zrt.
Hegedüs Gábor, Kancellár.hu
Laufer Tamás, RacioNet Zrt.
Papp István, Microsoft Magyarország Kft.
Papp Péter, Kancellár.hu

Az általános elnökségi tag pozíció jelöltjei (abc sorrendben):

Beke Zoltán	Mortoff Kft.
Bojta János	TCORGAN Kft.
Bozsó Julianna	NewCo Trading Kft.
Deák Szabolcs	Alvicom Kft.
Dorogi Péter	Petend Kft.
Ghymes Balázs	Answare Kft.
Simon Attila	QualySoft Zrt.
Vinnai Balázs	IND

A jelöltek mindegyike vállalta a jelölést, a pozíciót pályázati lapjuk leadásával tudják megpályázni. A pályázatok benyújtásának határideje: május 1. éjfél.

Informális ICT kerekasztal a magyar társadalmi és gazdasági innovációért valamint az ágazati közös markáns érdekképviseletért

Fri, 26 Apr 2013 13:01:18 +0200

A Laufer Tamás IVSZ elnök személyes felkérésére létrejött ágazati „agytröszt” ezért egy olyan, az ICT teljes lefedettségét biztosító szakmai grémium, amelyben az ágazat mindhárom területe- az informatika, a távközlés és az elektronika- egyaránt képviselteti magát és átíveli az iparághoz tartozó vállalkozások legszélesebb spektrumát a mikro vállalkozástól a multikig.

Az ICT ágazat meghatározó személyiségeit, a feltörekvő vállalkozások vezetőit valamint a szakma ikonikus „nagy öregjeit” egyesítő csapat hiteles rálátással bír az iparág egészére. Célja a magyar társadalom egészét és az infokommunikációs ágazatot érintő stratégiai célok valamint az azt megvalósító taktikai lépések közös meghatározása, a társadalom felé történő kommunikálása valamint a kormányzati kapcsolatokban egy konstans és markáns közös érdekképviselet és szemléletformálás biztosítása. A grémium a tervek szerint a jövőben többször is tart majd egyeztető fórumot.

A kerekasztal első informális beszélgetését április 18-án tartotta az IVSZ irodájában. A résztvevők megvitatták az ágazat jelenlegi helyzetét, az előtte álló kihívásokat, a problémás területeket valamint meghatározták a közös stratégiai sarokpontokat.

Szeretnénk megosztani az IVSZ tagságával az első találkozón elhangzott gondolatokat és javaslatokat.

Helyzetelemzés – stratégia- megoldási javaslatok:

Az ICT a magyar gazdaság egyik domináns ágazata- a GDP 10%-át adja
A KSH adatok alátámasztják az iparág dinamikus fejlődését- az egyetlen iparág, mely a válság éveiben is minden negyedévben növekedni tudott
Bár az egyik oldalon az export (szoftver export) jól teljesít- jelenleg 180 milliárd és fejlődése dinamikus- azonban nincsen belső piac, ami nagyon nagy probléma (ellenpélda a lengyel és a cseh gazdaság, ahol a siker alapja ez!)
Az ágazathoz 20,000 vállalkozás tartozik, melyből 11,000 EVA-s. Az EVA bevezetése annak idején jó ötlet volt, segítette a munkavállalók nagy tömegének adókörbe történő bevonását és ezáltal a szakma fehérítését és megtisztulását, azonban ez egyben azt is eredményezte, hogy az ágazat rendkívül fregmentált és munkavállalóból is kiléptek az EVA-s szegmensbe.
Ma kb. 100,000 ember él – és a magyar átlaghoz képest jól él- az informatikából és eltart kb. 400-500,000 embert (családok) és ezenkívül támogat százezreket. A cél, hogy ezt 5-10 év alatt minimum megduplázzuk, így 1-2 millió honfitársunk egzisztenciális gondjai megoldódnának. Ha ehhez társulnak további más innovatív iparágak (nano-, biotechnológia, minőségi agrárium stb.), akkor ez ösztönzőleg hat a belső piacra, a gazdasági növekedésre, a társalmi jólétre és az egyén boldogulására
A világban óriási üzleti lehetőségek vannak, melyek nagy része felett jelenleg elsiklunk, a cél, hogy képesek legyünk ezeket kiaknázni, ehhez versenyképesség kell! Erős belső piac hiányában ezzel kiemelten kellene foglalkozni.
Jelenleg a kormányzati közgondolkodásból hiányzik a gazdaságfejlesztés, az iparpolitikai koncepció. Van néhány jó kormányzati irány, de nincs mögötte egy ütőképes szakértői végrehajtó csapat. Nincs szinkronítás a kormányzati szervek között, a jelenlegi struktúra, a „Bermuda háromszög” nem hatékony, a szereplők sokszor ellenérdekeltek, kulturális silók vannak, melyek között nincs átjárás
Az ágazatnak egy mentális, szemléletbeli problémával is szembesülnie kell: a közgondolkodásban –és sajnos néhány kormányzati területen is tetten érhető egy olyan szemlélet, hogy az információs társadalom rombol (net és netezés negatív hatásai, elidegenedés stb.). Ráadásul sokan egybemossák és azonosítják az IT-t az információs társadalommal és ez nem jó! (példák az NHIT konferencián is voltak)
Bár fontosak a külföldi minták és jó gyakorlatok, nekünk azonban elsősorban belülről építkezve, saját belső anyagi és emberi erőforrásainkra alapozva kell megmozdítanunk és fellendítenünk az ország gazdaságát és magát az ICT ágazatot.
Fontos, hogy meg kell óvni a gazdaság húzóágazatait az átpolitizálástól: kormányzati ciklusokon átívelő innovatív szemléletre és invesztícióra, felelős szemléletmódra van szükség a mindenkori kormányzat részéről. Meg kell láttatni a döntéshozókkal, hogy az ICT olyan tanácsokkal, megoldási javaslatokkal és technológiákkal láthatja el őket, amely a társadalom egészére nézve is életminőség javulással és gazdasági fellendüléssel járnak. Fel kell ismertetnünk, hogy az ICT a társadalom egésze számára értéket ad.

Ehhez az ágazatnak szüksége van erőforrásokra: emberiekre és anyagiakra egyaránt.

Az emberi erőforrások kérdésköre nem különíthető el az oktatás problematikájától. Az oktatás, az innovatív kezdő vállalkozások felkarolása- inkubációs program biztosítása- valamint szoftver export azok a kulcskérdések, amelyekre kormányzati szinten stratégiailag és taktikailag egyaránt koncentrálni kell. 5 év alatt a szoftver export teljesítménye reálisan megduplázható megfelelő kormányzati ösztönzőkkel, EUs pénzek ide csoportosításával, az ágazat GDP arányos pénzügyi támogatásával.

Oktatás: régóta neuralgikus pont. Egy sokkoló adattal szemléltetnénk a jelen helyzetet: évente a kb. 61.000 végzősből jelenleg is mindössze 2500 az informatikus! A kép azonban javulni látszik: az IVSZ több éves lobbi tevékenysége eredményeként a felsőoktatásban már hangsúlyos a mérnök- és természettudományos képzés, a támogatott keretszámok megduplázása komoly siker. Ez azonban nem elég, ezt a szemléletet ki kell terjeszteni a közoktatásra (alap- és középfokú képzésre) is. Van egy olyan rejtett tartalék, amire összpontosítani kell: ők pedig a pályaválasztás előtt álló lányok. Ma Magyarországon tíz százalék alatt van a nők aránya az olyan jövőorientált pályákon, mint az informatika vagy az elektronika mérnöki területei, mert sok lány visszatartó erőkbe ütközik pályaválasztáskor. Annak érdekében, hogy a pályaválasztás előtt álló lányokat orientáljuk és lehetőséget adjunk számukra, hogy közvetlen tapasztalatot szerezhessenek az „elférfiasodott” szakterületeken, a Nők a Tudományban Egyesület programsorozatot szervez 9-10-11. évfolyamos fiatal lányok számára. A„Lányok Napja”- Girls Day kezdeményezéshez az IVSZ is csatlakozott.

Az oktatás megreformálására vonatkozóan az IVSZ elkészítette természettudományos és informatikai oktatást támogató koncepcióját, amelyet eljuttatott a kormányzati döntéshozóknak. A grémium tagjai egyetértettek az abban foglaltakkal, valamint egyéb javaslatokat is tettek. Többen megjegyezték, hogy véleményük szerint a jelen rendszer kontra-produktív és a minőségi felsőfokú képzés ellen hat. Megoldási javaslatként elhangzott, hogy vissza kell állítani a régi „elitképzést” az egyetemeken, el kell törölni a bolognai rendszert, radikálisan csökkenteni kell egyetemek/főiskolák számát. Ehhez azonban szükség van a politikai és kulturális elit szemléletformálására is, a szakmának ebben evangelizációs szerepet kell vállalnia. Felmerült az a javaslat is, hogy az ágazat képviselői dolgozzanak ki egy mentor programot a 150 legjobb középiskolás diák számára azzal a céllal, hogy tartsuk illetve tereljük őket a természettudományos pályára, ne engedjük, hogy a legtehetségesebbek pl. ügyvédek legyenek. Miért nincs természettudományos kategória a Prima Primissima díjazottjai között?

Az anyagi erőforrások kérdésköre:

Jelenlegi helyzet: A csökkenő kormányzati beruházások negatívan hatottak az ICT egészére, nem éri el a 200 mrd Ft-ot a kormányzati kiadás. Nagy probléma a közbeszerzésben kialakult befagyott struktúra. Az IVSZ régóta dolgozik a közbeszerzés átalakításán, de nincs kézzelfogható eredmény. A beszélgetés során a résztvevők egyetértettek abban, hogy itt is kormányzati szemléletváltásra van szükség: a közbeszerzési eljárások során ne csak a legalacsonyabb ár legyen a kiválasztási szempont, hanem az is, hogy az adott vállalkozás mennyi adót fizet be az államnak!

A pénz/ az anyagi források megszerzésének kulcsa a ROI. Be kell bizonyítani, hogy az ICT-be befektetett beruházások megtérülnek. El kell érni, hogy az EUs pénzek ide csoportosításával, az ágazat GDP arányos pénzügyi támogatásával fejlesztési lehetőségeket kapjunk.

