Szakmai projektek
Az elmúlt évekhez hasonlóan az IVSZ 2017-ben is számos, az Európai Unió által közvetve vagy közvetlenül finanszírozott projekt szakmai végrehajtásában vett részt. A projektek szakmai fókuszuk tekintetében bár széles skálán mozognak, mindegyik a digitális szektor egy-egy égető fontosságú témájával foglalkozik, amelyek fejlesztése hozzájárul az iparág fejlődéséhez.
GINOP-1.1.3-16
Termelő KKV-k digitális és automatizációs fejlesztéseinek élénkítése érdekében „Ipar 4.0” mintaalkalmazások kialakítása
2017. májusában indult el a strukturális forrásokból megvalósuló GINOP 1.1.3 projekt, amely a termelő KKV-k digitális és automatizációs fejlesztéseit támogatja „Ipar 4.0” mintaalkalmazások kialakítása révén. Ennek a szemléletformáló projektnek az eredményeként a projektbe bekapcsolódó feldolgozóipari KKV-k átfogó Ipar 4.0 szemléletmódot, illetve mintaalkalmazásokat ismerhetnek meg, áttekintést kapnak az aktuális technológiai megoldásokról, valamint a projekt végén vállalatra szabott fejlesztési tervet kaphatnak, és térítésmentesen szerezhetnek Ipar 4.0 minősítést. A cégre szabott stratégiai konzultációt követően 350 KKV ezüst minősítést, a legérettebb 50 KKV pedig megvalósítási tanulmányt és arany minősítést kaphat.
A projekt négy egymásra épülő részből áll: szemléletformáló, demonstrációs és fejlesztési fázis. A lépcsőfokokat egymás után teljesítve, a hazai termelő KKV-k alkalmassá válhatnak arra, hogy Ipar 4.0 termelési rendszerek technológiai, ipari automatizálási és vezérlési megoldásaival növeljék hatékonyságukat, versenyképességüket. A hazai IKT szolgáltatók, beleértve az IVSZ tagjait is érettebb, az új technológiai megoldásokra nyitott piacot nyernek, amelynek köszönhetően számos további I4 projekt megvalósításában vállalhatnak szerepet.
GINOP-3.1.1-VEKOP-15
Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása
A 2017-ben indult GINOP 3.1.1 kiemelt projekt hosszú távú és fenntartható megoldást kíván nyújtani a munkaerő-hiány csökkentésére. A projekt a foglalkoztatás és a gazdaság bővítését segíti elő a munkaerő-piaci szempontból releváns informatikai végzettséggel rendelkezők számának növelésével és szaktudásuk minőségének fejlesztésével, valamint a szektor vonatkozó problémáinak enyhítésével (pl. kevés jelentkező informatika képzésre; a képzésbe belépők idő előtti kiesése; a képzést teljesítők tudása nem felel meg a piac elvárásainak).
A projekt 5 fő pillérre épül:
Tudásbázis: Az informatikai oktatás megújítását támogató tudásbázis kialakítása (kutatások és web portál).
Együttműködés: A képző intézmények és a környezetükben működő IKT vállalkozások együttműködésének keretében az IKT cégek szakemberei vendégoktatóként vesznek részt a piac által igényelt speciális kurzusok oktatásában (több, mint 200 oktatott alkalom). Előkészítési fázisban van az informatikai hallgatók gyakornoki- és mentor programja, valamint az a kezdeményezés, aminek keretében 6000 egyetemi hallgató piaci igényeknek megfelelő képzésen vehet részt és ipari minősítő vizsgát tehet.
Motiváció: Az informatikai szakmák társadalmi-gazdasági elismertségének és népszerűségének növelése a 14-18 éves korosztály és szüleik körében kiemelten fontos. A kampány első fázisában 5500 diák és 110 intézmény elérésére került sor 70 vidéki és 16 budapesti helyszínen. Előkészítés alatt van több, mint 2000 motivációs célú esemény megszervezése (tábor, szakkör, utazólabor, nyílt napok, roadshow, fesztiválok és versenyek). Az IKT vállalatok, többek között az IVSZ tagvállalatok bevonásával az informatikus pálya népszerűsítése eredményeképp tovább bővülhet a felsőoktatásba IT pályára jelentkező hallgatók aránya.
Élményközpontok létrehozása: Győr (nyitás 2018. június), Budapest és Debrecen helyszínnel három élményközpont kerül kialakításra a projekt keretében, amelyek segítik a fiatalok IT pályára terelését.
Kommunikáció: A szakmai munkát átfogó kommunikációs tevékenység egészíti ki, amelynek célja projekttevékenységek népszerűsítése.
