Véleményezés a „Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára” című, GINOP-6.1.5-16 kódszámú társadalmi egyeztetésre megjelent pályázati felhívással kapcsolatban

Az IVSZ üdvözli a GINOP 6.1.5.-16 Felhívást és annak célkitűzéseit. A nemzetközi és hazai versenyképesség legfontosabb tényezője a munkaerő tudása és kompetenciái, amely nélkül nem lehet a legújabb, legköltséghatékonyabb technológiákat alkalmazni egyetlen vállalkozás esetében sem. Különösen üdvözlendő a törekvés az Irinyi Tervvel és az IPAR 4.0 programmal való összhangra, amely biztosítja a Felhívásban megcélzott fejlesztés fókuszáltságát a legnagyobb hozzáadott értékű és leginkább jövőbiztos fejlesztések irányában.

A Felhívás alapcéljainak elérését azonban néhány feltétel gátolhatja, ezért javaslatot teszünk a Felhívás adott pontjainak javítására, kiegészítésére és kérjük javaslataink szíves figyelembevételét annak érdekében, hogy a Felhívás célkitűzései, minél maradéktalanabbul megvalósulhassanak.

Továbbá, ugyan túlmutat az adott Felhívás véleményezésén, de meg kell, hogy jegyezzük, hogy a Felhívás keretében megvalósítható képzési tevékenységek hátterét, kereteit szabályozó 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről nem teszi lehetővé a Felhívás 1.1. pontjában leírt céloknak való megfelelést, még annak ellenére sem, hogy a Felhívás széles teret engedne a vállalati belső képzéseknek, amelyeknek nem kell engedélyezetteknek lenniük.

A statisztikai adatok ismeretében látható, hogy az OKJ-s képzésekben való részvétel szinte kizárólag azoknak a szakmáknak az esetében magas, ahol jogszabály írja elő az adott képesítés megszerzését, vagy ahol az adott képesítés közvetlenül hasznosítható az EU azon munkaerőpiacain, ahol a kékgalléros munkaerőhiány jelentős és magas a fizetősképes kereslet. Hasonlóan magas az aránya a közmunkaprogramban elvégzett képzéseknek. Azonban ezek a képzések nem járulnak hozzá a hazai gazdaság versenyképességének növekedéséhez érdemben.

Véleményünk szerint jelen Felhívás célja a nagyvállalatok versenyképességének növelése a munkaerő továbbképzésével, ahol a képzés jellemzően nem új képesítés megszerzésére irányul, hanem lehetővé teszi az adott szakmában a legújabb technológiák adaptációját. Ezt leginkább részképesítés formájában, modulként lehetne megtenni, a jelenlegi keretek között, ha ilyen modulok léteznének, definiálására kerültek volna. Tudjuk, hogy az ún. „b” körben, az egyéb szakmai képzések körében elvileg lehetőség lenne ilyenek kidolgozására, de a „b” kör egyéb problémái (magas óraszám, a modulonkénti megvalósítás tiltása, az OKJ-val, KKK-kal való átfedés problémája, a már nyilvántartásba vett hasonló tartalmú programkövetelmények blokkoló hatása) miatt erre nem kerül sor.

Tekintettel arra, hogy a technológia fejlődése a legutóbbi években, évtizedben az IT technológiához kapcsolódik szinte minden gazdasági, ipari, mezőgazdasági ágazatban és a munkafolyamatok hatékonyságának növelését célozza, ezért az erre irányuló továbbképzéseket célszerű lenne a felhívásban kiemelten kezelni és előnyben részesíteni. Ebbe a körbe tartozik a szenzoros érzékelés; a gyártási, logisztikai folyamatok automatizálása, vezérlése, szabályozása; az adatfeldolgozás és kiértékelés becsatornázása a vezetői irányítási rendszerekbe; és legfőképpen a termékekbe, szolgáltatásokba épített IT szolgáltatások mennyiségének, színvonalának emelése az alkalmazott szoftverek fejlesztésével, igazodva az egyre emelkedő fogyasztói elvárásokhoz és kihasználva a szélessávú infrastruktúra kiterjedését. Természetesen egy adatvezérelt gyártási folyamat más szervezeti, működési kultúrát is igényel, ezért a belső kommunikáció, fejlesztési módszertanok, minőségbiztosítás meghonosítása is a képzési célok között meg kell, hogy jelenjen az általános, digitális kompetenca fejlesztés mellett.

