Interjú Deliága Ákossal

A Talk-A-Bot eddigi két éve igazi sikersztori. A chatbot technológia fejlesztésben utazó startup CEO-ja nemrég Szingapúrban töltött pár hónapot, ahonnan sok élménnyel, mondanivalóval és tapasztalattal tért vissza. Deliága Ákos a november 14-i DATARENA egyik előadója, ahol a startupok és a nagyvállalatok innovációs viszonyáról, a magyar startupok nemzetközi lehetőségeiről fog beszélni. Ehhez nyújtunk egy kis kedvcsinálót a vele készült interjúval.

Rózaszín unikornis és barna musztáng: interjú Deliága Ákossal

Mi az a Talk-A-Bot és hogyan kapcsolódtok a DATARENA rendezvényhez?

A szervezők egy olyan ívet álmodtak meg ennek a konferenciának, ami bemutatja, hogy az egészen kicsi, startup cégektől hogyan lehet eljutni a nagyvállalatokig, illetve ezek a kis cégek hogyan tudnak a nagyok számára megoldásokat kínálni. A Talk-A-Bot neve alatt vállalati chatbot megoldásokat fejlesztünk. Egy B2B termékről van szó, ami a mesterséges intelligencia segítségével végfelhasználókkal, vagy munkavállalókkal kommunikál az adott vállalat nevében. 2016 augusztusában kezdtük el három társammal el ezt az egészet építeni, mostanra pedig már 30-an vagyunk, nemrég költöztünk egy akkora irodába, ahol végre mindannyian elférünk.

Meglehetősen dinamikus fejlődési szakasz van mögöttünk, aminek a legutóbbi fontos állomása az volt, amikor első magyar cégként bekerültünk a Techstars és a Rakuten közös akcelerátor programjába. Ez hatalmas presztízst jelent, hiszen ide 38 országból több mint 450 cég jelentkezett, és ebből a mezőnyből mindössze 10 csapatot (köztük bennünket is) választottak be. Ezzel statisztikailag is növeltük az esélyét annak, hogy túléljünk, mivel a Techstars különböző akcelerátor programjain eddig 1700 vállalkozás ment át, akiknek 94 százaléka a mai napig aktív és működik.

 

Minek köszönhető az, hogy a Talk-A-Bot nem jutott a startupok jellemző sorsára?

Ennek sok oka van, de az egyik legfontosabb talán az, hogy olyan embereket találtam társalapítóként, akik mind vezetők. Sok olyan esettel lehet találkozni, ahol a kóder és az eladásokért felelős ember egy ideig el tudja terelgetni a csapatot, de az első probléma akkor jelentkezik, amikor fel kellene venni egy újabb kódert, aminek levezényléséhez nincs a szervezetben erre megfelelő szakember. Nálunk a 30 fős csapat HR és egyéb szempontból történő vezérlése nem akkora probléma, mert megvannak hozzá a megfelelő kompetenciák.

A másik tényező az úgynevezett lean módszer, vagyis abszolút piaci alapon dolgozunk. Nem az történik, hogy elkezdünk fejleszteni valamit és aztán egy-két év múlva kijövünk vele, hanem ügyfélprojekteken keresztül, piaci alapon alakítjuk ki a termékünket. E kapcsán időnként belefutunk konfliktusos helyzetekbe, hiszen innovációkat pozícionálunk, amit időben le is fejlesztünk, de könnyen lehet, hogy az ügyfél egy rózsaszín unikornist képzelt el, mi pedig „csak” egy barna musztángot szállítunk.

A sikeres fennmaradás harmadik oka nem más, mint az időzítés és a tempó. Fontos körülmény, hogy mikor kezd neki valaki egy ötlet megvalósításának. A kudarc ugyanis az esetek nagy többségében a rosszul megválasztott rajtból ered, de másik oldalról a siker záloga sokszor éppen a jó időzítés. Elég csak a nagy világgazdasági válság időszakában indult Airbnb-re, vagy az Uberre gondolni. Azelőtt senki sem lakott, vagy utazott volna egy idegen lakásában, autójában, de a megváltozott gazdasági körülmények ezt akkor mégis lehetővé, illetve vonzó alternatívává tették.

 

Számotokra melyik mozzanat jelentette azt, hogy érdemes elindulni?

Chatbotok már léteztek a 60-as években is, most azonban azért terjednek ekkora ütemben, mert a Facebook két évvel ezelőtt engedélyezte a chatbotok beépülését a Messengerbe. Ott van a kínai WeChat, a Viber, és a már említett Messenger: ezeket az úgynevezett szuperalkalmazásokat több milliárd ember használja, éppen ezért rengeteg üzleti típusú appot gyűjtenek magukba. Mi úgy tekintünk a chatbotokra, mint az egyszerűbb célú mobilos alkalmazásokat kiváltó eszközre. Ezen a területen keresünk egy olyan üzleti modellt, ami a startupokra jellemző exponenciális, hokiütő formájú növekedést tudja biztosítani.

 

Adj egy kis ízelítőt az előadásodból: hogyan tudtok startupként a nagyvállalatokkal együttműködni?

A Rakuten 20 év alatt egy egyfős kis cégből egy 130 milliárd dolláros éves bevétellel, 70 üzletággal bíró behemóttá vált, ami alatt elvesztette az innovációs képességét. A legtöbb nagyvállalat ezt érzi: elvesztették az agilitásukat, ami miatt az R&D osztályok képtelenek pótolni a kívülről jövő innovációt. Azt gondolom, hogy egy nagyvállalatnak nagyobb szüksége van a startupokkal való együttműködésre, mint fordítva. Egy startup kis túlzással bárhol (Kickstarter, Amazon, Ebay, stb.) el tudja magát, illetve a termékét adni, és megtalálja a piacát. A nagyok azonban ebben a helyzetben tehetetlenek és már nem az a képlet, hogy a nagyhalak eszik meg a kishalakat, hanem a kicsik zabálják fel a nagyot. A nagyvállalatoknak meg kell tanulniuk együttműködniük a startupokkal, és ilyen módon van esélyük az innováció bevonzására. Aztán ahogy egy startup kinövi magát, úgy előfordul, hogy felvásárolják őket, ami után egy nagy szervezetben majd ők képviselik az innovációt, a friss gondolkodást – ez is egy lehetséges és egyre gyakoribb forgatókönyv.

 

Nálatok most melyik stratégia működik a fejlődés és az esetleges cégeladás tekintetében?

Jelenleg nagy erőkkel arra fókuszálunk, hogy a megoldásunk megállja a helyét a piacon, és gyorsan tudjunk növekedni. A saját fejlődésünkre koncentrálunk, nem arra gondolunk, hogy milyen kellemes lesz egy trópusi szigeten koktélt szürcsölgetni az óceán partján. Helyette inkább élvezzük a gyors fejlődést, az ezzel járó kihívásokat, és azon dolgozunk, hogy a termékünk, technológiánk egyedi legyen, megtaláljuk a piacát, sőt, újakat tárjunk fel, minél gyorsabban tudjunk fejleszteni. Ha valódi értéket teremtünk, és ezt jól csináljuk, akkor biztos vagyok benne, hogy a többi jönni fog magától.

Ha kíváncsi vagy Deliága Ákos előadására, regisztrálj most a DATARENA-ra!