A kerekasztal tagjai (abc sorrendben):

Beck György – lemondta az első egyeztetést programütközés miatt
Balásy Bulcsú
Ilosvai Péter
Kleinheincz Gábor
Laufer Tamás
Mészáros Csaba
Reich Lajos
Reszler Ákos
Simonyi Ákos
Vicze Gábor
Vinnai János
Vityi Péter

Ma van a Lányok Napja

Thu, 25 Apr 2013 10:56:35 +0200

Magyarországon második alkalommal rendezik meg az idén 62 programból álló eseménysorozatot, amelyhez 18 városból összesen 38 vállalat, 10 egyetem, négy kutatóintézet és egy múzeum kapcsolódott. Az akció célja, hogy a lányok pályaválasztása ne függjön családi vagy társadalmi nyomástól, és az arra nyitottak karriert építhessenek a nők számára ma még talán tabunak számító területeken is.
A mozgalom az Egyesült Államokból 1993-ban indult el, azért, hogy a műszaki területek iránt érdeklődő lányok betekintést nyerhessenek a férfiasnak számító szakterületekbe.

Az április 25-i eseményhez idén egy párhuzamos kezdeményezés, a telekommunikációs és infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos foglalkozások népszerűsítésére létrejött Girls in ICT is csatlakozik Magyarországon, amelyet a Nők a Tudományban Egyesület és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közösen rendez meg, a Lányok Napja tematikus részeként.

Forrás: MTI

Közgyűlés

Fri, 19 Apr 2013 14:35:25 +0200

Az IVSZ tagjai a szokásos közgyűlési teendőkön túl elnököt és elnökségi tagokat választanak majd.

További részletek a weboldalon, regisztráció itt.

Szeretettel várjuk tagjainkat!

Konferencia a digitális televíziós regionális helyzetéről

Thu, 18 Apr 2013 14:35:25 +0200

A budapesti konferencián a szakmai szekcióbeszélgetések előtt Dr. Bánkuti Erzsébet az Antenna Hungária, vállalatirányítási igazgatója és Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hírközlési elnökhelyettese ismertette a hazai tapasztalatokat és helyzetet. Simó Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője, a Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program (SEE Program) irányító hatóságának vezetője kiemelte, hogy a SEE Digi.TV projekt nemcsak a különleges összetételű konzorciuma, hanem a kiváló eredményei révén is felhívta magára az irányító hatóság figyelmét.

„Magyarországi partnerként az IVSZ a sok megszerzett tapasztalat mellett, komoly szakmai munkát is végzett a projekt során. A mi közreműködésünkkel készült el a résztvevő országok digitális átállással kapcsolatos stratégiáinak elemző áttekintése, illetve regionális útmutatók, amelyek a nemzeti stratégiák továbbfejlesztését célozzák. Ugyancsak az IVSZ vezetésével valósult meg a digitális átállás kommunikációja kapcsán használható elméleti útmutató, amely a polgárok átállással kapcsolatos tudatossága kérdéskörében végzendő felmérés tekintetében nyújt útmutatást.” – nyilatkozta Heilingbrunner Klára a projekt hazai koordinátora, az IVSZ projektmenedzsere a konferencia kapcsán.

A SEE Digi.TV projekt partnerei tudásukkal és tapasztalatukkal járulnak hozzá a projekt sikeréhez, elősegítve ez által a zökkenőmentes és effektív átállási folyamatot a dél-kelet európai régióban és megvizsgálják a digitális frekvenciatöbblet értelmes kihasználásának lehetőségeit. A projekt általános célkitűzése a digitális műsorszóró szolgáltatások bevezetése kapcsán felmerülő tevékenységek harmonizálása a dél-kelet európai régióban, amely többek között az alábbiakra terjed ki:

az analóg műsorszórás lekapcsolásának felgyorsítása a régióban és további fejlesztések a még hatékonyabb technológiák érdekében,
a jogi és technikai keretrendszerek harmonizációjának fokozása az EU digitalizációs folyamatával,
a politikai, technológiai és piaci széttöredezőség megakadályozása,
regionális stratégia kidolgozása a felszabaduló frekvenciaspektrum új szélessávú IKT szolgáltatásokra való optimális felhasználására vonatkozóan,
a digitális frekvenciatöbblet hatékony menedzsmentje.

A hazai helyzet

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén indította a digitális átállás lakossági szakaszát, amely során a tető- és szobaantennával fogható analóg televízióadást felváltja a digitális földfelszíni műsorszórás. Az átállás mintegy 500 ezer háztartást érint, és két ütemben valósul meg. A hatóság mindenkinek segít: a rászoruló jogosultaknak beszerzi és beszereli a vételi eszközöket, azoknak pedig, aki maguk oldják meg az átállást, információs honlapot és ingyenesen hívható zöldszámot üzemeltet.

A digitális átállás új élménnyé teszi a televíziózást. Az eddigi 3 csatorna (M1, RTL Klub, TV2) mellett további négy televíziós csatorna (M2, Duna, Duna World, Euronews) és három rádióadás (MR1-Kossuth Rádió, MR2-Petőfi Rádió, MR3-Bartók Rádió) ingyenes vételét teszi lehetővé. Emellett jobb kép- és hangminőséget jelent, és olyan kényelmi szolgáltatásokat tesz elérhetővé, mint a nyelvválasztás vagy a gyermekvédelmi zár használatának lehetősége.

A projektről

A SEE Digi.TV projekt konzorciumában szabályozó hatóságok illetve egyéb, a digitális átállásban érintett szerveztek vesznek részt. Magyarországot az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) képviseli. A projekt hosszú távon hozzájárul a digitális szakadék és a társadalmi bevonás kérdéseinek kezeléséhez és az egyenlő esélyek régiója létrehozásához. A projekt 2011. január 1-én indult és 2013. július 31-ig tart.

További információ: http://ivsz.hu/en/projektek/nemzetkozi-projektek/see-digitv

http://www.see-digi.tv/

MAGYARORSZÁG 30 LEGJOBB INTERNETES KERESKEDŐJE – A KÖZÖNSÉG SZEMÉVEL

Tue, 16 Apr 2013 16:19:25 +0200

A közönség szavazatai alapján a legjobb 30-ba jutott internetes kereskedők, így a díjra esélyesek:

3dnap.hu; avonleamedia.com; babanet.hu/shop; cewe.hu; eboszi.hu; ezustnekem.hu; gsmline.hu; gyerekjatekok.hu; hdishop.hu; indulhatunk.hu; jateknet.hu; kockaepitojatek.hu; maesteszinhaz.hu; marketworld.hu; metroman.hu; multiprint.hu; okosjatek.hu; olcsobababolt.hu; onlineszexshop.hu; poly-mix.com; ruhafalva.hu; smartshop.hu; szallasoutlet.hu; szerelvenyaruhaz.hu; szerszam.shop.hu

tancsicscipo.hu; tulli.hu; vitalvar.hu; whiskynet.hu; zoohaus.hu

* a kereskedők nem a beérkezett szavazatok száma szerint, hanem ABC sorrendben vannak feltüntetve.

A zsűri a szervezők - a SzEK.org (Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület), a kirowski Isobar, az eNET Kft., valamint az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) mellett neves szakértőkből, valamint olyan felelős kereskedőkből áll, akik már bizonyítottak az előző években. Így megtaláljuk köztük a korábbi évek háromszoros győztesét, a Bookline-t üzemeltető Shopline webáruházat is, amely többedmagával idén a közönségszavazás támogatójaként is közreműködik a versenyben. A zsűri a döntés során értékeli a kereskedők beküldött pályázatát, ahol kiemelt szempontként szerepel az adott vállalkozás üzleti modellje, az elért üzleti eredmények, a weboldal színvonala, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismertetőinek minősége és nem utolsósorban az, hogy mennyire felhasználóbarát. A díjazás további fontos szempontja, hogy az e-kereskedő megfeleljen a Vedd a neten! webshop-minősítésen is, de ennek költségét a zsűri elé került vállalkozások esetében a SzEK.org állja.

A díj nyertesének ünnepélyes kihirdetésére és a díjátadásra 2013. május 9-én, a X. E-Kereskedelem Konferencián kerül sor, ahol a győztes mellett a szervezők nyilvánosságra hozzák a közönségszavazáshoz kapcsolódó nyereményjáték nyerteseit is.

Az első helyezett egy évig használhatja az Év Internetes Kereskedője címet, megkapja a díj főtámogatójának, a PayU-nak a fődíját, egy 1,5 millió forint értékű e-business csomagot, a PayU egyedi szolgáltatási csomagját, valamint a Szallas.hu két fő részére felajánlott exkluzív hétvégi pihenését

A közönségszavazás támogatója a Bónusz Brigád, az Extreme Digital, a NetPincér.hu, a Parfüm.hu és a díj korábbi éveinek többszörös nyertese, a Shopline webáruház.

A SzEK.org-ról

További információ: www.szek.org

A SzEK.org tagjai: www.szek.org/tagsag

Az IVSZ-ről

További információ: http://ivsz.hu/

A kirowski Isobar-ról

További információ: www.kirowskiisobar.com

Az eNET-ről

További információ: www.enet.hu

A PAYU-ról

További információ: www.payu.hu

Az ExtremeDigital-ról

További információ: www.edigital.hu

A NetPincér.hu-ról

További információ: www.NetPincér.hu

A Shopline-ról

További információ: www.shopline.hu

A fiatalok, a szakma és az államigazgatás képviselői találkoztak az IVSZ Start-up konferenciáján

Fri, 12 Apr 2013 14:22:17 +0200

A fiatalok, a szakma és az államigazgatás képviselői találkoztak az IVSZ Start-up konferenciáján

Tudatosabb gyerekvállalást segítő alkalmazással és bioszenzorral nyerték a Start-up versenyt

Több száz fő érdeklődő részvételével tegnap rendezték meg az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) első Start-up konferenciáját és a hozzá kapcsolódó versenyt. A Szövetség, a startupok többségét felölelő, technológiai vállalatok szakmai szervezeteként fontos küldetésének és céljának tartja, hogy lehetőséget kínáljon minden érdeklődőnek a tájékozódásra. A konferencia részeként mutatkoztak be a Start-up verseny döntősei, akik közül a Fertilitag ötletét választották a legígéretesebbnek. A konferencián került sor a Telenor Fedezd fel ma a holnap megoldásait! pályázatának díjátadójára is.

„A szakmát képviselő IVSZ-nek minden segítséget meg kell adni az új feltörekvő exportképes vállalkozások létrejöttének támogatásához, azért hogy iparágunk töretlenül fejlődhessen, ezzel is segítve például a szoftver export piac öt éven belüli megduplázódását. Fontos az inkubációs folyamatok támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, annak érdekében, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik. A konferenciával elindítottuk ezt a folyamatot, amit a jövőben nagyobb intenzitással szeretnénk folytatni. Amennyiben az iparág fejlesztését a kormány kiemelten kezeli, az a foglalkoztatás növelésében, az EU felé vállalt K+F célok (0,6% pont növekedés) elérésében és a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében egyaránt tevékenyen részt tud vállalni.” – nyilatkozta Dobos Attila, az IVSZ főtitkára.

