A Svéd Nagykövetség, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség és hazánkban működő környezettudatos svéd vállalatok részvételével rendeztek konferenciát április 25-én, Budapesten. A SimbioCity az idei Green Sweden programsorozat első eleme, amelyet a svéd állam képviselői és svéd vállalatok indítottak el Magyarországon 2010-ben.
A SymbioCity a fenntartható városok fejlesztését célzó kezdeményezés, amely különös figyelmet szentel a modern város működési folyamatai közötti kapcsolódásoknak és szinergiáknak – mindazon megoldásoknak, amely lakói számára élhetőbb környezetet biztosít. A rendezvény egyik fő támogatója az Ericsson Magyarország volt. A konferencián Jakab Roland a vállalat vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogyan támogathatja az infokommunikációs technológia (IKT) a városok fenntartható fejlődését.
„Az információs társadalom világából a behálózott társadalom világa felé haladunk, ahol nem az információhoz való hozzáférés megléte a kérdés hanem az, hogy milyen előnyökre lehet szert tenni az információból” – emelte ki előadásában Jakab Roland, majd hozzátette: "Egy város sikerességét az határozza meg, hogy az ott élők, a vállalkozások és a civil szféra szereplői közötti kapcsolatok létrejöttét hogyan tudja elősegíteni, majd fejleszteni. Az Ericsson jövőképe szerint minden, aminek előnyére válik egy hálózati kapcsolat csatlakoztatva lesz. A szélessávú technológia olyan szolgáltatásokat tesz lehetővé, amelyek mindegyike jelentős mértékben hozzájárul a CO2 kibocsátás csökkentéséhez."
Az Ericsson ügyfeleivel és partnereivel azon dolgozik, hogy hasznos IKT megoldásokat találjon különböző iparágakban tevékenykedő ügyfelei számára – legyen szó távdiagnosztikáról vagy e-recept rendszerről az egészségügyben, elektromos autók töltéséről az autóiparban vagy intelligens hálózatokról és mérőórákról az energetikában.
Nemrég Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára is állást foglalt az IKT-technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása mellett. A Szélessávú Bizottság a Digitális Fejlődésért tavaly októberben tartott genfi ülésére küldött üzenetében kifejtette: „Az információs és kommunikációs technológiák alapvetően átformálják világunkat, nincs olyan területe életünknek, amelyre nem lennének hatással. Több mint öt milliárd mobiltelefon-előfizetést és több mint kétmilliárd internetes kapcsolatot tartunk számon; amennyire csak lehet, élnünk kell e technológiák nyújtotta lehetőségekkel, hogy a világot jobb hellyé tegyük.”
Zöld megoldások az Ericssontól
A vállalat komoly erőfeszítéseket tett a zöld telefónia ügyéért is: fejlesztéseinek köszönhetően mobil bázisállomásai évről-évre nagyobb kapacitással és alacsonyabb energiafelhasználással működnek. A „bölcsőtől a sírig” elv alapján már a termékek tervezése során fontos szempont az anyag- és energia-felhasználás hatékonysága, a termék életciklusának végén pedig a fenntartható visszagyűjtés és megsemmisítés lehetősége.
Az életciklus-értékelés hosszú hagyományokra tekint vissza az Ericssonnál, és részét képezi a gyakorlati energia-hatékonyság terén végzett kutatói és fejlesztői munkának. A budapesti K+F központban már több mint 1200 magyar mérnök és informatikus kutatja és fejleszti azokat a high-tech megoldásokat, amelynek eredményei hozzájárulnak az Ericsson csoport által meghatározott szénkibocsátás csökkentéséhez. A Magyar Telekom számára tavaly elindított 4G fejlesztés nemcsak a felhasználói igényeket, de a fenntárhatóság kívánalmait is szem előtt tartja: az Ericsson technológiája a Magyar Telekom költséghatékonysági és mintegy 50%-os energia-megtakarítási céljait is el tudja majd érni.
A SZÉLESSÁVÚ HÍD számokban
A JELENLEGI HELYZET
9 Gt: A nemzetközi megegyezés szerinti, 2°C-os célkitűzés alatti globális hőmérsékletnövekedés megtartásához ennyi további megtakarításra van szükség az üvegházhatást okozó gázok tekintetében – ez a kibocsátási rés.