Az előbbiekben felsorolt képzések azonban az OKJ és egyéb, az Fktv. által szabályozott képzési formában nem vagy csak korlátozottan érhetőek el. A kiemelten kezelt szakképzési centrumok elmúlt években optimalizált és karcsúsított kapacitása pedig az iskolarendszerű igények kielégítésére is csak korlátozottan alkalmas, hiszen csak az informatikai szakképzés az elmúlt 2 évben 78 helyszínen szűnt meg.

Az alábbi térképen piros jelzéssel az látszik, ahol 2015-ig volt IT képzés. Sárga jelzéssel pedig az, ahol 2016 után is maradt még IT képzés a KIR – Hivatalos Intézménytörzs adatok alapján.

Az alábbi térképen piros jelzéssel az látszik, ahol 2015-ig volt IT képzés. Sárga jelzéssel pedig az, ahol 2016 után is maradt még IT képzés a KIR – Hivatalos Intézménytörzs adatok alapján.

Az alábbiakban a GINOP 6.1.5.-16 Felhíváshoz kapcsolódó megjegyzéseinket írtuk le azzal, hogy a Felhívás problémái az Fktv.-ben gyökereznek, ugyanis a vállalkozások számára elsősorban egy-egy adott szakmai területen, nem új szakmai képesítések kiadása a cél, hanem a meglévő szakemberek továbbfejlesztése egy IT alapú folyamat implementálásának érdekében.

 

  • A 3.4.1.1. b) ponthoz:
    1. A Felhívásban hivatkozott Fktv. pontok, azok belső kereszthivatkozásai, illetve a szakképzési törvényre utaló kereszthivatkozások, valamint különösen az Fktv. hatálya alá nem tartozó képzések Fktv. által való szabályozása az elszámolható képzések körét teljesen áttekinthetetlenné és esetlegessé teszi. Javasoljuk a pályázók számára a Felhívásban egy taxatív felsorolás megadását példákkal a ténylegesen támogatható képzés típusokról. Pl: külső képzés esetén OKJ, vagy egyéb engedélyezett képzés, belső képzés esetén engedély nélküli képzések is elszámolhatóak. A Felhívás egyértelműsítéhez az is kellene, hogy a 3.1.2.1. a) pontba kerüljön be a 3.4.1.1. b) be) pont szövege.
    2. A ba) alpontban jelölt OKJ-s szakképesítések több szempontból sem felelnek meg a munkaerőpiaci igényeknek. Elsősorban a képzések jellemző hossza (800-1200 óra), még távoktatás esetében is irreálisan hosszú időre vonja ki a munkavállalókat. Lényegesen nagyobb anyagi kiesést okozva, mint az elnyerhető támogatás. Az OKJ-ben előírt képzési időtartam indokolatlanul hosszú a Felhívásban megcélzott fejlesztésekhez szükséges IT tudás megszerzéséhez. A naprakész fejlesztői ismeretek, illetve a technológiaváltáshoz szükséges ismeretek és készségek elsajátítása lényegesen rövidebb, intenzív kurzusokban is megvalósítható. Ezt igazolja az OKJ-s IT képzések alacsony részvételi száma is.

Az OKJ-s IT képzések – a közelmúlt jó irányba tett frissítései ellenére is – továbbá sok esetben tartalmilag továbbfejlesztésre szorulnak, illetve a képző helyszínek, különösen az állami fenntartású szakképzési centrumok oktatói és felszereltsége is elmaradnak a korszerűtől. Elsősorban a bonyolult jóváhagyási rendszer nehezíti meg az állam által elsimert szakképesítések esetében a munkaerőpiaci igények követését.

Különösen jelentős probléma továbbá az, hogy az előnyben részesített szakképzési centrumok (és tagintézményeik) által kínált OKJ-s IT képzések nem nyújtanak egységes és az igényekhez illeszkedő területi lefedettséget.

A fenti okok miatt a Felhívásra sikeresen pályázó kedvezményezett vállalkozások a szükséges képzési igényeiket nem vagy csak korlátozottan tudják OKJ-s képzésekkel megvalósítani.

Itt említenénk meg, hogy a megvalósításra előírt legfeljebb 18 hónap, a szükséges beszerzési eljárással együtt nem elégséges egy OKJ-s képzés végigvitelére.