A fogantatási esélyt maximalizálná a legjobb startup ötlet

A konferencia részeként, az IVSZ Start-up verseny legígéretesebb öt versenyzője mutatkozott be a szakmai zsűri és a nagyközönség előtt. Az Easyling, ReSoNo, SmartVineyard, Fertilitag és Zivi érdekes üzleti tervei közül végül a zsűri a Fertilitag csapatát választotta a legígéretesebbnek, így ők utaznak májusban Berlinbe, hogy nemzetközi kockázati-tőkebefektetők előtt is bemutatkozhassanak. A repülőjegy és berlini Seedcamp „priority check-in” lehetősége mellett az utazást megelőzően hetente egy mentori felkészítő foglalkozásban is részesülnek az IVSZ mentorainak segítségével. A nyertesnek járó díjat Záboji B. Péter, a European Entrepreneurship Foundation alapítója adta át, akinek közreműködésével és főszervezői tevékenységével 2012-ben először érkezett Magyarországra a Seedcamp.

A nyertes pályázat a Fertilitag, egy eldobható NFC képes bioszenzor a nők havi ciklusának monitorozására. A tapasz saját áramforrás és vezeték nélkül szolgáltat orvosi adatokat a felhasználóról. Az adatok kinyerése és feldolgozása közeltéri kommunikációra képes okostelefonnal történik. A felhasználói felület pedig egy naptár, amelyben pontosan meghatározásra kerülnek azok a napok, amelyeken a fogantatás esélyei maximálisak, így a gyerekvállalás tudatosan vállalható vagy elkerülhető.

A zsűri tagjai: Bruckner Zoltán (Primus Capital), Brückner Gergely (Figyelő), Józsa Szabolcs (CIT, szakmai szervezőpartner), Szőke Márton (aktív befektető, angel investor) és Vinnai Balázs (IND Group)

http://www.flickr.com/photos/lwpkommunikacio/sets/72157633223049885/with/8642574926/ (fotó: Szöllősi Dániel – ALLWIN)

A konferencia támogatói: iCatapult Technológiai és Üzletfejlesztési Zrt. és a Telenor Magyarország Zrt.

Szakmai támogató: NHIT, Magyar Spin-off és Start-up Egyesület

Médiatámogatók: HWSW, Insiderblog és Metropol Napilap

Az információs társadalom az egyetlen út - Minden évben százezer új munkahelyet teremt az infokommunikációs iparág Európában- nincs utánpótlás

Mon, 08 Apr 2013 11:53:43 +0200

Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, növelni kell a információs technológiai képzésben részt vevők számát - mondta a Magyar Nemzetnek Laufer Tamás. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke szerint az ágazatnak szüksége lenne egy stratégiai megállapodásra a kormánnyal. A szakembert az Információs társadalom kontra magyar társadalom című rendezvény kapcsán kérdeztük, amelyet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szervezett a minap.

Miért került a rendezvény címébe a „kontra” szó? Nem hangulatkeltő a szembeállítás?

Én szakmabeliként kevésbé érzek ellentétet, de elképzelhető, hogy sokan, másképp látják. Tény, hogy az Ipsos adatai szerint a fiataloknak ma mindössze hét százaléka olvas naponta könyvet, további 16 százaléka heti rendszerességgel, 65 százaléka pedig egyáltalán nem. Ezek az adatok önmagában sokkolók lehetnek és első ránézésre talán okolhatnánk érte az informatikát és a világhálót is. Tudom, sokan károsnak tartják azt is, hogy manapság a média vezérli mindennapjainkat, semmire sincs elég idő, mindennel foglalkozni akarunk, és végül semmivel sem tudunk igazán. Hajlamosak vagyunk elfelejteni az igazi értékrendeket, amiért élünk és amiben hiszünk és amiért dolgozunk. Azt viszont látnunk kell, hogy a mai fiatal generáció tagjait nem véletlenül nevezik a szakemberek digitális bennszülötteknek. Ők teljesen más eszközöket használnak, másképp gondolkodnak, nagyjából az okostelefonjaikkal fekszenek és kelnek és a közösségi médiából tájékozódnak. Ez a folyamat tőlünk teljesen függetlenül zajlik, akkor is, ha megpróbálunk nem tudomást venni róla.

Tehát nincs valódi választásunk? Az események túlléptek rajtunk? Akkor viszont hogyan tudnánk még nagyobb figyelmet fordítani a digitális írástudás általánossá tételére?

Az információs társadalom nem pusztán választható lehetőség, hanem az egyetlen út, amin haladhatunk. Így a cél az, hogy jó módszereket tudjunk kidolgozni a társadalom és az információs társadalom együttélésére. A történelemben a fejlettebb civilizációk rendre megelőzték a kevésbé erőseket. Annak idején Szent István jó döntést hozott, pedig alapvető változást jelentett ez akkor a társadalomnak. Ezer év múltán sok éves kirekesztés után Európa része lettünk megint. És része is akarunk maradni, megőrizve identitásunkat, kultúránkat, függetlenségünket. Több mint tíz éve arról beszéltünk, hogy a technológiák gyors alkalmazásával az európai mezőny élére ugorhatunk. Ma pedig - például az oktatásban a skandinávoktól, a németektől jó néhány hosszal lemaradva - arra kell összpontosítanunk, hogy lehetőségünk nyíljon a felzárkózásra.

Az információs társadalom viszont a globalitás irányába mutat. Összeegyeztethető ezzel a saját út követése?

Számos tudományág és iparág próbálja tágítani a teret és nyújtani az időt. A minőségi mezőgazdaság mellett az informatika, a biotechnológia, a nanotechnológia például olyan iparágak, amelyek nekünk is lehetőséget adnak a felzárkózásra. És mi, magyarok ezeken a területeken is nagyon sikeresek vagyunk, de még sokkal eredményesebbek lehetnénk. Egy példa: a túlnyomórészben hazai szellemi teljesítményre épülő szoftverexport piac már ma is 180 milliárdos. Meggyőződésünk, hogy megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével öt év alatt megduplázható lenne ez a szám. Sőt, tíz év alatt a teljes IKT, vagyis infokommunikációs szektor megkétszereződhetne, amikor már ma is a GDP tíz százalékát adja Magyarországon. Az Európai Bizottság szerint 2015-ben 900 ezer szakember fog hiányozni a területről. Az iparág minden évben 100 ezer új munkahelyet teremt, a szakmai utánpótlás viszont nem elegendő. Sajnos Magyarországra is igaz ez. A legfrissebb, 2011-es adatok szerint 6, 7 millióan dolgoznak Európában az infokommunikációban, az iparágban foglalkoztatottak száma pedig a XXI. század első évtizedében évente átlagosan több mint 4 százalékkal nőtt. Csakhogy az ilyen képzésben résztvevők száma visszaesett. A politikai és az oktatásirányítás úgy tűnik, sajnos még nem ismerte fel az ágazatban rejlő lehetőségeket.

De hát az informatikát kiemelten kezeli, s a mérnökképzést is támogatja a kabinet.

A tervek szintjén jó a helyzet. De a gyakorlatba mindez lassan vagy egyáltalán nem megy át. Például a szakiskolákban tanulók számára a jövőben 11 óra lesz a nem szaktantárgyakra vonatkozó heti óraszám. Ebből a 11 órából 5 óra testnevelés. Nem a testnevelés fontosságát kérdőjelezem meg, de tény: összesen 6 óra marad magyarra, matematikára, történelemre, informatikára, fizikára, kémiára, biológiára, földrajzra. Hogyan várhatjuk el egy vízszerelőtől, hogy beszállítói státuszt tudjon elérni bárhol, ahol informatikai rendszereket, vagy megoldásokat használnak a tervezéstől a kivitelezésig?

Mégis az ágazat sikereiről érkeznek hírek.

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. A szoftverkivitel piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas. Szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexportpiacon az egy munkahelyre eső átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban. Az 500 milliárd forint árbevételű Flextronics 5 százalékot ad hozzá a gazdaság tényleges fejlődéséhez. Azt szeretnénk, ha a kormány stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözné a jövőben mindazt, ami valóban a hazai kis- és közepes vállalkozások érdekeiről szól.

Milyen elemeket tartalmazhatna egy kormányzattal kötött stratégiai megállapodás?

Szükség van az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakában az infokommunikációs eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására. Itt nemcsak klasszikus infokommunikációs megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értékláncrendszerek innovatív megújítása is. Például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban. Növekedés három területen lehetséges, ebben várnánk kormányzati támogatást: multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésében, valamint már exportáló döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésében, és új feltörekvő exportképes vállalkozások, startup-ok létrejöttének támogatásában. Mindezek eléréséhez a speciális akciótervek mellett szükséges az informatikai mérnökképzés növelése. Másrészt olyan fejlesztési megközelítés kell, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával új iparági megoldások szülessenek, amelyek exportálhatók; például a mezőgazdasági, egészséginformatikai fejlesztések.

Az elmúlt időszakban a kabinet jó néhány multinacionális vállalattal kötött szerződést az ágazatból. Milyen hatással van ez az iparágra?

Pozitívan hat ránk, mert ezek a vállalatok az iparágat is képviselik és nem egy közülük komolyan veszi országunkat. Ugyanakkor a hazai kis- és közepes vállalatoknak van igazán szükségük támogatásra - forrásbevonással, adóösztönzéssel, kedvező szabályozással.

Önnek szakmai érdekképviseleti vezetőként rövidesen lejár a mandátuma. Folytatni szeretné?

Természetesen igen. Nagyon fontos cél, hogy növeljük a digitális írástudók számát, s a fejlődéshez szükséges változásokat végigvigyük a közoktatástól a fejlesztéspolitikáig. Az informatika teljesítmény alapú iparág. Így a kiszámíthatóság, a folyamatos építkezés, eredmények jellemzik. Úgy gondolom, az IVSZ és én is hangsúlyosan képviseltem ezt a szemléletet az elmúlt három évben.

Forrás: Magyar Nemzet

Április 8-án indul az on-line szavazás az IVSZ méret szerinti tagozatvezetőiről!

Fri, 05 Apr 2013 12:19:04 +0200

Mikro vállalkozások tagozata:

Dorogi Péter, Petend Kft.

Kovács Zoltán, Flexus Consulting Kft.

Vicze Gábor, Econet Open Funding Kft.

Kis-és középvállalkozások tagozata:

Deák Szabolcs, Alvicom

Ghymes Balázs, Euroway Networking Kft.

