Magyar kkv-k az AI világában: lemaradásban a régiós versenyben
Egy 11 közép-kelet-európai országot átfogó kutatás szerint a magyar kis- és középvállalatok nem tartoznak az élmezőnybe a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásában a regionális versenytársakhoz képest. A varsói AI Chamber által készített, több mint 3200 vállalatot megkérdező felmérés aggasztó képet fest a magyar KKV-k digitális felkészültségéről.
Középszerű eredmények, alacsony tudatosság
A 301 magyar vállalat válaszait is magába foglaló kutatás szerint mindössze a magyar cégek 49%-a ítéli meg pozitívan az AI üzleti hatását, ami a régió közepén helyezi el Magyarországot. Ez messze elmarad az élenjáró észtországi (67%) vagy cseh (60%) eredményektől, és még a szomszédos Szlovákia 70%-os pozitív megítélésétől is.
Különösen aggasztó a szabályozási tudatosság alacsony szintje: a magyar vállalatok mindössze 27%-a ismeri az EU AI Act rendelkezéseit, ami a régió egyik legalacsonyabb értéke. Összehasonlításul, a cseh cégek 66%-a, a lengyelek 52%-a válaszolta, hogy ismeri a jogszabályt.
Magas akadályok, alacsony érdeklődés
A kutatás rávilágít arra is, hogy a magyar vállalatok 50%-a szembesül képzési akadályokkal az AI terén – ez a régió egyik legmagasabb értéke. Ráadásul a cégek 41%-a egyáltalán nem érdeklődik az AI implementálása iránt, ami szintén aggasztó jel a jövőbeli versenyképesség szempontjából.
„A magyar vállalatok intenzív üzleti tudatosság-fejlesztésre és oktatásra szorulnak” – állapítja meg a jelentés szerzője. Ez összhangban van azzal, hogy a magyar cégek audit-felkészültsége is a legalacsonyabb a régióban (40%), miközben a lengyel vállalatok 67%-a érzi magát felkészültnek a jogszabályi megfelelőség ellenőrzésére.
Óvatos hozzáállás, vegyes eredmények
A felmérés szerint a magyar vállalatok körülbelül fele látja pozitívan az AI potenciálját, ami óvatos, de nem elutasító hozzáállásra utal. A cégek 11%-a tartozik az „AI-közömbös” szegmensbe, ami Csehországgal és Szlovéniával együtt a legmagasabb arányok között van.
Érdekes módon a magyar cégek menedzsmentjének 35%-a értékeli pozitívan az AI Act hatását a vállalati működésre, ami a régió alsó harmadába helyezi az országot. Ez arra utal, hogy a szabályozást nem feltétlenül látják fejlődési lehetőségnek, hanem inkább tehernek.
Lehetőségek, kihívások
A jelentés szerint a magyar KKV-k számára kulcsfontosságú lenne:
- Intenzív digitális oktatás és tudatosságnövelés a vezetők és alkalmazottak körében
- Szabályozási támogatás és tanácsadás az AI Act követelményeinek teljesítéséhez
- Állami-magán partnerségek kialakítása az AI bevezetés támogatására
- Kompetencia-központok létrehozása helyi szinten
Regionális összehasonlítás
Míg Észtország, Csehország és Lengyelország az AI-adaptáció élenjáróinak számítanak a régióban, addig Magyarország a középmezőnyben halad Romániával és Bulgáriával együtt. A jelentés szerint ez különösen aggasztó a versenyképesség szempontjából, hiszen az AI egyre inkább stratégiai eszközzé válik az üzleti világban.
A kutatás rámutat arra, hogy a technológia önmagában csak része a nagyobb átalakulási folyamatnak – a szervezeti kultúra megváltoztatása, az alkalmazottak félelmének kezelése és a vezetői elköteleződés legalább annyira fontos, mint maga a technológia elérhetősége.
Mit jelent mindez a magyar gazdaságnak?
A jelentés szerint a közép-kelet-európai régió „kulcsfontos fejlődési pillanatban” van, és az AI már nem technológiai érdekesség, hanem mindennapi üzleti eszköz lesz. A magyar vállalatok jelenlegi lemaradása hosszú távon veszélyeztetheti a nemzetgazdaság versenyképességét.
A kutatás eredményei egyértelműen jelzik: sürgős cselekvésre van szükség a magyar KKV-szektor AI-felkészültségének javításához, különben az ország lemaradhat a régió digitális átalakulásától.
A kutatást a Varsói AI Chamber végezte 2024 júniusában, 3259 közép-kelet-európai, közte 301 magyar KKV bevonásával. A teljes jelentés elérhető a www.aichamber.eu oldalon.
