Dojcsák Dániellel a budapesti Evolution-Mobile Hungary konferencián március 4.-én az „A”, vagyis a „Mindenki mindenkivel – az összekapcsolt világ” témát feldolgozó teremben találkozhatnak. Előadásának címe: Szép, új összekapcsolt világ.

- Bebukott a Google Glass. Ezek után is lehet hinni az okoskütyük terjedésében? Nem lehet, hogy már így is túl sok eszközt használunk, és nincs valós igény újabbakra?

- Nem hiszem, hogy ne lenne igény az újdonságokra. Alapvetően nem az a lényeg, hogy újabb interfészeket találjunk ki, mint amilyen a Google szemüvege, hanem az egyre több és pontosabb információ gyűjtése a lényeg. De természetesen az eszközeink is változnak, ennek megvan a maga fejlődési ideje. Egyelőre az érintőképernyős okostelefon a fő eszköz, de ez biztosan változni fog. Egyre fontosabb lesz a hangvezérlés – már a mostani Androidok is jól kezelik a hangüzeneteket, hangvezérlést. A szemüveg csak egy a több új próbálkozás közül, és még nem kiforrott ehhez a technológia. De ez nem azt jelenti, hogy ne lenne rá igény! George Lucas is először a Csillagok Háborújának 4., 5. és 6. részét forgatta le, mert az első háromhoz akkor még nem volt adott a technológia. A szemüvegeknek a gyorsan lemerülő akkumulátorok, a nehézkesen működő wifi-s és bluetoothos kapcsolat problémáját kell kiküszöbölni, hogy nagy tömegek is használják őket. Meg kell emellett oldani a társadalmi elfogadottságot is, nem lehet egyik napról a másikra megszokni, hogy mindenki mindenkit kamerázhat az utcán.

- Melyek azok a fejlesztések, amelyek a mindennapjainkat is jobbá tehetik?

- Budapesten két nagy IoT projekt is megvalósult: a Futár és a Bubi. Minden járművön van szenzor, a forgalomirányító mellett ma már az utasok is élőben követhetik, hol jár a busz vagy a villamos. A Bubi egyik nagy sikere, hogy eddig még egyet se loptak el, és nem véletlenül: a dokkolók mellett a biciklik is tele vannak szenzorokkal, és tudnak kommunikálni. A vasúton problémát jelentett, hogy csak Szolnokon tudták megmérni a tengelyterhelést, és előre lehetett tudni, hogy melyik szerelvényt kérik be, így mások könnyen túlterhelhették a vonatokat. Egy bélyeg méretű szenzorral sikerült ezt kiváltani – ezt bárhol rá lehet helyezni a sínekre. Ilyen speciális elektronikai szenzorok fejlesztésében rengeteg lehetőség van.

- Hogyan tudnak a cégek profitálni ezekből a fejlesztésekből?

- Ma már egyre több gépben találhatók érzékelők, amelyek jelzik, hogy várhatóan mikor romlik el egy adott alkatrész. Így még meghibásodás előtt ki lehet cserélni, csökkentve a leállási időt. Ma már a repülőgépek is tele vannak szenzorok sokaságával. Az eltűnt maláj utasszállítót az Indiai-óceánban nem a légi irányítás, hanem okos eszközök segítségével sikerült megtalálni. A hajtóművek gyártói folyamatosan gyűjtik a statisztikai adatokat, amelyeket leszállás után a mobil internet hálózatra csatlakozva a rendszer automatikusan beküld. De vannak olyan adatok is, amelyeket műholdas kapcsolaton keresztül, gyakorlatilag élőben közvetítenek – ez vezette célra a katasztrófa kutatóit.

- Az emberek életét hogyan fogják az IoT technológiák befolyásolni?

