Az Európa Média, a Startup Europe Network, az alakuló Startup Hungary és az IVSZ meghívását elfogadva a Szilícium-völgy ismert vállalkozói és befektetői jártak Budapesten abból a célból, hogy a régió 10 országából érkező, korai fázisú tech cégeknek gyakorlati tudást adjanak át.

Untold Stories Budapest 2019

Az Untold Stories Budapest nem egy átlagos tech konferencia. A résztvevők kifejezetten intim, „off the record” környezetben, a szakma legfontosabb kérdéseire koncentrálva ütköztethették érveiket, vitatkozhattak az előadókkal, emellett különleges „fogadóórák” keretében le is ülhettek velük beszélgetni. Az Akváriumban 2019. november 7-én megtartott, gyakorlati fókuszú rendezvényen kétszázan vettek részt. Lássuk, melyek voltak a legfontosabb témák!

Untold Stories Budapest 2019 - Shruti Shah

Shruti Shah (Move Loot)

A konferencia egyik gyakori visszatérő kifejezése a „product/market fit” volt, amely hatékonyan megmutatja egy útkereső startup számára, hogy a piac melyik szegmensére érdemes koncentrálni. A témával kapcsolatban az első előadást Shruti Shah tartotta, aki a Move Loot használtbútor-piactér alapítójaként 250 embert foglalkoztató, 22 millió dolláros tőkebefektetést eszközlő, és a neves Y Combinator programján résztvevő vállalatot épített fel néhány év alatt.

Ne túl gyorsan, de ne is túl lassan

Shah szerint a termék és a piac átfedésére azért van szükség, ugyanis, ha ez nincs meg, hiába alkalmaz az ember kiváló szakembereket (technikai és sales/marketing oldalon egyaránt), a startup nem fog működni, mivel nem olyasmit kínál, amire a vásárlóknak, felhasználóknak igénye van. A szakember szerint a product/market fit elérésének titka abban rejlik, hogy a startupok legyenek nyitottak a potenciális ügyfelek visszajelzésére és ezek segítségével oldják meg a különféle „fájdalompontok” által képzett akadályokat.

Shah elmondta, hogy a leghatékonyabbnak azt a megközelítést tartja, amikor egy startup minél hamarabb felépít egy minimálisan működőképes terméket (MVP – minimally viable product), hogy a felskálázás előtt ezen tesztelje, hogy mit bír a rendszer. Ez a megoldás azért is hatékonyabb, ugyanis a korai felhasználói visszajelzések alapján lehetséges feltérképezni a gyerekbetegségeket, illetve kevésbé hatékony területeket, majd ezek javításával fejleszteni a startup által kínált terméket vagy szolgáltatást. A szakember szerint a hasonló vállalkozások gyakori hibája, hogy a felhasználók megkérdezése nélkül akarnak tökéleteset alkotni, azonban a vérrel és verejtékkel kifejlesztett termék mégsem működik, éppen azért, mert nem volt lehetőségük tanulni a hibáikból és elvégezni a szükséges javításokat, fejlesztéseket.

Próbáljátok feltérképezni, megérteni, hogy hol tart a piacotok, illetve, hogy mi az, amire már felkészült és mi az, amire még nem

– hangsúlyozta a Moveloot alapítója.

Magyarként boldogulni a startup világban

Untold Stories Budapest 2019 - Fehér Gyula

Fehér Gyula (Oktogon Ventures) és Robin Wauters (Tech.eu)

Az első előadást egy úgynevezett „fireside chat” beszélgetés követte, amelynek házigazdája Robin Wauters az egyik legismertebb magyar siker-startup, a Ustream társalapítóját, Fehér Gyulát interjúvolta meg a közönség előtt, akit „helyi szupersztárnak” nevezett. Gyula tapasztalatai azért is voltak különösen értékesek az Untold Stories Budapest közönségének, mivel maga is startup-alapítóként indult ezen a területen, ma viszont már saját kockázati befektetési cégével (Oktogon Ventures) a másik oldalt is tudja képviselni.