  1. A bc) alpontban leírt egyéb szakmai képzések közé mindössze 6 db (valójában csak 5+1) IT képzés tartozik az IT terület néhány kisebb szegmensét lefedve és a vonatkozó szabályozás miatt a kamarai nyilvántartásba vett programkövetelmények köre nem is tud érdemben bővülni az átfedési korlátok okán.
  2. A be) alpontban megjelölt képzés típusokba az IT képzések nem besorolhatók (jogszabály által előírt képzések, közbeszerzéshez kapcsolódó képzések), illetve a tartalmi, alaki elvárásoknak nehezen feleltethetőek meg.
  3. A c) pontban a százalékos arányszámításnál azonos darabszámmal számítani a többszáz órás szakmai képzést egy pár órás érzékenyítő tréninggel, torz eredményekhez vezethet.
  4. Az IPAR 4.0-hoz való kapcsolódás előnyben részesítése egy kiemelkedő erőssége a Felhívásnak, ám éppen ez – az általunk is támogatott elvárás – az, amely olyan innovatív, újszerű technológiákat helyez előtérbe, amelyekhez kapcsolódó képzés még nem ment keresztül a hazai képzési minősítési rendszeren éppen újszerűségéből fakadóan.
  • A 3.4.1.1. ge) pontja kapcsán tisztázni javasoljuk, hogy amellett, hogy képzési napként számolható el a kontaktóra és a konzultáció, amellett a távoktatási módszerrel megvalósuló képzési időszak 8 órás egységei is képzési napként számolhatóak el. Enélkül egy 100%-ban távoktatásban megvalósuló képzésre képzési napot nem lehetne elszámolni, holott a tartalom, a keretrendszer, a támogatás, a tutorálás és mentorálás, amelyek jellemzően az elearning alapú képzéseket is kísérik jelentős költséggel járnak, mégha sokkal hatékonyabbak is a legtöbb esetben, mint a kontaktórás képzések.
  • A 3.4.1.1. gf) pontja kapcsán javasoljuk elismerni a távoktatásban töltött időt a munkavállaó számára, hiszen a tanulással töltött idő nem szabadidő. A távoktatás távoktatásban töltött idejének el nem ismerése kontraproduktív lehet és csökkentheti a munkavállalók elkötelezettségét és így a képzés eredményességét. Megjegyezzük, hogy a távoktatásban való részvétel igazolása technológiailag már megoldható, sok esetben hatékonyabban, mint a kontaktóra helyszíni jelenléti igazolása.
  • A 3.4.1.1. h) pont vélhetően pontatlanul került megfogalmazásra és nem azt szándékozik kizárni, hogy egy képzésen, amelyre a kedvezményezett vállalkozás beiratja a munkavállalóit, más ne vehessen részt, hanem azt, hogy a kedvezményezett a támogatást kizárólag a saját munkavállalóink képzésére használja fel. Kérjük a szöveg javítását pl: A nagyvállalat kizárólag saját munkaválallói számára biztosíthat képzést jelen konstrukció keretében.
  • Aggályos a 3.4.1.1. o) pontban leírt előnyben részesítése a szakképzési centrumoknak. Tekintettel arra, hogy a szakképzési centrumok jelen konstrukció keretében piaci szolgáltatást végeznek, így indokolatlan előnyben részesítésük sérti a versenyjogot és további európai uniós szabályokat.

A fent leírtak nyomán javasoljuk:

  • a piacon nemzetközi minősítő szervezet (pl: Axelos, Person VUE, Prometric, Certiport, The Open Group) vagy az MKIK-IVSZ által – külön eljárásban – elismert, a legújabb technológiára épülő, a munkaerőpiaci igényeket kielégítő képzések elszámolhatóságának lehetővé tételét, legalább az IPAR 4.0 és az Irinyi Terv szempontjából nélkülözhetetlen IT képzések esetében,
  • az IT képzések előnyben részesítését,
  • az OKJ-s képzések támogathatóságának korlátozását kizárólag a legalább 3. OKJ-s képesítés megszerzésére irányuló képzésekre, lévén az OKJ szerinti első és második szakképesítésre való felkészítést az állam a közelmúltban ingyenessé tette,

Ehhez készséggel állunk mind az IH, mind a szaktárca segítségére megoldási javaslatokkal.

 

Pályázati felhívás és további vélemények elérhetősége: https://www.palyazat.gov.hu/node/61105

Budapest, 2017. 01. 12.

Horváth Ádám
oktatási igazgató