Koalíció a Digitális Munkahelyekért
Az IVSZ már 2008 óta vesz részt olyan, az Európai Bizottság által támogatott kezdeményezésekben nemzeti koordinátorként, amelyek a digitális készségek és fejlesztésük fontosságát hangsúlyozták. A korábbi, főleg népszerűsítésére fókuszáló eSkills kampányokon már jelentősen túlmutat a 2016 december 1-én, az Európai Bizottság által útjára indított Digital Skills and Jobs Coalition kezdeményezés, amelynek célja, hogy a munkaerőpiac fejlesztéséért uniós, és helyi szinten is létrejöjjön egy összefogás és egy folyamatos párbeszéd, amely határozott lépésekre ösztönzi az állami és piaci szereplőket, illetve oktatási és szakmai szervezeteket. Pár nappal az uniós koalíció létrehozását követően Magyarország volt az első tagállam, ahol megalakult a Koalíció a Magyar Digitális Munkahelyekért. A kezdeményezés fontos mérföldköve volt a 2017 április 10-én szervezett Digitális Munkaerő Piac konferencia, amelynek keretében Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár bejelentette a Digitális Munkaerő Programot. A Programot 2018 áprilisában tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely ezáltal megvalósítási fázisba lépett köszönhetően a Szövetségnek is.
- Digitális Munkaerő Program cikk vagy maga a program a kormány honlapján
- Digital Skills and Jobs Coalition:
HubIT: Felelősségteljes kutatás-fejlesztés és innováció az IKT szektorban
Míg a CSR-t (Corporate Social Responsibility) egyre több vállalkozás tartja fontosnak, dolgoz ki dedikált stratégiát és valósít meg tevékenységeket, addig az RRI (Responsible Research and Innovation – felelősségteljes kutatás-fejlesztés és innováció) a legtöbb kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó szervezet számára még valósíznűleg ismeretlen fogalom, vagy mindössze egy, a pályázatok során kitöltendő űrlap, amelyen pl. etikai kérdéseket feszeget a pályázat kiírója. Az Európai Unió egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy az általa támogatott IKT pályázatok RRI kompatibilisek legyenek és az RRI-ban jártas szakértőket a projekt minél korábbi fázisától kezdve bevonják a tervezésbe és a fejlesztésbe.
Az IVSZ legújabb, 2017 őszén indult 3 éves projektjének célja, hogy az érintett szervezetek figyelmét felhívja az RRI megközelítésre, tudatosítsa, hogy az RRI koncepció alkalmazása a fejlesztés és innováció társadalmi elfogadásában kulcsszerepet tölthet be, végül pedig igyekszik hozzájárulni, hogy minél több IKT projekt legyen RRI kompatibilis. A projekt eredményeként a vállalkozások, így az IVSZ tagjainak számára is tíz különböző „eszköz” fog rendelkezésre állni, amelyek segítenek eligazodni az RRI koncepcióban és megfelelni ennek az új elvárásnak. A projekt részeként szervezett rendezvények a tudástranszferen túl számos esetben networking célt is szolgálnak, így 2018 és 2019 folyamán IVSZ tagok számára is lehetőség nyílik a projekt eredményeinek megismerésére, továbbfejlesztési javaslatok megfogalmazására.
EuDEco: Légy részese az európai adatgazdaságnak!
Magyarország és az Európai Unió gazdaságának is egyre jelentősebb részét teszi ki a digitális gazdaság és azon belül egyre nagyobb teret nyer az adatgazdaság. Hatalmas fejlődési potenciál rejlik a gazdaság ezen szegmensében, így egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a kezdeményezések, intézkedések, amelyek ennek a területnek a fejlesztését célozzák. Az európai adatgazdaság működésének feltérképezését célul kitűző EuDEco (H2020) projekt a harmadik és egyben záró évben publikálta a legfontosabb eredményeit és azokat az eszközöket, amelyek a projekt célközönsége (vállalkozások, politikai döntéshozók) számára közelebb hozzák és könnyebben érthetővé teszik a projekt végeredményeit. A végső eredmények közül kiemelendő az európai adatgazdaság működését leíró modell, amely a fontosabb szereplőket, az ő működésüket meghatározó keretfeltételeket és a köztük lévő kapcsolatot írja le. A modell megismerése bármely gazdasági szervezet számára hasznos információval szolgálhat. A modellalkotás során feltérképezett jogi, technológiai és társadalmi-gazdasági akadályok megszüntetése, illetve leküzdése érdekében ajánlásokat és ezekhez kötődő lehetséges kezelési megoldásokat fogalmazott meg a konzorcium a politikai és üzleti döntéshozók számára. Az adatgazdaság fejlődésének mérésére kidolgozott újszerű mérési módszertan nyilvánosan elérhető adatbázisok adataira támaszkodó speciális indexek alapján rangsorolja az Európai Unió tagállamait.
A projekteredmények megértését több online eszköz is segíti. Ezek közül kiemelendő az adatgazdaság vizualizációja, illetve az ajánlásokat könnyen áttekinthető rendszerben kezelő Recommender, amelyek a projekt honlapján érhetők el. Az ugyancsak a projektmunka eredményeként elkészült Data Reuse Impact Assessment kérdőív a már jól ismert Privacy Impact Assessment eszköz mintájára a vállalkozás üzleti gyakorlatának jogi és etikai fenntarthatóságát értékeli (adatvédelem és privacy fókusszal).