A szakember elmesélte, hogy milyen nehézségekkel járt egy startup elindítása egy kisebb, nem angolajkú országból, főleg akkor, amikor a Szilícium-völgyben kerestek kockázati befektetőket. Ez persze rengeteg ismétlődő kérdést eredményezett – miért ott? miért nem kint? egyáltalán, miért Magyarország? – amire azonban Fehér Gyula megtalálta a megfelelő választ:

Magyarország, a felnőtt szórakoztatóiparban elfoglalt pozíciói miatt már a Ustream indulásakor is szuperhatalomnak számított a videós streaming területén, emellé pedig hozzá tudtam férni a legtehetségesebb helyi tech-guruk tudásához is.

A finanszírozással kapcsolatban a szakember azt is elárulta, hogy körülbelül fél éves saját finanszírozás után kezdtek először befektetőt keresni, hozzátéve, hogy ekkor még bőven nem találták meg a Ustream saját product/market fit-jét.

Akkor még fogalmam sem volt róla, hogy működik egy kockázati tőkebefektető

– emlékezett vissza Fehér Gyula.

Menet közben kellett megtanulnom mindent, miközben idegenek több millió dollárt adtak nekünk.

Gyula mesélt arról is, hogy mi vár az alapítókra, akik gyakran érezhetik magukat magányosnak és frusztráltnak, mivel, amikor egy szervezet élén áll valaki, nincs más, akivel meg tudná beszélni a problémákat, miközben mindenki tőle várja a válaszokat a kérdésekre.

Szóba került a kilépés, vagyis az „exit” kérdése is. Ezzel kapcsolatban Fehér Gyula fontos gondolatokat osztott meg a közönséggel:

Ha alapítókkal találkozom, néha megkérdezem tőlük, hogy milyen terveik vannak az exittel kapcsolatban. Erre általában olyan válaszokat kapok, hogy „nincs erre tervünk”, illetve, hogy nem ez számít, hanem az, hogy „jobb hellyé tegyük a világot”. Ilyenkor viszont én azt gondolom, hogy az illető hazudik. Hazudik nekem vagy hazudott a befektetőinek, esetleg önmagát csapja be. A kockázati befektetők ugyanis a megtérülésre számítanak, emiatt nekünk is szükségünk volt a kilépés megfelelő tervezésére.

A 40 százalékos szabály

Untold Stories Budapest 2019 - Zach

Zach Coelius (Coelius Capital)

A következő etap során kerekasztal beszélgetésre került sor, több sikeres befektető – Shruti Shah, Marvin Liao (500 Startups), Fehér Gyula és Zach Coelius – részvételével, akik a tőkeszerzés alapjaiba avatták be a közönséget.

Untold Stories Budapest 2019 - Marvin Liao

Marvin Liao (500 Startups)

Bár a vélemények több kérdésben megoszlottak, több dologban mutatkozott egyetértés is. Marvin Liao például arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetőkkel való tárgyalás egyik fontos alapköve, hogy az alapítók képesek legyenek a történetmesélésre, emellett, képesek legyenek a befektetők számára fontos kérdésekben is válaszokat szállítani, például, hogy a kezdeteket követően milyen piacokra tudnak terjeszkedni, illetve, hogy milyen terveik vannak közép-, és hosszú távra nézve.

Ha az öt éves tervedben nem szerepel az egymilliárdos piac meghódítása, nem biztos, hogy érdekelni fog, amit mondasz

– mondta Liao, amivel arra is utalt, hogy az alapítóknak érdemes alaposan leinformálni a kiszemelt befektetőket, mivel van, aki kifejezetten a befektetés előtti, korai, pre-seed szakaszban szeret startupokkal foglalkozni, míg mások már a második-harmadik körös, láthatóan működő cégekben hisznek. Egy fontos mérőszám is szóba került: ha egy startup felhasználóbázisának legalább 40 százaléka nem mutat lendületes növekedést, érdemes elfelejteni az amerikai és kínai kockázati befektetők pénzét.

Azt is fontos egy startup életében, hogy időben eldöntsék, zsoldosok vagy misszionáriusok inkább. Előbbi kategóriába azok tartoznak, akik számára a pénz az elsődleges fontosságú, vagyis, hogy elindítsanak, majd pénzzé tegyenek egy vállalkozást, míg utóbbiak valamilyen fontos ügyet szem előtt tartva dolgoznak, számukra akár 10-15 évre is szükség lehet, mire a cégük „egyenesbe kerül”. Igaz, a zsoldosoknak sem könnyű a dolga, abban ugyanis a beszélgetés résztvevői egyetértettek, hogy 1-2 év alatt kifejezetten kemény dió egy céget felfuttatni, majd szép haszonnal értékesíteni.

