A jubileumi rendezvény alaposan át- és megmozgatta a résztvevőket, vendégeket. A másfél nap alatt 48 előadót hallgathattunk meg, 6 kerekasztal-beszélgetést követhettünk figyelemmel, és egy sor párhuzamosan futó esemény hozta össze még jobban az IKT és az azon kívüli piacok képviselőit.

MENTA 2018

Idén is az ötcsillagos sárvári Spirit Hotel biztosította a különleges helyszínt és a hátteret ahhoz, hogy a beszélgethessünk a digitalizációról. A 2018-as MENTA programjaival azt közvetítette a tagok és résztvevők felé, hogy a digitalizáció már jó ideje nem (csak) az IKT piacról szól. Mindenkit, mindent érint, érinteni fog, ami miatt a vállalkozásoknak egy ideje már nem (csak) készülniük, hanem reagálniuk, tervezniük kell a változásokkal.

Az első nap lineáris felépítésben, egymást követő előadásokkal és beszélgetésekkel telt, a másodikon pedig két párhuzamosan futó szekció foglalkozott az iparági kérdésekkel és a legérdekesebb technológiákkal.

A 2018-as MENTA presztízsét emelte, hogy a hazai szakmai konferenciák közül hosszú évek után elsőként bennünket tisztelt meg egy miniszter a jelenlétével. Dr. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője elfogadta a meghívásunkat és pénteken az ő gondolatébresztő, illetve fontos bejelentésekkel megfejelt előadásával indult a konferencia második „felvonása”.

Világpolitikai alapozás és startup 1x1

A lendületet Major Gábor, az IVSZ főtitkárának előadása és az abban összefoglalt információk adták meg a résztvevőknek. A felvezető prezentációban a főtitkár azt hangsúlyozta, hogy az IVSZ a digitalizációt szem előtt tartó piaci szereplők közös platformja, ugyanakkor egy olyan szakmai bázis, amely az üzleti és a kormányzati döntéshozók támogatását is segíti a digitalizációs folyamatok kapcsán.

Major Gábor, az IVSZ főtitkára

Major Gábor, az IVSZ főtitkára

A szót ezután Feledy Botond (Társadalmi Reflexió Intézet) vette át, aki azt a nem túl egyszerű feladatot kapta, hogy 20 perc alatt fussa át a világpolitikai történések legfontosabb aspektusait és ezzel melegítse be a konferenciázókat. Előadása bravúrosan oldotta meg a feladványt, hiszen miközben a vállalás lehetetlenségét igyekezett bizonyítani, végül mégis kaptunk egy keresztmetszetet egyetlen nap világpolitikai eseményeiről. Sargentini, Vosztok, Szkripal, Juncker-beszéd, a Pápa intézkedése vonalon elég gyorsan eljutottunk az orosz dezinformációs törekvésekig, majd a technológiai kitekintésekkel landoltunk a kínai beruházások, befektetések világpiacra gyakorolt hatásánál.

Feledy Botond, a Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója

Feledy Botond, a Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója

Ezen a ponton váltott a MENTA nemzetközibe, mert Marvin Liao, a 500 Startups partnere lépett színpadra, aki a saját tapasztalatára és jól megválasztott idézetekre támaszkodva tett kicsit rendet startup kérdésekben. Annak tisztázása után, hogy a startup nem egy nagyvállalat kisebb kiadása, elhangzott az idézet, mely szerint a „startup egy olyan átmeneti szervezet, amit egy megismételhető és skálázható üzleti modell felkutatása céljából hoztak létre”. Liao az alapvetések után a nagyvállalatok és a startupok viszonyáról, együttműködéséről azt adta át a hallgatóságnak, hogy az csak akkor lehet működőképes, ha ennek az ötlete felsőbb, CEO, CTO szinteken születik meg, ellenkező esetben nem lesz, lehet hosszú életű a kooperáció. A szakember szerint inkább több rossz, mint jó példa van a nagyvállalati inkubátor és akcelerátor programokra: negatív esetként a Deutsche Telekom és a Telefonica neve hangzott el, pozitívként az Axel Springer esetét dobta be a köztudatba.