Nagyvállalkozások tagozata:

Multinacionális vállalkozások tagozata:

Gonda Gábor, HP Magyarország

Veres Zsolt, IBM Magyarország Kft.

További információ a szavazással kapcsolatban április 8-án, a tagozati levelezési listán kerül majd kiküldésre!

Laufer Tamás: hozzá kell nyúlni a közoktatáshoz

Fri, 05 Apr 2013 11:47:23 +0200

A Laufer Tamással készült videó interjú megtekinthető weboldalunkon, a konfereciáról készített videó összefoglaló is megtalálható videógalériánkban.

Forrás: Infotér Egyesület

Bemutatkoznak a Start-up Verseny döntősei

Fri, 05 Apr 2013 08:05:25 +0200

Az Easyling bármely céges weboldal számára egyszerűvé és olcsóbbá teszi annak idegen nyelvű fordítását és előállítását. A fordítást anyanyelvű szakfordítók végzik figyelembe véve mind az oldal szerkezetét, mind pedig a célpiac keresési szokásait (SEO). A Megrendelő a fordítást nem Word/Excel-ben, hanem kész, működő weboldal formájában kapja vissza. Az ötletgazdák célja, hogy bármely weboldal számára 1 kattintással elérhetővé tegyék a külpiaci megjelenést.

A ReSoNo eljárást és elrendezést kínál környezeti zaj valós idejű, forrásszelektív monitorozására és térképezésére. A fejlesztők célja egy olyan műszercsalád kifejlesztése, amely képes önállóan felismerni és beazonosítani az éppen mért és rögzített zaj-karakterisztika forrását, és azt a mért zajképhez hozzárendelni. Ezen kép és irány hozzárendelést mesterséges intelligencia alkalmazása teszi lehetővé. A prototípus első verziója már bemutatásra került az idei CeBIT-en.

A SmartVineyard^TM egy olyan szőlőőr, melynek segítségével egészségesebb lesz a szőlő! A szőlészeti növénybetegség világszintű probléma. A költséges megelőző permetezés helyett a helyszíni időjárási paraméterek alapján célzott permetezés alkalmazható. A SmartVineyardTM projekt célja a vegyszerhasználat csökkentése a permetezés hatékonyságának növelése mellett. A rendszer dűlőszintű paramétereket vizsgál és algoritmusokon alapuló növényvédelmi előrejelzést ad. Megbízható, valósidejű és költséghatékony döntéstámogatási megoldást kínálva ezzel a gombabetegségek elleni védekezéshez.

A Vertilitag egy eldobható, NFC képes bioszenzor a nők havi ciklusának monitorozására. Egy tapasz saját áramforrás és vezeték nélkül szolgáltat orvosi adatokat a felhasználóról. Az adatok kinyerése és feldolgozása közeltéri kommunikációra képes okostelefonnal történik. A felhasználói felület pedig egy naptár, melyben pontosan meghatározásra kerülnek azok a napok, amelyeken a fogantatás esélyei maximálisak, így a gyerekvállalás tudatosan vállalható vagy elkerülhető.

A Zivi.hu egy dinamikusan növekvő telekocsi közösség Magyarországon, mely hamarosan indul a régió többi országaiban is. A Zivi célja, hogy a platform fejlesztésével a regionális közlekedés keresletét (utasok) és kínálatát (autósok és professzionális szolgáltatók) egy piactérre összesítse, és felhasználói egy helyen néhány kattintással kiválaszthassák a számukra legmegfelelőbb utazási módot.

Melyik ötletből lesz a következő sikeres vállalkozás? Jöjjön, és válassza ki Ön!

www.ivsz.hu/startup

Ossza meg velünk véleményét az AAL munkaköri profilok kapcsán!

Thu, 04 Apr 2013 12:10:18 +0200

Az AAL technológiák fejlesztése és használatuk egyre szélesebb körben való (remélt) elterjedése arra a hiányosságra mutat rá, hogy jelenleg hiányoznak azok a szakemberek, akik ezeket a technológiákat a felhasználókkal „összekössék”, segítsék és támogassák adaptálásukat és működtetésüket: közreműködjenek a technológiák adott helyszínen való adaptálásában, ellássák a technológiák/rendszerek üzemeltetését vagy tanácsadóként dolgozzanak a lehetséges technológiák ügynökeiként.

A közelmúltban végzett felmérések alapján 5 olyan munkaköri profilt dolgozott ki egy nemzetközi szakértői csoport, amelyek az AAL technológiák használatát és elterjedését elősegítő és támogató szakemberekre vonatkoznak:

AAL üzemeletető: A profil megtekintése
AAL megoldás és szolgáltatás fejlesztő: A profil megtekintése
AAL rendszertervező: A profil megtekintése
AAL Community manager: A profil megtekintése
AAL Tanácsadó: A profil megtekintése

Az egyes munkaköri profilok részletekbe menően foglalkoznak a jövőbeli szakemberektől elvárt különböző kompetenciákkal, illetve az egyes kompetenciák kapcsán milyen ismeretekre és készségekre van szüksége az adott szakembernek.

A profilok véglegesítését követően kapcsolódó képzési útmutatók is kidolgozásra kerülnek, amelyeket a szakképzést végző szervezetek, illetve a politikai döntéshozók a projekt végén kézhez kapnak, hogy mihamarabb a gyakorlatba átültethessék és megkezdődhessen a megfelelő szakemberek képzése.

A munkaköri profilok véglegesítéséhez szükséges a validálás, amelyben ezúton kérjük az Ön segítségét. Kérjük, hogy az alábbi linken elérhető igen rövid kérdőívet a profilok áttanulmányozását követően töltse ki. Az öt munkakört a fenti linkeken tekintheti meg.

Örömmel fogadnánk, ha mind az 5 profilra vonatkozóan megosztaná velünk a véleményét, azonban arra is lehetőség van, hogy akár csak egy profilt értékeljen a fenti 5 profil közül.

A kérdőív elérhető az alábbi linken: kattintson ide

A kérdőív kitöltésére 2013. április 15-ig van lehetőség!

Előre is köszönjük a közreműködését és segítségét a munkaköri profilok véglegesítésében!

Globális chiphiány lassíthatja a pénztárgéprendelet teljesítését

Tue, 02 Apr 2013 09:31:54 +0200

A határidő kapcsán Laufer Tamás elnök elmondta, hogy továbbra is az év végi határidőt tartja biztosan teljesíthetőnek, mert a tömeges megrendelések miatt jelenleg globális chiphiány lassíthatja a beruházásokat. Emellett a túl rövid határidő miatt jelentős áremelkedésre is számít a szakember, szerinte a korábban kalkulált 70 000 forintos pénztárgépenkénti ár a túlfeszített ütemezés okozta piaci nyomás miatt akár megduplázódhat.

Mint ismeretes, az IVSZ már a rendelettervezeti szakaszban jelezte, hogy a pénztárgép beruházásokra állami támogatást tart szükségesnek. A határidőkkel kapcsolatos várható problémákra is már a rendelet megjelenésének másnapján közleményben hívta fel az illetékesek figyelmét. Folyamatos szakmai egyeztetéseket hívott össze az illetékesek – köztük Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) informatikai szakfőigazgatójának – részvételével.

A Magyarországon üzemelő mintegy 250 000 pénztárgépből az IVSZ számításai szerint legalább a 80%-át kell az új előírások miatt lecserélni.

Made in Hungary - Piacképes magyar szellemi teljesítmény

Thu, 28 Mar 2013 16:26:13 +0100

Egy riasztó statisztikai adatot szeretnék ismertetni Önökkel: a fiatalok mindössze 7%-a olvas naponta, további 16%-uk heti rendszerességgel, 65%-uk gyakorlatilag egyáltalán nem olvas könyvet. *Forrás: Ipsos 15-25 év közötti 500 fős reprezentatív minta

A médián keresztül vezéreljük napjainkat, semmire sincs elég idő, mindennel foglalkozni akarunk és mindent szeretnénk csinálni, de valójában semmivel sem tudunk igazán, így alig teszünk valamit. Ezek a dilemmák sodornak sok fiatalt, középkorút, időset érzelmi válságba. Sokan ezért is akarnak új hazát keresni maguknak. A legveszélyeztetettebb szakmák ebből a szempontból az egészségügy és az informatika. Mivel ezen szakmák hatással vannak más szakmákra is (pozitív externáliákkal rendelkeznek), így ez a valóságban az itthoni termelékenységet még inkább sújtja.
Hajlamosak vagyunk elfelejteni az igazi értékrendeket, azokat, amiért élünk, amiben hiszünk és amiért dolgozunk.
Akkor miért is kell az információs társadalom? Azért, mert ma ez nem egy lehetőség, hanem AZ ÚT előre.
A fejlettebb civilizációk rendre megelőzték a kevésbé erőseket, pedig nem egy közülük igencsak erősnek tűnt akkoriban (inka, khmer, maja, Egyiptom). 1000 éve Szent István jó döntést hozott. 1000 évvel később sok-sok éves kinnrekedés után Európa része lettünk megint, és része is akarunk maradni megőrizve identitásunkat, kultúránkat.
Egy jó dekáddal ezelőtt arról beszéltünk, hogy az új technológiák gyors alkalmazásával az európai mezőny élére ugorhatunk, most meg én azt mondom, a skandinávoktól, a németektől jó néhány hosszal lemaradva arra kell fókuszálnunk, ami lehetőséget ad nekünk a felzárkózásra, arra hogy saját magunk életét, életformáját mi, saját magunk határozzuk meg.

A nem túl távoli jövő kritikus kérdései :

A Földünket exponenciálisan növekvő ütemben erodáljuk: A növekvő népesség, a fogyasztói társadalom ellátása több nyersanyagot igényel és annál is több, szinte megtermelhetetlen mennyiségű élelmiszert . Ugyanakkor a foglalkoztatottság nem bővül, de a fejlett országok átlagéletkora magasabb lesz. Így az élhetőbb világ megvalósítása helyett - sokak szerint - egy oxigén szegényebb, sivárabb kietlen pusztaságba tarthatunk.
Számos tudományág és iparág próbálja tágítani a teret és nyújtani az időt. Az informatika, biotechnológia, nanotechnológia: ezek azok az iparágak, amelyek nekünk is lehetőséget adnak a felzárkózásra. mindezeken túl természetesen a minőségi mezőgazdaságot is ide sorolnám.
A teljes IKT piac durván a GDP 10%át adja.
A politika is felismerte a benne rejlő lehetőségeket és itt elsősorban nem a távközlési adókra gondolok most L.
Tudjuk miben lehetünk jók, hiszen megírtuk az ÚSZT-ben, vagy a MNT-ben, de azok a végrehajtásba lassan vagy egyáltalán nem mentek át: oktatástól a foglalkoztatás politikáig, tervezéstől a fejlesztésig… . Csak egy példát hadd mondjak: a szakiskolákban tanulók számára miért 11 óra lesz a nem szaktantárgyakra vonatkozó heti óraszám? Ebből a 11 órából 5 óra testnevelés, a fennmaradó 6 órában tanulhatnának magyart, matekot, törit, infót, fizikát, kémiát, bioszt, föcit. Hogyan várhatjuk el egy vízszerelőtől, hogy beszállítói státuszt tudjon elérni bárhol, ahol informatikai rendszereket használnak a tervezéstől , a kivitelezésig????