Fehér Gyula a túlzott önbizalomtól is óvta az alapítókat, amikor elmondta, a befektetők fenntartásokkal kezelik, ha egy korábban ismeretlen cég azt állítja magáról, hogy egy éven belül képes lehet legyőzni az első számú piaci konkurensét.

Emberséges (meg)közelítés és empátia

Az ebédszünetet követően Sriram Krishnan, a Headspin marketingért felelős alelnöke beszélt a növekedés kihívásairól. Krishnan jól ismeri ezt a területet, mivel korábban többek között a Spotify-t és a Tindert segítette kitörni az ismeretlenségből. A szakember már az előadás elején leszögezte, nem mindegy, milyen növekedésről van szó, ugyanis beszélhetünk a termék növekedéséről, ami megfelelő fejlesztéssel érhető el, eközben azonban az alapítóknak gondolnia kell a marketingen keresztül elérhető potenciális ügyfelek számának növelésére, illetve az üzleti növekedésre egyaránt. Ehhez, a korábban már említett minimálisan működő termék mintájára, minimálisan életképes indulási tervet (minimum viable launch template), illetve piaci „útitervet” (market roadmap) érdemes készíteni, később pedig ehhez igazítani a stratégiai döntéseket.

Untold Stories Budapest 2019 - Amrit

Amrit Dhir (Google for Startups)

Krishnant a Google startupokkal foglalkozó részlegének egyik vezetője, Amrit Dhir követte, aki a lehetséges befektetők megkörnyékezésének titkaiba avatta be a közönség tagjait. A gyakorlati tanácsokra épülő előadásban felhívta a figyelmet az őszinteségre, a kulturális különbségek tiszteletben tartásának, illetve az általános udvariasságnak a fontosságára. Mint mondta:

a befektetőknek is van élete, ezért érdemes úgy közelíteni feléjük, hogy mi az, amivel az ő életüket könnyebbé tudom tenni, mi az, ami számukra segítséget, értéket jelent. Ne felejtsétek, nem egy vállalatnak prezentáljátok az ötleteiteket, hanem egy emberi lény számára, akinek ugyanúgy van munkája, főnöke és családja, mint nektek.

Ezután Alexei Chemenda (Americas for Adikteev) előadása következett, aki az amerikai terjeszkedés kihívásairól mesélt. Chemenda szerint a legtöbb alapító azért költözik az Egyesült Államokba, mert unikornist akar építeni, vagyis olyan startupot, amelynek értéke meghaladja az egymilliárd dollárt. Bár kétségtelen, hogy egy iroda a Szilícium-völgyben komoly státuszszimbólumnak számít, a tengeren túli működés – különösen a kelet-európai viszonyokkal összehasonlítva – rendkívül költséges. Ahhoz, hogy egy vállalkozás egy alapszintű csapatot működtetni tudjon (minimális sales/marketing tevékenység mellett), több mint egymillió dollárt kell elkülöníteni csak a jelenlét fenntartására, és akkor még csupán a legszükségesebb dolgokkal számoltunk. Chemenda ezért elsősorban olyan vállalkozások számára javasolja az amerikai próbálkozást, akik legalább 1,5-3 millió dollár körüli összeget tudtak már felhajtani, ám hangsúlyozta, hogy éves szinten van szükség a fenti összegre, ezért érdemes megfontolni, hogy minek van több értelme a cég szempontjait szem előtt tartva.

Untold Stories Budapest 2019

A budapesti Untold Stories konferencia, mint látható, igen komoly szakmai tartalmat szállított a hazai és régiós startupperek számára, akik már a helyszínen elégedettségüket fejezték ki a rendezvény színvonalát és lebonyolítását illetően.

Mi is nagyon elégedettek vagyunk, úgy látjuk, hogy sikeres volt az esemény, örülünk, hogy sikerült a startup világ nemzetközileg elismert szakembereit Budapestre csábítani, és lehetőséget adni a régióból induló tech cégeknek, hogy közvetlenül tanulhassanak a tapasztalatukból.

– mondták el a konferencia főszervezői, Tóth Krisztina a Startup Europe Network alapítója és az Európa Média vezetője, valamint Biás Csongor, az IVSZ szakmai vezetője.