171 milliárd USD: A becsült éves befektetés, amennyiben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kerül majd évente 2030-ra, ha a globális kibocsátási szintet nem stabilizáljuk.
AZ IKT POTENCIÁLJA
7,8 Gt: A potenciális csökkenés a globális kibocsátásban az IKT-megoldások révén 2020-ra – a globális kibocsátás 15%-a
87%: A mérték, amennyire az IKT-technológiák lefedhetik a kibocsátási rést, az UNEP kibocsátási résre vonatkozó jelentése szerint
2,5%: Az az százalékos GDP-növekedés, amelyet a szélessávú penetráció 10% növekedése okozhat Kínában
25%: A kibocsátás mértékének csökkenése, amelyet az IKT-technológiák okos használata eredményezhet Németországban
2,8 tonna: A TeliaSonera (svéd távközlési vállalat) egyes alkalmazottai által 2007-re a Smart Work kezdeményezések révén megtakarított CO2 mennyiség
12,3 milliárd USD: Az a mennyiség, amelyet a nagy USA vállalatok évente megtakaríthatnak az energiafogyasztás terén a számítási felhő alkalmazásával
450 millió tonna: Ennyi CO2 kibocsátás takarítható meg évente Indiában az IKT-megoldások révén 2030-ra
A JÖVŐKÉP MEGVALÓSÍTÁSA
4 célkitűzés – a Szélessávú Bizottságtól (Broadband Commission), hogy a szélessávú technológia mindenki számára elérhető legyen
10 ajánlás – ebben a jelentésben, hogy a jövőkép cselekvésre legyen váltható az alacsony szénfelhasználású jövő érdekében
„Az IKT-vel egy alacsonyabb szénkibocsátású gazdaságért” a Szélessávú Bizottság a Digitális Fejlődésért legújabb jelentése, amelyet a Bizottság az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalásokhoz és a Rio+20 Konferenciához való hozzájárulásként adott ki.
A Jelentés elérhető a www.broadbandcommission.org web címen.
MEGJEGYZÉS A SZERKESZTŐKNEK
Az Ericsson multimédiás tartalma a sajtószobában érhető el: www.ericsson.com/broadcast_room
Az Ericsson a világ vezető megoldásszállítója a kommunikációs technológiák és szolgáltatások piacán. A hálózatba kapcsolt társadalom kialakulását olyan hatékony, valós idejű technológiákkal támogatjuk, melyek segítenek, hogy szabadabban tanuljunk, dolgozzunk és éljük életünket a világ minden fenntartható társadalmában.
Vállalatunk infokommunikációs technológiákat, szoftvereket és komplett infrastruktúrákat kínál a távközlési hálózatüzemeltetők és más iparágak szereplői számára. Napjainkban a világ mobilforgalmának több mint 40 százalékát Ericsson hálózatokon keresztül bonyolítják, ügyfeleink több mint 2 milliárd előfizetőt szolgálnak ki infrastruktúránk segítségével.
Vállalatunk 180 országban van jelen, és több mint 100 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Az 1876-ban alapított Ericsson székhelye a svédországi Stockholmban van. A vállalat bevétele 2011-ben 226,9 milliárd svéd korona (35,0 milliárd dollár) volt. Az Ericsson részvényeit a stockholmi NASDAQ OMX és a new york-i NASDAQ értéktőzsdéken jegyzik.
www.ericsson.com
www.twitter.com/ericssonpress
www.facebook.com/technologyforgood
www.youtube.com/ericssonpress
Az Ericsson Magyarország 2012-ben
A jelenleg több mint 1700 főt foglalkoztató Ericsson Magyarország tevékenysége 2 pilléren nyugszik:
Kutatás-Fejlesztés
Az Ericsson Magyarország a legnagyobb telekommunikációs és informatikai kutatással, szoftver- és hardverfejlesztéssel foglalkozó vállalat az országban. Tevékenységében példaértékű az oktatás–alapkutatás–alkalmazott kutatás–ipari megvalósítás láncolata. A szellemi centrum az Ericsson kutatási világhálózatának tagjaként működik, és több mint 1200 fiatal, tehetséges kutatónak, hardver- és szoftverfejlesztőnek ad munkát és perspektívát. A tudás és a kompetencia együttes jelenléte arra ösztönözte a vállalatot, hogy szoros kapcsolatot alakítson ki egyetemekkel, oktatási központokkal. Az Ericsson Magyarország nem csupán beszállítói viszonyban áll a svéd anyavállalattal és a leányvállalataival, hanem egyre növekvő mértékben, egyre több területen globális, teljes termékfelelősséggel rendelkezik.