José Manuel Barroso, az EU bizottság elnöke meghirdette a „nagykoalíciót”. A szektor szereplőin kívül a kormányokat és az oktatási intézményeket is arra kérte, csatlakozzanak a kezdeményezéshez annak érdekében, hogy sikerüljön betölteni az infokommunikációs szertorban betöltetlen állásokat. A bizottság szerint 2015-ben 900 ezer szakember fog hiányozni ebből a szektorból, az iparág minden évben 100 ezer új munkahelyet teremt, a szakmai utánpótlás viszont elmarad ettől.
A bizottság közleményében arra is rámutat, hogy a legfrissebb, 2011-es adatok szerint 6,7 millióan dolgoznak Európa-szerte az infokommunikációs szektorban, az iparágban foglalkoztatottak száma pedig a XXI. század első évtizedében évente átlagosan több mint 4 százalékkal nőtt, viszont az ilyen képzésben résztvevők száma visszaesett.

Múlt héten adtuk ki az IVSZ IKT indexet. Helyezzük el az iparágat:
- A társas vállalkozások 2011. évi társasági adó bevallásaikban 2 310,2 milliárd Ft nettó árbevételt mutattak ki. Ez a szám az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok KSH által publikált adataival kiegészítve 7066,5 milliárd Ft-ot ér el. Ez az összes adózó árbevételének 10 %-át jelenti.
- Az IKT ágazatban jelenleg 20 064 társas vállalkozás működik, amelyből 2011-ben 11 649 egyéni és társas vállalkozó adózott az EVA szabályai alapján. Az ágazat adózói – leszámítva az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatokat – 80 418 fő átlagos statisztikai létszámot jeleztek, amely a nemzetgazdasági szinten 397 975 társas vállalkozó által foglalkoztatottak létszámának 3,7%-át jelenti, az összes foglalkoztatottaknak pedig 2%-t, míg a teljes hazai szja-s körnek 1,7%-át.
- A fő tevékenysége alapján vizsgált ágazatba sorolt adózók nettó SZJA pénzforgalma 2011-ben 71,0 milliárd Ft, ami személyi jövedelemadó bevétel 5,1 %-át tette ki. Így az IKT ágazat az egy főre eső SZJA befizetése 3-szorosa volt 2011-ben a nemzetgazdasági átlagnak, megint csak az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok nélkül.
- Az ágazatba sorolt adózók nettó ÁFA pénzforgalomból való részesedése 2011-ben 9,3%, ami az egy főre eső ÁFA befizetése tekintetében 4.65-szerese a nemzetgazdasági átlagnak
- Ahhoz hogy szoftver export duplázzon 5 év alatt 10 000 új munkahely létrehozása szükséges, amelynek elengedhetetlen feltétele a szakemberképzés növelése legalább évi 2 000 fővel. A legutolsó hitelesített EMMI Statisztika alapján 2011-ben összesen 61 774 fő, ebből az informatikai képzéseken 2 392 fő, az informatika tanári képzésekben pedig összesen 237 fő kapott oklevelet a hazai felsőoktatásban. Ugyanakkor 2011-ben 4500 mérnök jelölt kezdett az egyetemeken. Megtaláltuk a 2000 keresett mérnököt? Sajnos nem, kb. 45%-a a hallgatóknak lemorzsolódik az évek során.

Mi lehet ennek az oka?

A közoktatás nagy problémája, hogy a természet-tudományos ismeretek oktatását évről-évre kisebb erőforrással kell megoldania és vélhetően óraszám sem elégséges. Alig néhány végzőse van a természettudományos tanári szakoknak, miközben százszámra mennek nyugdíjba. Szükség van tehát civil beavatkozásra is a közoktatásban…. ahol valamilyen ösztönző rendszer hoznánk létre, és szükség van a piaci igények és képzési tartalmak összehangolására a szak illetve felsőoktatásban ( Az IVSZ szakmai mentor).

Miért is fontos ez?

A folyamatosan növekvő szoftver exportnak köszönhetően [PJ1] az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. A szoftver export piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftver export piacon az egy munkahelyre eső átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban. Az 500 Mrd forint árbevételű Flextronics alig 5%-ot ad hozzá a gazdaság tényleges fejlődéséhez.
A hazai IKT szektorban foglalkoztatottak aránya alapján – ez 150000 főt jelent (beleértve a számítógépes berendezéseket gyártó vállalatokat és az informatikai szakembereket is), ami teljes hazai foglalkoztatottak mintegy 4%-a – Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban.
Megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftver export piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT szektor duplázhatna. Magyarország kormánya egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.
Szükség van az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában az IKT eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására. Itt nemcsak klasszikus IKT megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása is, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.
Az elmúlt években mindemellett az is jelentős hátrányt jelentett, hogy az NFÜ – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást a szoftver export fejlesztésre.
Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai KKV – rendelkezik éves szinten 100 millió forintot meghaladó szoftver export árbevétellel. Ebből 7 multinacionális vállalat, jellemzően magyarországi fejlesztőközpont, 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. Míg a szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, addig a szoftver exportot a magyar tulajdonú vállalkozások. Hangsúlyozom 10000 magyar mérnök, szakember munkájáról beszélünk!

Az IKT piac globális jellegéből következően egy újszerű informatikai megoldás rögtön globális piaci lehetőséget, tehát óriási potenciált jelent. A növekedés 3 területen lehetséges:

Multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével: A jelenlegi működő központok tapasztalataira építve ezen központok bővítése illetve a kormányzati K+F stratégiában is elfogadott új fejlesztői központok létre hozásával a munkahelyek száma megduplázható.
Már exportáló döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével: Ezen cégek piacra jutásának kereskedelmi és marketing támogatása külföldi célpiacokon felkészült kereskedelmi képviseleteken keresztül.
Új feltörekvő exportképes vállalkozások (startup-ok) létrejöttének támogatásával: Az inkubációs folyamat támogatása anyagi és szakmai eszközökkel, hogy minél több ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába, ahol a megvalósítást már piaci szereplők végzik.

A fenti célok eléréséhez a speciális akciótervek mellett egyrészt szükséges az informatikai mérnökképzés növelése mind MSC mind BSC szinten, másrészt olyan információtechnológiát figyelembe vevő ágazati fejlesztési megközelítés, mely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával olyan új iparági megoldások szülessenek, melyek aztán más ország piacaira is exportálhatók – pl. mezőgazdasági informatikai, egészséginformatikai stb. fejlesztések.
Megfelelő iparág fejlesztés esetén az IKT mind a foglalkoztatás növekedés, mind ez EU felé vállalt K+F célok (0,6% pontnövekedés), mind a magyar hozzáadott értéken alapuló exportnövekedési célok elérésében tevékenyen részt tud vállalni. Egy erősebb IKT ipar ugyanakkor pozitív hatású más ágazatok versenyképességére is, ezzel is segítve a magyar gazdaság növekedését ezáltal megadja az esélyt a kulturális és nemzeti értékeink megtartására, nemzetünk megtartására.

Végül egy személyes élményt szeretnék megosztani Önökkel. A múlt héten kisfiam -használva egy új közösségi szolgáltatást- megszerkesztette élete első 3d-es tervét (cubify.com) és ki is nyomtatta azt. És hogy mit nyomtatott ki? Dumbledort, ahogy ő elképzeli. Nekem ő jelenti a lokalizált Y(Z) nemzedéket, akit tud olvasni, lerajzolja, megépíti, kommunikálja élményeit, de már beleszületett a digitális világba. A Google-n keres, tud skype-olni, tudja mi az, hogy Facebook, de még nem használja (hatja) és talán már jobban tájékozódik a világban , mint sok felnőtt. Tud különbséget tenni, tud választani (persze ehhez segítségre van szüksége)… de kedvence a történelem. Ahhoz, hogy az is maradhasson mindnyájunknak meg kell érkezni a digitális korba, az információs társadalomba.

„Mondottam Ember küzdj és bízva bízzál”

A konferencia szakmai szervezői: NHIT, IVSZ, Magyary Zoltán e-Közgazdaságtudományi Egyesület

Ki lesz a start-up verseny győztese?

Thu, 28 Mar 2013 13:43:00 +0100

Április 11-én, az Akvárium Klubban megrendezésre kerülő konferencián a SmartVineyard, a Zivi, a ReSoNo és az Easyling már biztosan ringbe szállhat a verseny fődíjáért, hogy – a magyar befektetők előtti bemutatkozáson túl – repülőjegyet és „priority check-int” kapjon a májusi Berlinben megrendezésre kerülő Seedcamp befektetői interjújára (Seedcamp investment interview), illetve az utazást megelőzően hetente egy mentori felkészítő foglalkozásban is részesüljön az IVSZ mentorainak segítségével. A Fertilitag és Neticle pedig lehetőséget kap egy előzetes prezentációra, hogy meggyőzze a zsűrit, válassza be a legjobb 5 közé.

A nyertesnek járó díjat Záboji B. Péter, a European Entrepreneurship Foundation alapítója adja át, akinek közreműködésével és főszervezői tevékenységével 2012-ben először érkezett Magyarországra a Seedcamp.

A konferencia programja: http://ivsz.hu/startup

A konferencia támogatói: iCatapult Technológiai és Üzletfejlesztési Zrt. és a Telenor Magyarország Zrt.

Szakmai támogató: Magyar Spin-off és Start-up Egyesület

Médiatámogatók: Insiderblog, HWSW, Metropol Napilap

Április 3-ig lehet pályázni az IVSZ tagozatvezetői pozícióira

Thu, 28 Mar 2013 13:36:17 +0100

További részletek weboldalunkon.