- Egyrészt nagy különbség, hogy ma már nem a katonai megrendelések ösztönzik leginkább a kutatásokat (aminek például az internetet köszönhetjük), hanem a fogyasztóknak szánt innovációk. A skálázható, százmillióknak eladható megoldásokkal nagyon sokat lehet keresni, ezért sokan is próbálkoznak. Egyre több alkalmazás és megoldás segíti az életünket ezért, és a fogyasztóknak szánt megoldások az innováció motorijai. Most még azonban nagyon szerteágazó elképzelések vannak, de ki fognak választódni a legjobbak. A mindennapjainkat már most nagyon befolyásolja az IoT. Elég arra gondolni, hogy egy évtizede akár tízezrekbe is került, hogy a szervizben egy laptoppal kiolvassák, mi a baja az autónknak, ha felgyulladt egy kontrollámpa. Ma már az okostelefonunkkal rá tudunk csatlakozni az autónkra, és látjuk az adatokat. Sőt, fel is töltődnek az adatok a számítási felhőbe.

- Wifi, Zigbee, Bluetooth és még tucatnyi kommunikációs csatorna létezik manapság. Már egy társasházban is annyi hotspot van, hogy sokszor egymást blokkolják a hálózatok. Mennyire lehetnek megbízhatóak így az IoT rendszerek?

- Erre egyelőre nincs megfelelő megoldás, a biztonság még megoldandó feladat. Számos nagyvállalat lázasan dolgozik ezen. Most úgy néz ki, hogy az eddigi versenyzésnek vége lesz: hiszen nem túl jó megoldás, hogy például a mobilfizetésnél az NFC és a Bluetooth is elterjedt. A következő, ötödik generációs mobilhálózatok várhatóan 2020-ra készülhetnek el. A ma is zajló munka legnagyobb feladata, hogy egyetlen új szabvány alá egységesítse a technológiák sokaságát.

- Magyarországon hogyan állunk a fejlesztésekkel? Mennyire lehetnek a hazai fejlesztők versenyképesek?

- Ezen a területen előny, hogy világszerte azonos szabványok vannak, így azonos esélyekkel indulunk. Nálunk nagyon erős a gépipar, sok autóipari cég van, ahol különösen nagy az igény az ilyen fejlesztések iránt. Legalább egy tucatnyi hazai startup foglalkozik autóipari IoT fejlesztésekkel. Emellett a mezőgazdaság is kiemelt terület: az állattartás automatizálása mellett a növények fejlődésének monitoringozása, vagy akár drónokkal végzet légi megfigyelés is létezik már itthon. De van olyan is, amelyik a 70-es és 80-as évek diplomamunkáit olvassa újra, és az akkor lehetetlennek tartott műszaki kihívásokat – a mai technológiával – próbálja megvalósítani.

- Egyre nő viszont az adatmennyiség az IoT eszközök terjedésével, hogyan lehet ezt az adat-cunamit kezelni?

- Új megoldásokra lesz szükség. A jövőben specialisták tudják majd üzemeltetni az adatbázisokat, külön szakma lesz a sok adat információra fordítása. Ebben komoly szerep jut a front-end fejlesztőknek is. Egy okostelefonon teljesen más adatokat kell megmutatni, mint egy laptopon: az a lényeg, hogy mindenki a neki fontosakat lássa csak. Viszont a mostani adatbázis technológiák nem lesznek képesek a megnövekedett adatmennyiséggel elboldogulni, itt innovációra lesz szükség. Nem tűnik megoldhatónak, hogy egy SQL adatbázisba küldjön adatot perecenként például az összes hazai, több milliónyi villanyóra – pedig ez értékes információ lehet a hálózat üzemeltetőjének. Ez egy kicsit hasonló anomália, mint az okostelefonok esetén a mindig lemerülő akkumulátor: az adatfeldolgozás csak követni tudja az adatmennyiség növekedését.

Dojcsák Dániel,

az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) tartalomigazgatója.

Korábban 11 éven keresztül IT újságíróként dolgozott, App!Mobile mobilfejlesztői konferencia és képzések szakmai programjának felelőse volt.

Jelenleg A digitális transzformációval, mobil- és online technológiákra épülő ökoszisztémával foglalkozó kommunikációs szakértő, IKT iparági evangelista. Az Internet of Things paradigma megszállottja, hisz a szenzorok, mobilkommunikáció és felhő szolgáltatások által hatékonyabbá váló világban, az IVSZ „Az Internet of Things koordinált fejlesztése és alkalmazásának elterjesztése Magyarországon” tanulmány egyik szerzője.

Bucsky Péter

Forrás: digitalhungary.hu