Marvin Liao, a 500 Startups partnere

Marvin Liao, a 500 Startups partnere

Liao ezután három további résztvevőt invitált maga mellé, hogy kerekasztal-beszélgetés formában folytatódjon tovább a program. A panelt Biás Csongor, a Millenáris Startup Campus szakmai vezetője moderálta, amely során Mary Collins-t (MKB Fintechlab), illetve Anton Schilling-et (Pioneers) kérdezte a tapasztalataikról. Ezekből az derült ki, hogy egy inkubátor program indítása még zökkenőmentes tud lenni, de ahogy konkrét terméknek kellene megszületnie, az már egy sokkal magasabb szintű rugalmasságot és alkalmazkodást követel meg a felektől. A bécsi Pioneers Discover programjának vezetője azt szögezte le, hogy a hosszútávú innováció megszületéséhez szükséges mind a startupok vezetése, mind pedig a vállalatokon belül megjelenő innováció, amihez megpróbálnak minden segítséget megadni a piac szereplőinek.

Biás Csongor (Millenáris Startup Campus), Anton Schilling (Pioneers), Mary Collins (MKB Fintechlab), Marvin Liao (500 Startups)

Biás Csongor (Millenáris Startup Campus), Anton Schilling (Pioneers), Mary Collins (MKB Fintechlab), Marvin Liao (500 Startups)

Az innováció nyomában, valamint robotkar működés közben

Az ebéd előtti blokk egy fontos, és sokféle lehetséges megoldással kecsegtető problémakört igyekezett feltárni. Dr. Drótos György, a Corvinus Egyetem docense nem csak ebbéli, hanem tanácsadói szerepben próbált arra választ találni, hogy miként lehetne az innovációnak újra helyet, de főleg hangsúlyt adni a hazai egyetemeken. Mi kellene ahhoz, hogy a kutatók ne a gazdasági társaságokban, hanem házon belül innováljanak? Nyilvánvalóan nem csupán pénzkérdés, mivel Corvinus masszív profitot termel egy évben, mégsem sikerül ezt az összeget a kutatók visszacsábítására, ösztönzésére fordítani. György azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a sok-sok kihívás mellett magának az innovációnak az értelmezése a legfontosabb feladat, vagyis annak megértése, hogy az innováció több, mint egy termék, vagy egy technológiai platform.

Dr. Drótos György (Budapesti Corvinus Egyetem, IFUA Horváth & Partners Kft.)

Dr. Drótos György (Budapesti Corvinus Egyetem, IFUA Horváth & Partners Kft.)

A panel ezt a vonalat követte tovább, ahol a résztvevők (Vityi Péter, Pomázi Gyula, Lehrner Lóránt) nagyjából megegyeztek abban, hogy az innováció hasznot hoz, értéket teremt, egyedi, ugyanakkor az üzleti siker nem feltétlenül egyenlő az innovációval. Dr. Drótos Görgy szerint a termékinnováció túl van misztifikálva Magyarországon; Pomázi Gyula helyettes államtitkár azt fejtette ki, hogy innováció az, ami túlmutat a jelenlegi paradigma rendszeren; Vityi Péter (IVSZ alelnök) pedig elmondta, hogy a mostani felsőoktatási rendszer nem, vagy alig támogatja az innovációt.