AZ ÉV INTERNETES KERESKEDŐJE NYOMÁBAN

Tue, 26 Mar 2013 17:29:23 +0100

Idén hetedik alkalommal hirdetik meg az Év Internetes Kereskedője Díj pályázatot, amelyet a www.evker.hu oldalon szervezett közönségszavazás és a szakmai zsűri véleménye alapján ítélnek oda. A versenyben minden olyan vállalkozás részt vehet, amely magyarországi online kiskereskedelmi tevékenységet folytat és árbevétele nem haladja meg a 1,5 milliárd forintot. A 1,5 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező internetes kereskedők az idei évtől „felelős kereskedőként” a díj támogatói között foglalnak helyet. A szervezők a SzEK.org - Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület, (www.szek.org), a kirowski Isobar (www.kirowski isobar .hu), az eNET Kft. (www.enet.hu), valamint az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) (ivsz.hu) célja a hazai internetes kereskedelem népszerűsítése és a fogyasztói bizalom növelése.

A díj közönségszavazással indul március 26. és április 9. között. A közönségnek ez idő alatt van módja a www.evker.hu oldalon szavazni kedvenc kereskedőjére. Voksolható minden olyan vállalkozás, amely termékeit, szolgáltatásait az interneten keresztül (is) értékesíti, árbevétele 1,5 milliárd forint alatt van, Magyarországon van bejegyezve és magyar nyelvű honlappal rendelkezik. A 30 legtöbb szavazatot kapott kereskedő ezt követően április 22-ig pályázatot nyújthat be, közülük egyet hirdet ki nyertesnek a neves szakemberekből és a felelős kereskedőkből álló szakmai zsűri. A grémium értékeli a vállalkozások üzleti modelljét, az elért üzleti eredményeket, a felhasználó-barátságot, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feltételek meglétét, az ismertséget. A díjazás feltétele, hogy az e-kereskedő megfeleljen a Vedd a neten! webshop minősítésen is, de ennek költségét a zsűri elé került vállalkozások esetében a SzEK.org vállalja.

A díj ünnepélyes kihirdetésére és átadására 2013. május 9-én a X. E-Kereskedelem Konferencián (http://konferencia.szek.org) kerül sor. A nyertes egy évig használhatja az Év Internetes Kereskedője címet és megkapja a díj főtámogatójának, a PayU-nak a fődíját, egy 1,5 millió forint értékű e-business csomagot, valamint a PayU egyedi szolgáltatási csomagját is.

A szavazóközönséget idén is sok nyeremény várja. Minden szavazó garantált 30 Shopline törzsvásárlói pontot kap, amit különböző kedvezményekre válthat be a Shopline web áruházban, emellett minden voksoló sorsoláson vesz részt, ahol megnyerheti a 10 db 5.000 Ft-os Shopline vásárlási utalvány egyikét vagy a Shopline fődíját, a 100.000 forint értékű könyvcsomagot és tabletet e-könyvekkel; a 200 db 500 Ft-os NetPincér.hu kupon egyikét; a NetPincér.hu fődíját, az 50.000 Ft-os kupont, a Bónusz Brigád 5 db 10.000 Ft-os vásárlási utalványát vagy az Extreme Digital ajándékát, egy Samsung Galaxy Camera Smart fényképezőgépet.

A díj főtámogatója a PayU. A közönségszavazás támogatója a Bónusz Brigád, az Extreme Digital, a NetPincér.hu és a díj korábbi éveinek többszörös nyertese, a Shopline webáruház.

A SzEK.org-ról

További információ: www.szek.org

A SzEK.org tagjai: www.szek.org/tagsag

Az IVSZ-ről

Az Informatikai, Távközlési és Elektronik ai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) a magyar gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatának, az infokommunikációs (ICT) iparágnak legnagyobb és legmarkánsabb érdekvédelmi szervezete. Szövetségünk több mint 20 éve egy olyan iparág hatékony érdekképviselete, amelynek részesedése a hazai GDP-ben jelenleg 12%. Európai kitekintésben Magyarország az 5. helyen áll ebben a rangsorban az Unió országai között, az ágazat több mint 150,000 fős foglalkoztatottsági adatával pedig az előkelő a 3. helyet foglaljuk el Európában.

További információ:ivsz.hu

A kirowski Isobar-ról

További információ: www.kirowskiisobar.com

Az eNET-ről

További információ: www.enet.hu

A PAYU-ról

További információ: www.payu.hu

A Bónusz Brigád-ról

További információ: www.bonuszbrigad.hu

Az ExtremeDigital-ról

További információ: www.edigital.hu

A NetPincér.hu-ról

További információ: www.NetPincér.hu

A Shopline-ról

A Shopli ne-webáruház Nyrt. Magyarország legnagyobb internetes kereskedője és vezető webáruháza. A társaság hazánkon kívül jelen van a román és a szlovák internetes piacon is. A Shopline üzletfejlesztése keretében kiemelt hangsúlyt fektet tevékenységi körének folyamatos bővítésére. A klasszikus antikvár könyvek és újdonságok mellett jelenleg idegen nyelvű kötetek, filmek, zenei kiadványok, műszaki és drogériatermékek, játékok, lakberendezési cikkek és élelmiszerek is jelen vannak a Shopline kínálatában. 2005 és 2009 után 2010-ben is a Bookline-t, a Shopline könyves webáruházát választották Az Év Internes Kereskedőjének (IVSZ, CIB, Kirowski), 2012-ben pedig Az Év Honlapja lett e-kereskedelem kategóriában.

További információ: www.shopline.hu

A gazdasági növekedés egyik motorja lehet az IKT-ágazat

Tue, 26 Mar 2013 17:02:05 +0100

Az IVSZ szakmai érdekképviseleti szervezet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataira hivatkozva arról számolt be, hogy tavaly az áfa- és társasági adóbevételek alapján több mint 2 százalékkal nőtt az IKT-ágazat forgalma a 2011-eshez képest. Az idén viszont már a tavalyinál nagyobb, 3 százalékos növekedésre lehet számítani a magyar szoftverexport dinamikus fellendülésének és az EKOP- (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program) pályázatoknak köszönhetően a kormányzati beruházások beindulásával együtt.
    A jelenleg 180 milliárd forintos magyar szoftverexportot öt év alatt akár meg is lehetne duplázni, sőt 2025-ig a teljes IKT-ágazat is meg tudná duplázni forgalmát megfelelő fejlesztéspolitikai és exporttámogató program segítségével - emeli ki az elemzés.
    "Amennyiben a kormány komolyan gondolja tíz évre vonatkozó export-duplázási terveit, akkor az IKT-ágazattal komolyan számolnia kell. Az ágazat a válság éveiben az egyetlen volt az összes hazai iparág közül, amely koncentrált támogatás nélkül is növekedni tudott" - hangsúlyozta a közleményben Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.
    Annak érdekében, hogy ezzel is felhívja a kormány figyelmét az IKT-ágazat nemzetgazdasági potenciáljára, az IVSZ stratégiai megállapodást kötött a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) tevékenysége transzparenssé és nyomon követhetővé tételéről. Az együttműködés keretében gyűjtött adatok alapján az IVSZ évi rendszerességgel indexet fog publikálni az ágazat teljesítményének alakulásáról a 2011-es bázisadatok alapján.
    Az egyebek között az iparági árbevétel, az adótartalom, az exportbevétel, a foglalkoztatottak száma, valamint induló vállalkozások száma, az innovációs index értéke, illetve a frissen végzett szakemberek és tanárok száma alapján az aktuális ágazati teljesítményt és a jövőbeli piaci kilátásokat számszerűsítő indexet az IVSZ minden év negyedik negyedévében teszi majd közzé.
    Az IVSZ adatai szerint az informatikai és távközlési ágazatba tartozó társas vállalkozások 2011-ben 2310,2 milliárd forint nettó árbevételt vallottak be. Az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok KSH által publikált adataival együtt az ágazat árbevétele összesen 7066,5 milliárd forint volt, ami az összes társasági adózó árbevételének 10 százalékával egyenlő.
    A fő tevékenység alapján az ágazatba sorolt adózók 2011-ben nettó 71,0 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek be, 2012-ben pedig 70,7 milliárd forintot, ami a költségvetési személyi jövedelemadó bevétel 5,1 illetve 4,7 százalékát adta. Így az IKT ágazat (a berendezés gyártók nélkül) egy főre eső szja-befizetése háromszorosa volt 2011-ben a nemzetgazdasági átlagnak.
    Az ágazatba sorolt adózók 2011-ben a nettó áfa-befizetések 9,3 százalékát adták, egy főre pedig az áfa-befizetésekből a nemzetgazdasági átlag 4,65-szerese jutott. 2011-ben az ágazat 14,7 milliárd forint, 2012-ben pedig 18,3 milliárd forint társasági adót fizetett, ami a nemzetgazdasági összes társasági adóbevétel 4,6, illetve 5,4 százaléka volt.
    Az IKT-ágazatban jelenleg 20 ezer társas vállalkozás működik, ezek - a berendezés gyártók nélkül - 80 ezer főt foglalkoztatnak, ami az összes foglalkoztatottaknak két százalékát, a teljes hazai szja-körnek pedig 1,7 százalékát teszi ki. Az IVSZ szerint az ágazat teljesítményét 10 ezer új munkahely létrehozásával meg lehetne duplázni - írja az IVSZ MTI-hez eljuttatott közleménye.

Forrás: MTI

Hiánypótló az IKT-index

Tue, 26 Mar 2013 09:55:13 +0100

Koszorús László, a Parlament Informatikai és Telekommunikációs Albizottságának elnöke szerint az IVSZ által elkészített iparági mutató hozzájárul majd a kormányzati döntéshozás megalapozásához és ezen keresztül elősegíti a gazdasági növekedést.

A Parlament albizottsága ezért következő ülésén külön napirendi pontban tárgyalja majd az index szakmai tartalmát és jelentőségét, az iparági trendek alakulását. Az IKT-index hiánypótló információ minden kormányzati döntéshozó számára, hiszen segítségével első ízben nyílik lehetőség az IKT-piac valós teljesítményének átfogó megismerésére – fogalmazott Koszorús László. Az index az iparág teljesítményét meghatározó adatokból képzett mutató, ami többek között az ágazat bevételét, pénzforgalmát, foglalkoztatási adatait és a jövőbeni növekedéshez szükséges humántrendeket is magában foglalja, mint például a képzett mérnökök száma.

Az indexben szereplő transzparens, átfogó információk segítik a kormányt abbéli törekvésében, hogy az IKT-ágazat támogatása révén megvalósíthassa 10 évre vonatkozó export-duplázási és növekedési terveit, sőt a szoftver export ágazat 5 év alatt duplázhat is.

Örvendetes, hogy az IVSZ a piaci kilátások alátámasztása és a hazai IKT-szektor aktuális helyzetének folyamatos nyomon követése érdekében minden évben publikálásra kerülő piaci index bevezetése mellett döntött, az Albizottság pedig ezzel összhangban évente tárgyalni fogja a mutató alakulását.

