Új területeket hódít meg az adatok sztárja

Ebben az évben is a MENTA konferencián osztjuk ki a Gyurós Tibor-díjakat az IKT piac legkiválóbb szakembereinek, vállalkozásainak, projektjeinek. 2018-ban Csillag Péter, a Starschema ügyvezetője nyerte el az Év IKT Menedzsere címet, akit arról kérdeztünk, hogy mi történt a csapattal az elmúlt év alatt, milyen kihívásokkal kellet a cégnek szembenéznie és idén kiket tart érdemesnek az Gyurós-díj elnyerésére?

Hogy magyaráznád el egy 5 évesnek, hogy mivel foglalkoztok?

Csillag Péter: Nagyjából a következőképpen: ha meg kellene mondanod, hogy az összes játékod, illetve a barátaid, a szomszédaid és az ő barátaik játékai közül hány darabnak piros a színe, akkor nagyon nehéz dolgod lenne. Hiszen mire mindenkit megkérdeznél, a végére elfelejtenéd, mit mondott az első, arról nem is beszélve, hogy közben valószínűleg többeknek születésnapja is lenne, vagyis új játékokat kapnának, így kezdhetnéd elölről. Mi olyan módszert használunk, amivel senkit sem felejtünk el megkérdezni és amivel mindenkitől szinte azonnal megkapjuk a választ.

Ha idősebbeknek kell mindezt elmagyaráznom, akkor konkrét példákat hozok. Az egyik kedvencem a tévésorozatok világához kapcsolódik, amelynek talán legizgalmasabb kérdése, hogy miként döntik el a tartalomgyártók (mint például az ügyfeleink közé tartozó Netflix), hogy mi legyen a következő sorozat témája? Természetesen még most is sok kreatív embert foglalkoztatnak, akik ontják magukból az ötleteket, de a döntést hatalmas elemzőmunka előzi meg, amihez először összegyűjtik az előfizetők összes elérhető adatát. Például azt, hogy ki, mikor, milyen filmet és sorozatot nézett meg, mit nézett végig egyszer, mit nézett meg többször, és mi az, amit félbeszakított, nem szeretett. Ezen adatok alapján próbálják megjósolni, hogy milyen témák foglalkoztatják nézőiket, és milyen tartalmakat fogyasztanának a jövőben. Ha egy cég előfizetőinek száma 100 millió felett van, mint a Netflix esetében, akkor ez az elemzőmunka olyan nehézzé és bonyolulttá válik, hogy speciális technológiák és módszerek alkalmazása nélkül nem is lehet elvégezni. Mi rendelkezünk ezzel a speciális szaktudással.

Létezik persze egy rövid, a fentieknél kevésbé izgalmas válasz is erre a kérdésre: nagy tömegű, komplex adatok elemzésében segítünk az ügyfeleinknek, hogy hatékonyabbak legyenek, megoldják az addig megoldhatatlannak tartott problémáikat is, és általában jobb döntéseket hozzanak.

Milyen mérföldköveket emelnél ki a Starschema életében a tavalyi Gyurós Tibor-díj elnyerése óta?

Cs. P.: Az amerikai cégünket már kicsivel a díj elnyerése előtt elindítottuk, ám azóta rengeteg új tudást és információt szereztünk az ottani viszonyokról, a piacon való megjelenés nehézségeiről. Nagyon értékes tapasztalatokról van szó, amelyek alapján folyamatosan finomhangoljuk a tevékenységünket mind a tengerentúlon, mind itthon. Azon dolgozunk, hogy a távoli csapataink minél hatékonyabban tudjanak együtt dolgozni, és az ügyfeleink minél elégedettebek legyenek.

Apropó távoli csapatok: fontos mérföldkő, hogy tavaly év végén Szegeden megnyitottuk első vidéki irodánkat, ahol most már közel 20 fő dolgozik. Nagyon jók a tapasztalataink az ottani szakemberekkel; okos csapat, gyorsan integrálódtak. Bár a vidéki városok munkaerőpiaca nem olyan méretű, mint a budapesti, mégis úgy gondoljuk, érdemes a vidéki terjeszkedésünket folytatni a jövőben is.

Az elmúlt egy év alatt melyik területen volt a legnagyobb az igény a tudásotokra?

Cs. P.: Sok szegmensben látunk fejlődést, a leglátványosabbnak talán a számunkra kissé egzotikus területek bizonyultak. Mi idáig is sokat dolgoztunk pénzügyi, logisztikai, telekommunikációs és egyéb üzleti adatokkal, ám mostanában egyre több megbízást kapunk gyártási és mérési (szenzor) adatok elemzésére, gépi látással, képfeldolgozással kapcsolatos problémák megoldására, de az agrárium és az orvosi diagnosztika területéről is megtalálnak bennünket izgalmas feladatok. Azt tapasztaljuk, hogy a hagyományos üzleti tevékenységek digitalizációjával párhuzamosan egyre több adat keletkezik, ráadásul az ügyfelek szakemberei, vezetői is edukálódnak, és fölismerik a keletkező adatok elemzésében rejlő üzleti lehetőségeket. Ez a mi piacunkat évről évre növeli.

Milyen szervezeti kihívásokkal szembesültetek az új iroda megnyitásával?

Cs. P.: Azon túl, hogy már több telephelyen működünk, így meg kell oldanunk a távoli csapataink hatékony együttműködését, van egy sor új adminisztratív, konszolidációs feladatunk is. A legnehezebb mégis a kulturális különbségek kezelése: meg kell oldanunk, hogy az idáig egységes, egy helyen ülő, hasonlóan gondolkodó csapatunk jól működjön együtt formális és informális módokon is a távoli, más kultúrájú csapattagokkal, illetve a távoli piacokon lévő, minket „helyi” cégnek látó, és akként kezelő ügyfelekkel. Ez egy tanulási folyamat számunkra, amelynek során akad, amit elsőre nem jól csinálunk, de ezeket a hibákat folyamatosan javítjuk, és leszünk ebben is jobbak és jobbak.

Kit jelölnél idén a Gyurós Tibor-díjra?

Cs. P.: Nehéz lenne nevet mondanom. Sok fiatal, hozzánk hasonlóan külföldi piacra fókuszáló, dinamikus, agilis céggel találkoztam mostanában. Náluk látok egy olyan vezetői generációt, amelynek tagjai nagyon tudatosan, jó érzékkel és sok energiával mozognak a piacon, jól reagálnak a technológiai kihívásokra, ügyesen építenek csapatot, vezetnek embereket, generálnak maguknak üzleti lehetőségeket, fejlesztenek céget. A teljesség igénye nélkül említenék néhány példát: ilyen cég a Tresorit, a Talk-A-Bot, az Avatao. Én náluk keresgélnék, de szerencsére szép számmal akadnak mások is.

 

Szerinted, ki lenne méltó az év IKT menedzsere az infokommunikációban, vagy a digitális oktatás nagykövete címre? Tudod, melyik IKT projekt, ötlet vagy innováció érdemelné meg idén az elismerést? Küldd el nekünk jelöltjeidet!