Pomázi Gyula, helyettes államtitkár (ITM), Vityi Péter (Kürt Akadémia, IVSZ), Lehrner Lóránt (ELI-HU Nonprofit Kft.) Dr. Drótos György (Budapesti Corvinus Egyetem, IFUA Horváth & Partners Kft.)​, moderál: Málnay Barnabás (EIT Digital&Smartware.Tech)

Pomázi Gyula, helyettes államtitkár (ITM), Vityi Péter (Kürt Akadémia, IVSZ), Lehrner Lóránt (ELI-HU Nonprofit Kft.) Dr. Drótos György (Budapesti Corvinus Egyetem, IFUA Horváth & Partners Kft.)​, moderál: Málnay Barnabás (EIT Digital&Smartware.Tech)

A nap végéhez közeledve Byssz Róbert (Philips Magyarország) előadása a digitalizálódás körüli fogalomzavarokat igyekezett tisztázni. Rávilágított, hogy ha egy addig analóg módon működő folyamatot digitalizálunk, akkor annak a vállalat egészére nézve nem lesz jelentős hatása. A transzformációhoz az üzleti folyamatok teljes hosszában és mélységében, a kompetenciák szintjén kell változtatni, és ezt sem a tehetséges, a lényeget látó munkatársak, hanem mindig a CEO szintjéről indítva.

Byssz Róbert, globális értékesítési képesség fejlesztési vezető (Philips Magyarország)

Byssz Róbert, globális értékesítési képesség fejlesztési vezető (Philips Magyarország)

Aki még nem látta Rab Árpád jövőkutatót színpadon, annak ez egy kötelező feladat! A MENTA közönsége volt olyan szerencsés, hogy ismét egy szórakoztató, de ezzel együtt elgondolkodtató előadást halljon a digitális kultúra, az emberek, illetve a rohamosan fejlődő technológia viszonyrendszeréről. Az előadó olyan emlékezetes mondatokkal látott el minket, mint „a kultúra az emberiség túlélési stratégiája”, vagy „soha nem vágytak az emberek mindannyian ugyanarra a dologra (okostelefon), mint ma”, illetve „nem az eszközöknek, hanem nekünk kell okosnak lennünk”.

Rab Árpád, jövőkutató (Budapesti Corvinus Egyetem)

Rab Árpád, jövőkutató (Budapesti Corvinus Egyetem)

Elég ritka egy konferencia életében az a pillanat, amikor egy előadás közben „megáll a levegő”. Amikor mindenki lélegzetét visszafojtva figyel, koncentrál, fogadja be a mondanivalót. Lévay György előadása pontosan ilyen volt és nem csak a fiatal mérnök sorsa, az újrakezdés sztorija, a belőle áradó hihetetlen erő miatt volt elképesztő, hanem az előadásmód és a mondandó miatt is. A robotkar mesterséges intelligencia alapú programozási feladatai, a közben fellépő nehézségek, kihívások annyire természetesen és sallangoktól mentesen jöttek át az előadótól, amire csak nagyon ritkán van példa.

Lévay György, Research Manager, Infinite Biomedical Technologies Biomedical Engineer (MSE Budapest, Hungary)

Lévay György, Research Manager, Infinite Biomedical Technologies Biomedical Engineer (MSE Budapest, Hungary)

A nap zárásaként Sugár András ugyan megtehette volna, de mégsem merült el a nosztalgiázásban és a sztorik felemlegetésében. Helyette inkább olyan tanulságokkal, ma is hasznosítható tanácsokkal látta el a jelenlévőket, melyeket egy ma működő nagyvállalat is hasznosíthat. A Westel 900, illetve T-Mobile egykori vezérigazgatója kitért arra, hogy már 25 évvel ezelőtt is az adatalapú gondolkodás vitte előre a céget, az őszinteség, bizalom, gyorsaság hármas egy elég jó kombináció még ma is, illetve azt is fontos üzenetként fogalmazta meg, hogy az ügyfél megismerése a kulcs a sikeres és nyereséges működéshez.

Sugár András, volt vezérigazgató (Westel 900, T-Mobile)

Sugár András, volt vezérigazgató (Westel 900, T-Mobile)

A MENTA első napján az utolsó előadást követően sörkóstolással, fagyizással lehetett lazítani, aki pedig úgy érezte, az kipróbálhatta a Volvo legújabb modelljeit.

