Mi kell ahhoz, hogy egy hazai informatikai kis- vagy középvállalat sikeres legyen a piacon? Sok minden. Például felkészült vezetők, pénzügyi források, megfelelő gazdasági környezet. És ha minden együtt van, természetesen akkor sem garantált a siker. Ám annak esélye növelhető.
Nemrégiben új munkacsoportot hozott létre az IVSZ (új nevén: Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége). Az ICT KKV növekedés katalizátor munkacsoport közvetítő fórummá kíván válni a hazai kis- és középvállalati szegmens ICT vállalatai, a piacon elérhető magán- és kockázati tőke, valamint az egyéb érdekelt és közreműködő szervezetek között. Célja – a kormányzati elképzelésekkel összhangban --, hogy élénkítse az ICT területén mozgó vállalkozások alapítási lehetőségeit, rövidítse az innováció és a piacra jutás közötti időt, továbbá támogassa a dinamikusan fejlődő vállalatok terjeszkedését bel- és külföldön egyaránt. Az új munkacsoport alprogramja az IVSZ University, amely a jelenlegi és a potenciális vállalatvezetőknek tart kurzusokat.
Felkészült cégvezetők
Noha egy vállalat alapításakor, működtetésekor minden szektorban sok hasonló problémával kell megküzdeni, az infokommunikációs cégek esetében vannak bizonyos sajátosságok. Pozitívak és nagatívak egyaránt – hívja fel a figyelmet Baranyai Gábor, az IVSZ University oktatási programjának vezetője.
Örvendetes például, hogy az ICT cégek vezetőinek többsége rendkívül felkészült. A szakma elvárásainak megfelelően jól strukturálja gondolatait, továbbá határozottan, pontosan fogalmazza meg céljait. Sokan vannak, akik az átlagnál agilisabbak, amikor egy-egy feladat tényleges végrehajtásáról van szó. Pozitívum az is, hogy az ICT területén többen beszélnek idegen nyelvet, mint a többi szektorban. Vélhetően az oktatás magas színvonalának is köszönhető, hogy tudásuk sok esetben globális szinten is versenyképes.
A hazai műszaki felsőoktatásnak köszönhetően rengeteg kiváló műszaki felkészültségű ember található az ICT cégek menedzsmentjében, ám ezek az emberek jellemzően kevésbé felkészültek a vállalkozásfejlesztés terén. Sokan talán még azzal a minimálisan szükséges jogi ismerettel sem rendelkeznek, ami egy cég megalapításához nélkülözhetetlen. Ugyanígy hiányosak az ismereteik a vállalatirányítási vagy a pénzügyi kérdésekben. Pedig alapvető fontosságú, hogy legalább a legfontosabb pénzügyi kimutatásokat értelmezni tudják, vagy készek legyenek pénzügyi terveket, befektetőknek szánt prezentációkat készíteni.
Visszatérve a pozitívumokra, egyértelműen jó irány, hogy az ICT szektorban egyre több vállalkozó ismeri fel: nem kell, sőt nem is lehet csak a magyarországi és a közép-európai piacokban gondolkozni. Számos jó példa igazolja, hogy még viszonylag kisméretű, fiatal vállalkozások is sikeresen jelenhetnek meg külföldön, akár Észak-Amerikában vagy a Távol-Keleten is. Az ICT szektor e tekintetben lényegesen jobb helyzetben van, mint például egy termelőcég
Van elég forrás
„Az utóbbi egy évben egyértelműen érzékelhető a kis- és középvállalatok működési környezetének javulása. Elég csak az Új Magyarország Fejlesztési Tervre vagy az európai Jeremie Programra gondolni. Ez utóbbi például azt a célt tűzte ki, hogy a kis- és középvállalatokat megfelelő forrásokhoz juttassa. A cégek alapításához és gördülékeny működéséhez szükséges szabályozói környezet is rendelkezésre áll. És akinek szüksége van rá, képzett tanácsadókat is talál. Konkrétan érezhető tehát a pozitív változás” – mutat rá Baranyai Gábor.
További jó hír, hogy a vállalati életciklus minden fázisában megfelelő mennyiségű forrás áll rendelkezésre. Sok támogatási program, vissza nem térítendő támogatás közül lehet választani., elsősorban Aa saját tőke oldalon is számos befektetési alap jelentős forrásokkal keres befektetési lehetőségeket. Némileg nehezebb most a helyzet a hitelek terén, ám ott is vannak támogatott programok. Adott esetben természetesen előfordul, hogy egy cég – például egy kezdő vállalkozás – nem jut megfelelő pénzügyi forrásokhoz. Ilyenkor általában a menedzserek vagy a tulajdonosok felkészültségének hiányaiban rejlik a probléma forrása. Elképzelhető például, hogy maga az ötlet jó, ám annak prezentációja nem elég meggyőző a befektetők számára. A befektetői visszajelzések egyébként rendkívül tanulságosak lehetnek a vállalatvezetők számára; figyelembe véve az észrevételeket, egy következő körben esetleg már sikeresen folyamodhatnak a külső forrásokért.
„A fenti problémák jellemzően a vezetői tapasztalatok hiányára vezethetők vissza. Pozitívum azonban, hogy az érintettek általában meg tudják fogalmazni, hogy hol vannak a problémás területeik. Az IVSZ University programra jelentkezőket például elsősorban a vevőkkel, a piackutatással kapcsolatos kérdések, valamint a pénzügyi lehetőségek, a szükséges források megszerzésének feltételei érdeklik” – fogalmaz a szakértő.
IVSZ Start IT up University
Az IVSZ University első, 6 modulból álló tavaszi kurzusára 15-20 fő jelentkezett. Mindegyikük valamilyen kis- vagy középvállalat első számú vezetője, vagy menedzsmentjének tagja. Az első programot az IVSZ a Magyar Kockázati Tőke Társasággal közösen hirdette meg. Az IVSZ University teljesen nyitott; IVSZ-tagoknak egy, a hat témakört lefedő kurzus 20 ezer forintba, külsőknek 30 ezer forintba került.
Túlélni az első 3 évet
A világméretű és az európai statisztikák azt mutatják, hogy az újonnan alapított cégek 60-70 százaléka éli túl az első 3 évet. Aki vállalkozásba fog, annak ezzel szembe kell néznie – véli Baranyai Gábor. Az IVSZ University leginkább abban tud segíteni a vállalkozóknak, hogy nagyobb eséllyel legyenek benne a 60-70 százalékban. Figyelemre méltó gondolat például, hogy egy „bedőlt” vállalkozás nem feltétlenül jelent rossz pontot a befektetőknél. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy még a legjobb szándék, a legnagyobb odaadás mellett is félresikerülhet a vállalkozás. Sőt, feltételezve a maximális jó szándékot azt lehet mondani, hogy egy sikertelen kísérletet követően már van annyi tapasztalata a vállalkozónak, hogy következő cégét sikerre vigye.
Forrás: Computerworld, Mallász Judit cikke