Budapest, 2013. március 26.

Koszorús László
Országgyűlési képviselő
Informatikai és telekommunikációs albizottság elnöke

Forrás: FIDESZ Infolommunikációs Munkacsoport

Elkészült az első 5 AAL munkaköri profil az IVSZ közreműködésével

Mon, 25 Mar 2013 15:25:59 +0100

Az AAL technológiák fejlesztése és használatuk egyre szélesebb körben való (remélt) elterjedése arra a hiányosságra mutat rá, hogy jelenleg hiányoznak azok a szakemberek, akik ezeket a technológiákat a felhasználókkal „összekössék”, segítenék és támogatnák az adaptálásukat és működtetésüket: közreműködjenek a technológiák adott helyszínen való adaptálásában, ellátják a technológiák/rendszerek üzemeltetését vagy tanácsadóként dolgoznak a lehetséges technológiák ügynökeiként.

AAL üzemeletető: A profil megtekintése
AAL megoldás és szolgáltatás fejlesztő: A profil megtekintése
AAL rendszertervező: A profil megtekintése
AAL Community manager: A profil megtekintése
AAL Tanácsadó: A profil megtekintése

Örömmel fogadnánk, ha mind az 5 profilra vonatkozóan megosztaná velünk a véleményét, azonban arra is lehetőség van, hogy akár csak egy profilt értékeljen a fenti 5 profil közül.

A kérdőív elérhető az alábbi linken: kattintson ide A kérdőív kitöltésére 2013. április 15-ig van lehetőség!

Előre is köszönjük a közreműködését és segítségét a munkaköri profilok véglegesítésében!

Számokban a hazai informatikai és távközlési szektor - első IKT Index az IVSZ-től

Thu, 21 Mar 2013 16:53:43 +0100

Ahogy azt nemrégiben az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) ismertette, megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a jelenleg 180 milliárd forintos magyar szoftver export piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT (informatikai és távközlési) szektor duplázhatna. A piaci kilátások alátámasztása és folyamatos nyomon követése érdekében a szervezet egy évente publikálásra kerülő piaci index bevezetése mellett döntött. Az IVSZ a hivatalos adatforrások hiánya miatt a NAV-val kötött stratégiai megállapodás keretében és saját adatgyűjtés révén most először teremtette meg annak lehetőségét, hogy évente átfogó képet adhasson a hazai IKT szektor aktuális helyzetéről. Ennek megfelelően az IVSZ IKT Index, azaz az ágazat előző évre vonatkozó növekedési indexe a jövőben az IVSZ, a KSH, a NAV és az oktatásért felelős minisztérium (EMMI) adatai alapján kerül minden év negyedik negyedévében publikálásra a jövőben.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke az IVSZ IKT Index bejelentése kapcsán hangsúlyozta: „Megelégelve, hogy a hazai adatforrások egyike sem ad hű képet a szektor teljesítményéről, a saját adatgyűjtés és egy iparági index létrehozása mellett döntöttünk. Ez azért fontos, mert amennyiben a kormány komolyan gondolja 10 évre vonatkozó export-duplázási és gazdasági növekedési terveit, akkor látnia kell, hogy e növekedés nélkülözhetetlen pillére az IKT ágazat, amelynek valós teljesítménye eddig egyetlen adatforrásból sem volt egyértelműen kiolvasható. Az IVSZ szerint az IKT szektor 10 éven belül egyértelműen teljesítménye megduplázására lenne képes, de a szoftver export vonatkozásában 5 év is elegendő lenne. Ez azonban kizárólag megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével érhető el. Ennek feltételeit kívánjuk az ágazat valós teljesítményének transzparenssé tételével és nyomon követhetőségével megteremteni.”

A naptári évvel azonosan működő, informatikai és távközlési ágazatba tartozó társas vállalkozások 2011. évi társasági adó bevallásaikban 2 310,2 milliárd Ft nettó árbevételt mutattak ki. Ez a szám az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok KSH által publikált adataival kiegészítve 7066,5 milliárd Ft-ot ér el. Ez az összes adózó árbevételének 10 %-át jelenti.

Az IKT ágazatban jelenleg 20 064 társas vállalkozás működik, amelyből 2011-ben 11 649 egyéni és társas vállalkozó adózott az EVA szabályai alapján. Az ágazat adózói – leszámítva az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatokat – 80 418 fő átlagos statisztikai létszámot jeleztek, amely a nemzetgazdasági szinten 397 975 társas vállalkozó által foglalkoztatottak létszámának 3,7%-át jelenti, az összes foglalkoztatottaknak pedig 2%-t, míg a teljes hazai szja-s körnek 1,7%-át.

A fő tevékenysége alapján vizsgált ágazatba sorolt adózók nettó SZJA pénzforgalma 2011-ben 71,0 milliárd Ft, 2012-ben 70,7 millárd Ft volt, ami a költségvetési személyi jövedelemadó bevétel 5,1 illetve 4,7%-át tette ki. Így az IKT ágazat az egy főre eső SZJA befizetése 3-szorosa volt 2011-ben a nemzetgazdasági átlagnak, megint csak az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok nélkül.

Az ágazatba sorolt adózók nettó ÁFA pénzforgalomból való részesedése 2011-ben 9,3%, ami az egy főre eső ÁFA befizetése tekintetében 4.65-szerese a nemzetgazdasági átlagnak

A társasági adónemben a vizsgált adózók 2011-ben 14,7 milliárd Ft, 2012-ben 18,3 milliárd Ft adóbefizetést teljesítettek, ami a nemzetgazdasági összes adóbevétel 4,6 illetve 5,4 %-a volt.

Az IVSZ felvázolva a szektor növekedési lehetőségeit, továbbra is úgy látja, hogy a duplázás 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, amelynek elengedhetetlen feltétele a szakemberképzés növelése legalább évi 2 000 fővel. A legutolsó hitelesített EMMI Statisztika alapján 2011-ben összesen 61 774 fő, ebből az informatikai képzéseken 2 392 fő, az informatika tanári képzésekben pedig összesen 237 fő kapott oklevelet. 2011-ben az általános felvételi eljárásban államilag támogatott helyre felvettek száma 5 593 fő, ebből informatika tanár mesterképzésre 91 fő volt, 2012-ben pedig 4 754 államilag támogatott diák, ebből 80 informatika tanár mesterképzésen résztvevő tanuló volt.

„Sajnos a felsőoktatási statisztikák több ponton is aggodalomra adnak okot. Egyrészt önmagában alacsony számban képződnek szakemberek, másrészt pedig elgondolkodtató, hogy a 2011-ben 5 593 képzést kezdő ellenében ugyanebben az évben csupán 2 392 fő diplomázott. Tekintettel arra, hogy feltételezhető, a 2011-ben végzettek sem lehettek kevesebben az indulásnál, a két szám különbsége arra enged következtetni, hogy meglehetősen nagy – közel 45%-os – a lemorzsolódás. Ennek az okait a közeljövőben biztosan vizsgálni fogja az IVSZ.” – monda el Laufer Tamás

A hazai felsőoktatásban, amelybe az alábbi szakképzettségeket számítottuk be:

gazdaságinformatikus (alapfokozat)
informatikai tudományok (doktori fokozat)
informatikus közgazdász (főiskolai)
mérnök informatikus (alapfokozat)
mérnök-informatikus (főiskolai)
okleveles gazdaságinformatikus (egyetemi)
okleveles gazdaságinformatikus (mesterfokozat)
okleveles informatika szakos tanár (egyetemi)
okleveles közgazdasági programozó matematikus (egyetemi)
okleveles mérnök informatikus (mesterfokozat)
okleveles mérnök-informatikus (egyetemi)
okleveles programtervező informatikus (mesterfokozat)
okleveles programtervező matematikus (egyetemi)
programozó matematikus (főiskolai)
programtervező informatikus (alapfokozat)
számítástudományi szakinformatikus (szakirányú továbbképzés)
számítógép-hálózati szakember (szakirányú továbbképzés)

A műszaki képzési területről pedig

kommunikáció-technikai mérnök (főiskolai) szakképzettséget számítottuk be.

Az IVSZ IKT Indexről

Az Index a jelenlegi piaci teljesítményt és a jövőbeli piaci kilátásokat számszerűsítve kerül majd évente a negyedik negyedévben kiszámításra , úgy mint árbevétel, adótartalom, export árbevétel, foglalkoztatás, valamint induló start-upok száma, innovációs index, frissen végzett szakemberek és tanárok száma. A 2012-es index 2013 végén kerül publikálásra.

Az informatikai és távközlési ágazat által foglalkoztatottak létszáma a vizsgált ágazatba tartozó TEÁOR kódú fő tevékenységi körű társasági adóbevallást benyújtó adózók 2011. évi bevallási adata alapján került meghatározásra.

A sajtóközleményben szereplő adatok az IVSZ tulajdonát képezik. Kérjük, hogy publikálásuk esetén az IVSZ adataira hivatkozzanak.

A Startupok világának lehetőségeibe merülhetnek el a fiatalok áprilisban, az Akváriumban

Tue, 19 Mar 2013 15:14:24 +0100

Ingyen tudást kapnak a fiatalok a konferencián

A konferencia keretein belül a start-up cégek különböző fázisainak gyakorlati kérdései kerülnek megvitatásra panelbeszélgetések formájában valamint felvezető előadást tart Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár. Az esemény fővédnöke Szőke Márton az Indextools alapítója. A panelbeszélgetések első részében a külföldi akcelerátor programok tapasztalatiról és lehetőségeiről lesz szó, majd a magyar start-up fejlesztői programokról fognak beszélgetni a résztvevők. Hegyi Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa a Gazella programot ismerteti, de bemutatkoznak majd befektetői angyalok is. Délután a fejlődésben már előrébb tartó cégek cserélhetnek tapasztalatot a tőkebevonáson már sikeresen keresztül ment cégekkel. A kerekasztal körül Nanushka, a WebCam Laboratory, THX games, Multipass és a Gravity képviselői foglalnak majd helyet.

Délután pedig jönnek az igazán nagy nevek, akiknek történetét már mindenki ismerheti, azonban jó tanácsaikkal a mai napig nagyban tudják segíteni a mostani reménységek életét. A start-up rocksztárok kerekasztal résztvevői: Anka Márton (LogMeIn), Fehér Gyula (Ustream), Szőke Márton (volt Indextools), Somlai-Fischer Ádám (Prezi.com).