Üzleti terület
Az Ericsson Magyarország a Magyar Telekom stratégiai partnere, mobilhálózatának kizárólagos, valamint vezetékes hálózata felének szállítója. Az üzleti területhez tartozó régiós mérnöki szolgáltató központban magasan képzett mérnökei a világ számos országában vesznek részt távközlő rendszerek kiszolgálásában, projektek megvalósításában, különböző rendszerek integrációjában és támogatásában.
Az Ericsson budapesti K+F központjáról bővebben
Az Ericsson 1991-ben alapított szoftverfejlesztő központot Magyarországon, amely az 1996-ban megalakult kutatólaboratóriummal integrálódott egységes szervezetbe, így létrehozva az Ericsson Magyarország kutatási-fejlesztési központját. A szellemi centrum az Ericsson kutatási világhálózatának tagjaként működik, már több mint 1200 tehetséges mérnöknek, kutatónak és szoftver-, illetve hardverfejlesztőnek adva munkát, perspektívát és versenyképes jövedelmet. Az ezerkétszáz munkatárs közül több mint száznak már van vagy a közeljövõben lesz PhD fokozata. A tudás és a kompetencia együttes jelenléte arra ösztönözte az Ericsson Magyarországot, hogy szoros kapcsolatot alakítson ki egyetemekkel, oktatási központokkal.
Az Ericsson K+F Igazgatóságán végzett kutatás-fejlesztési tevékenység eredményei beépülnek az Ericsson csoport termékeibe, rendszereibe. A budapesti kutatások elsősorban a hálózatmenedzsmentre és a jövő IP-hálózataira irányulnak. A fejlesztő tevékenységet végző szakértők többsége a kutatásokhoz kapcsolódó szoftverfejlesztéssel, azon belül hálózatmenedzsment-, IP-, platform- és alkalmazásfejlesztéssel foglalkozik. Az alapkutatásokra épülve jelentős hardvertervezés és -fejlesztés is folyik Magyarországon, mely világviszonylatban is egyedülálló. E téren az Ericsson az egyetemekkel, valamint néhány globális központtal múködik együtt.
Az Ericsson Magyarország és a hazai egyetemek (BME, ELTE) közötti együttműködés példája kíván lenni a modern műszaki felsőoktatás támogatása iránt elkötelezett cég és a XXI. század ipari és piaci kihívásai felé nyitott, a nemzetközi trendeket ismerő és azok irányában érzékeny felsőoktatási intézmény kapcsolatának.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Telematikai Tanszékén (ma Távközlési és Médiainformatikai Tanszék) 1992 óta működik az Ericsson támogatásával létesült Nagysebességű Hálózatok Laboratórium (High Speed Networks Laboratory- HSN Lab), amely az Ericsson és a BME közötti hosszútávú együttműködés eredményeként 1996-tól mint világszintű Ericsson kompetencia-központ működik. 2000-ben az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékén alakult meg a Kommunikációs Hálózatok Laboratórium (CNLab – Communication Network Lab), amelyik az Ericsson másodikként megvalósult egyetemi laborja Magyarországon. A két szoftverkutatással foglalkozó szellemi központ után az Ericsson 2008-ban a BME Elektronikus Eszközök Tanszékével együttműködve hozta létre a hazánkban egyedülálló, hardverkutatással foglalkozó Komplex Hardvertervező Laboratórium-ot. Ezeket követte a 2011 júniusában átadott Szoftvertechnológiai Laboratórium az ELTE Informatikai Karán és 2011 decemberében új kapacitásokkal bővítette a
BME-n a Komplex Hardverfejlesztő Laboratóriumot.