Rocket Ice fagylaltkóstoló

Rocket Ice fagylaltkóstoló

Az esti program 7 órakor, a Gyurós-díjak ünnepélyes átadásával folytatódott, amit a vacsora, koncertek, illetve Hajnóczy Soma bűvész show-ja követett.

Főszerepben: a mesterséges intelligencia!

Péntek reggel egy túlcsordult terem várta Dr. Palkovics Lászlót, az ITM vezetőjét, hogy megtartsa beszédét. A miniszter előadásában bemutatta az idei évben megalakult Innovációs és Technológiai Minisztérium terveit, azokat az irányokat, amelyek meg fogják határozni tárca munkáját. A miniszter itt jelentette be a mesterséges intelligencia-koalíció tervét, aminek célja, hogy hogy Magyarország pozíciója jobban kirajzolódjon ezen a területen.

Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter

A miniszteri beszédet követően Laufer Tamás, az IVSZ elnöke lépett színpadra, aki előadásában kínai, és egyéb nemzetközi példákkal hívta fel a figyelmet a digitalizáció fontosságára. Az elnök rámutatott, hogy az Ipar4.0 technológiát alkalmazó cégeket adókedvezményekkel, a fejlesztő, integráló vállalkozásokat pedig innovációs, fejlesztési forrásokkal kell támogatni annak érdekében, hogy a digitalizáció eddigi lendülete megmaradjon, sőt, új területeken fejlődjön tovább. 

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke

A nap hátralévő részében a hallgatóság két terem között választhatott. A digitális iparágak szekciót Ságodi Attila (a KPMG Tanácsadó Kft. egyik ügyvezető igazgatója, a KPMG vezetési tanácsadásáért felelős partner) nyitotta, aki szerint hazánk digitális versenyképesség tekintetében egyelőre elmarad a régió országaihoz képest, amit a jövőre való felkészültség és a digitális készségek hiánya idéz elő elsősorban. Előadásában hangsúlyozta, hogy az adatalapú gondolkodás feltétlenül szükséges a sikeres digitális transzformációhoz, de a digitalizáció nem lesz teljes az emberi hozzáadott értékek nélkül.

Ságodi Attila, vezetési tanàcsadásért felelős partner (KPMG)

Ságodi Attila, vezetési tanàcsadásért felelős partner (KPMG)

A technológiai trendek címet viselő teremben Velvárt András fejlesztő és AR/VR szakértő vezetett végig bennünket azokon a folyamatokon, amelyek a fejlett mesterséges intelligencia (MI) megjelenéséig vezettek. De ezen kívül szó volt a 3D nyomtatás lehetséges útjairól, a drónok evolúciójáról, a blockchain megértéséről és a robotizáció jelentőségéről. Az iparági szekcióban a fintech témája egy kerekasztal formájában bontakozott ki három startup, illetve üzleti ötlet mutatkozott be, birkózott meg az MNB képviselőjének kritikájával és küzdött a nézők kegyeiért.

Velvárt András, tulajdonos (Response Kft.)

Velvárt András, tulajdonos (Response Kft.)

A délután egyik legszórakoztatóbb előadása Zagyva Béla nevéhez fűződik, aki úgy adott át hasznos információkat az 5G hálózatok technikai jellegzetességéről, a gyors válaszidő fontosságáról, a „slicing” jelenségéről, hogy az utolsó pillanatig fenntartotta a nézők érdeklődését.

Zagyva Béla, ügyvezető igazgató (Nokia)

Zagyva Béla, ügyvezető igazgató (Nokia)

A konferencia előadásának többsége az IVSZ YouTube csatornáján újranézhető, a prezentációk a Slideshare-en megtalálhatóak, ha valaki pedig csak a hangulatot idézné fel újra, az a fotókat megtalálja az IVSZ Facebook oldalán.

Találkozzunk újra a digitális gazdaság legjelentősebb szakmai eseményén jövőre is!