A jövőbeli lehetőségeikért versenyeznek

A megmérettetés során a jelentkezők közül előzetesen kiválasztott öt start-up cég vagy projekt a konferencián bemutatkozhat a legfontosabb magyar befektetők előtt, amelyre előzetesen a zsűri tagjai készítik fel. A nyertes pedig – a magyar befektetők előtti bemutatkozáson túl – repülőjegyet és „priority check-int” kap a májusi Berlinben megrendezésre kerülő Seedcamp befektetői interjújára (Seedcamp investment interview), illetve az utazást megelőzően hetente egy mentori felkészítő foglalkozásban is részesül az IVSZ mentorainak segítségével. A nyertesnek járó díjat Záboji B. Péter, a European Entrepreneurship Foundation alapítója adja át, akinek közreműködésével és főszervezői tevékenységével 2012-ben először érkezett Magyarországra a Seedcamp.

A konferencia programja: http://ivsz.hu/startup

A konferencia támogatói: iCatapult Technológiai és Üzletfejlesztési Zrt. és a Telenor Magyarország Zrt.

Szakmai támogató: Magyar Spin-off és Start-up Egyesület

Médiatámogatók: Insiderblog és Metropol Napilap

Ingyenes belépők az IVSZ tagoknak a HANNOVER MESSE kiállításra korlátozott számban elérhetők - 2013. április 8-12.

Mon, 18 Mar 2013 10:41:38 +0100

Az áprilisi kiállításról bővebb információt itt találtok: http://www.hannovermesse.de/home

Amennyiben szeretnél ingyenes napijegyet igényelni, kérlek, egy e-mail küldésével az iroda@ivsz.hu - ra mielőbb jelezd!

Üdvözlettel,

IVSZ iroda

A start-up rocksztárok elmondják: hogyan csináljunk ma rock bandát!

Thu, 14 Mar 2013 12:28:48 +0100

Sokat változott a világ, ahhoz képest, amikor a Prezi, Ustream és Logmein első sor kódjait begépelték. Vajon a mára már profi start-uper tulajdonosaik ugyanúgy fognának neki ma is a cégépítésnek? Megismételhető vajon a sikerük? Esetleg a mai vállalkozóknak könnyebb is a dolguk? Ha adhatnának 3 tanácsot – mi lenne az?

Gyere el Te is és ismerd meg a start-up világot, tanulj a nagyoktól és szerezz tapasztalatokat többek között arról is, hogyan kell 5 percben „eladni” a projekted egy befektetőnek!

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött!

További információ és jelentkezés itt!

Magyar start-upok a nemzetközi gyorsító sávon: itthoni cégek tapasztalatai a külföldi akcelerátor programokkal

Thu, 14 Mar 2013 12:06:35 +0100

Mik a tapasztalatok a nemzetközi programokról? Mi vált valóra az ígéretekből? Kinek, hogyan sikerült tőkét bevonnia a program során/végén? Megérte olyan messzire menni? Hogy csinálná ma? Mit rontott el?

Ezekre a kérdésekre (is) keressük majd a választ április 11-én az Akvárium Klubban! Gyere el Te is és ismerd meg a start-up világot, tanulj a nagyoktól és szerezz tapasztalatokat többek között arról is, hogyan kell 5 percben „eladni” a projekted egy befektetőnek!

További információ és jelentkezés itt!

Ne feledd: április 11, Akvárium Klub - ja és a részvétel ingyenes!

*a Soo Meta felkérés alatt

Bemutatkozási lehetőséget, szakmai felkészítést és repülőjegyet kap az IVSZ Start-up versenyének győztese a májusi Seedcampre

Thu, 14 Mar 2013 11:26:04 +0100

Miért érdemes pályázni? A megmérettetés során a jelentkezők közül előzetesen kiválasztott öt start-up cég vagy projekt a konferencián bemutatkozhat a legfontosabb magyar befektetők előtt, melyre előzetesen a zsűri tagjai készítik fel!

A nyertes pedig – a magyar befektetők előtti bemutatkozáson túl – repülőjegyet és „fast track-et” kap a Seedcamp befektetői interjújára (Seedcamp investment interview), illetve az utazást megelőzően hetente egy mentori felkészítő foglalkozást is kap az IVSZ mentorainak segítségével!

A nyertesnek járó díjat Záboji B. Péter a European Entrepreneurship Foundation alapítója adja át, akinek közreműködésével és főszervezői tevékenységével 2012-ben először érkezett Magyarországra a Seedcamp!

A versenyre a kitöltött prezentációs anyaggal lehet jelentkezni 2013. március 17-én éjfélig. A nagy érdeklődésre való tekintettel ugyanis a Szövetség egy héttel későbbre halasztotta a jelentkezési határidőt. Az pályázatokat a startupverseny@ivsz.hu

címre kell küldeni, illetve ha a jelentkező bemutatkozó videóval is rendelkezik, akkor egy YouTube-os elérési linkre is szüksége lesz a bizottságnak. A pályázat benyújtása és a rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött.

A verseny pályázati anyaga honlapunkról letölthető (mellékelt ppt.)

További információ:http://ivsz.hu/startup

Priority check-in a Seedcampre! Az IVSZ Start-up versenyének nyertese már biztosan ott lesz a Seedcampen!

Thu, 14 Mar 2013 11:20:40 +0100

Miért érdemes pályázni? A megmérettetés során a jelentkezők közül előzetesen kiválasztott öt start-up cég vagy projekt a konferencián bemutatkozhat a legfontosabb magyar befektetők előtt, melyre előzetesen a zsűri tagjai készítik fel!
A nyertes pedig – a magyar befektetők előtti bemutatkozáson túl – repülőjegyet és „priority check-int” kap a Seedcamp befektetői interjújára (Seedcamp investment interview), illetve az utazást megelőzően hetente egy mentori felkészítő foglalkozást is kap az IVSZ mentorainak segítségével!

A versenyre a kitöltött prezentációs anyaggal lehet jelentkezni 2013. március 17-én éjfélig. A nagy érdeklődésre való tekintettel ugyanis a Szövetség egy héttel későbbre halasztotta a jelentkezési határidőt. Az pályázatokat a startupverseny@ivsz.hu címre kell küldeni, illetve ha a jelentkező bemutatkozó videóval is rendelkezik, akkor egy YouTube-os elérési linkre is szüksége lesz a bizottságnak.

A pályázat benyújtása és a rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött.

A verseny pályázati anyaga honlapunkról letölthető.
További információ: http://ivsz.hu/startup

A jelölés menete, a jelöltek megszavazása - IVSZ elnökségi tagok választása

Thu, 14 Mar 2013 10:41:59 +0100

KI JELÖLHET: Jelölést és javaslatot bármely tagcég képviselője leadhat, de csak olyan személyekre, akik a jelölési feltételeknek megfelelnek. Jelölést a jelölőlapon lehet leadni.

KIT LEHET JELÖLNI: Jelölt lehet bármely nagykorú cselekvőképes magyar vagy külföldi állampolgár, aki valamely IVSZ tagvállalat képviselője*, vagy meghatalmazottja**. Fontos, hogy beszélje a magyar nyelvet, mert a Szövetség és az elnökség munkanyelve a magyar. A jelöléshez szükséges a pályázati lap kitöltése, amelyet csak akkor áll módunkban elfogadni, ha a jelölt által képviselt tagvállalat az esedékes tagdíjat 2013. május 9-ig befizette és ezt Szövetség részére hitelt érdemlően igazolta.

JELÖLÉSEK LEADÁSA: A javaslatokat a jelölőbizottság részére kell az erre a célra létrehozott oldalról letölthető jelölőlap kitöltése után a jeloles@ivsz.hu e-mail címre elküldeni. A jelölt személyeket a jelölőbizottság megkeresi, és megkérdezi, hogy vállalják-e a jelölést. Amennyiben a jelöltek vállalják a jelölést, akkor a pályázati lap leadásával indulhatnak a jelölésen. A pályázati lap a Közgyűlés aloldal dokumentumtárából letölthető.

A JELÖLŐBIZOTTSÁG FELADATA: A jelölőbizottság köteles megvizsgálni a jelölés szabályszerűségét, azaz hogy a jelölést a tagcég képviseletre jogosult tagja, vagy annak meghatalmazottja tette, valamint, hogy a jelölt a jelölés feltételeinek megfelel, és a jelölést elfogadta. A jelölőbizottság munkájáról a közgyűlést megelőzően a bizottság elnöke tájékoztatja az elnökséget, és egyben a közgyűlésen rövid beszámolót tart munkájukról a megjelentetteknek.

A JELÖLÉS MENETE: A jelölőbizottság elnöke a közgyűlésen ismerteti a jelöltek névsorát és ezek alapján összeállított jelölőlistát, amelyet a Közgyűlés határozattal elfogad. A jelöltek közül az nyer, akit a közgyűlés egyszerű többségi döntéssel megválaszt.

FONTOS: A jelöltet állító IVSZ tagcég a tagdíját legkésőbb a közgyűlés megkezdése előtt, 2013. május 9-ig rendezze, erről banki igazolást hozzon, ellenkező esetben a tagcég képviselője nem szavazhat, és a tagcég jelöltje nem választható meg.

*TAGVÁLLALATI KÉPVISELŐ: az IVSZ tagvállalatot a Szövetségben hivatalosan képviselő személy.

**TAGVÁLLALATI MEGHATALMAZOTT: valamely, az IVSZ tagvállalatánál dolgozó személy, aki a tagvállalati képviselőtől aláírt meghatalmazással rendelkezik, amelyet a Szövetség számára faxon, postai úton, vagy személyesen eljuttat.

A jelölőlap, pályázati lap és a meghatalmazás a közgyűlés aloldal dokumentumtárából letölthető.

Pénztárgép munkacsoport ülés

Thu, 14 Mar 2013 10:27:12 +0100

Időpont: 2013. március 26. (kedd) 10 óra
Helyszín: City Gate irodaház 3., CR90-es terem (földszinten), 1092 Budapest, Köztelek u. 6. (IBM)

Előzetes napirend:

Bemutatkoznak az AEE gyártók
Online pénztárgép forgalmazók és a jövőképük
Időpontok tarthatósága
Miért jó az IVSZ tagság

A munkacsoport ülésen csak IVSZ tagok vehetnek részt!

A részvétel regisztrációhoz kötött! Regisztrálni a suveges.tamas@ivsz.hu email címre küldött levéllel lehet.

A helyszín adottságai és a terem befogadóképessége miatt maximum 50 fő vehet részt a rendezvényen, így egy cégtől legfeljebb két képviselő regisztrációját tudjuk fogadni.

A regisztrációkat 2013. március 24. (vasárnap) éjfélig várjuk.