Nagyobb teret a vállalati innovációnak!

2019.02.21

Az ITM és a megújult NKFIH lényegesen nagyobb szerepet szán az innovációnak Magyarország versenyképességének fokozásában

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megalakulásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szerepköre és feladatai is átalakulnak, hogy hatékonyabban tudjanak hozzájárulni az innovációs környezet fejlődéséhez. A részletekről Dr. Birkner Zoltánt, a Hivatal elnökét kérdeztük.

Birkner Zoltán NKFIH IVSZ SMART 2019

Hogyan és miért alakul át a NKFIH 2019-től?

Az ITM megalakulásával létrejött egy új kormányzati szereplő, amely meghatározza az innováció és a K+F fő irányvonalait. Ennek logikus következményeként az NKFIH működési modellje is átrendeződik. Eddig három nagy területtel foglalkoztunk: felfedező kutatás; vállalatokat érintő, innovációra vonatkozó pályázatok menedzsmentje; illetve nemzetközi jelenlét biztosítása a KFI térben. Minden szerep megmarad, de fontos új elemmel bővül.

Pontosan milyen elemmel bővül a portfólió?

Az innováció-vezérelt gazdasági modell építésében hangsúlyos szerepet kapnak a gazdasági szereplők. A korábbi modellben a fókusz a nagy- és középvállalatokon volt, amelyek jellemzően egyetemekkel együttműködve pályáztak. Mostantól viszont az innovációs alap terhére maguk a vállalatok fognak pályázatokat indítani, és majd eldöntik, hogy kikkel tudják a leghatékonyabban megvalósítani az adott innovációs projektet. Az új pályázati konstrukció célja tehát az, hogy az innováció területén a KKV-szektor szereplői legyenek a legfőbb nyertesek, hiszen így fokozható jelentősen a hazai versenyképesség.

Milyen egyéb változások várhatók még a közeljövőben?

Az innovációt, mint látásmódot igyekszünk minél több magyar vállalkozásnak vonzóvá tenni. Részben azért indítottuk el az Országos Innovációs Fórumunkat, hogy közvetlenül feltehessünk a piaci szereplőknek olyan fontos alapkérdéseket, mint például, hogy az új pályázati konstrukcióknál milyen döntési szempontrendszerek érvényesülését látják ésszerűnek. Emellett olyan konstrukciókat és felületeket is meg kell találnunk, amelyek jóval több vállalatot és egyetemet szólítanak meg.

A társadalmasítás mit jelent innováció ügye számára?

A mai világban a versenyképességnek egyik legfőbb záloga az innovációs képesség. Minden felelős vezetőnek érdemes nap mint nap végiggondolnia, hogy az adott szervezet munkáját és termelékenységét hogyan tudja még hatékonyabbá tenni. Ehhez azonban az kell, hogy minél több szó essen az innovációról, mint szemléletmódról.

Mi a korábban már említett Országos Innovációs Fórum célja és háttere?

Az összes megyét érintő, széles körű összefogással létrejött rendezvénysorozat célja Magyarország újjászerveződő innovációs környezetének megalapozása, és a megújuló KFI rendszerrel, pályázatokkal kapcsolatban felmerülő javaslatok, igények országos felmérése.

Ha konkrétan az informatikai szektorról beszélünk, ott milyen fejlődési pályára lehet számítani?
Az informatika területén is meg kell találnunk azokat a részterületeket – például az 5G, vagy a mesterséges intelligencia – ahol hozzáadott érték tekintetében föl tudjuk venni a versenyt Finnországgal, Kínával, Dél-Koreával. Ehhez viszont az kell, hogy a vállalatok közösen tudjanak fellépni, emellett sikerüljön olyan nemzeti programokat is elindítani, amelyekből sikeres üzleti megoldások születhetnek.

A startupok területén vannak kijelölt célok?

Sok kiváló stratégia készült startup témában, vannak szép eredmények is, de nem szabad hátradőlni, mindig újabb célokat kell megfogalmazni. Egy biztos: az egyetemi ökoszisztémában markánsan jelen kell lennie a startup logikának is, és nem csupán hallgatói, hanem oktatói oldalról is.

Milyen együttműködési lehetőségek állnak az NKFIH és az IVSZ előtt a jövőben?

Sok olyan IVSZ kezdeményezés van, amelyek céljainkkal azonos irányba mutatnak – ilyen például az áprilisi SMART konferencia is – ezekhez érdemes csatlakozunk. Az alulról szerveződő szakmai szervezeteknek komoly szerepe lehet az innovációs témakör társadalmasításában is, így ez is egy lehetséges együttműködési pont. Terveink szerint az IVSZ megkapja majd véleményezésre az új KFI törvényt, hiszen azon szereplők közé tartozik, akiket meghatározó piaci szereplőkként azonosítottunk – így egészen biztosnak látom a jövőbeli szoros együttműködést a két szervezet között.

Vannak-e jó példák, amelyeket a mostani átszervezés során próbál lekövetni a rendszer?
A tudományos szerepek újragondolásakor a német minták kerülnek elő leggyakrabban, startup ügyekben pedig az észtek és az izraeliek jó gyakorlatait tartjuk érdemesnek meghonosítani.

 

Ha szeretnéd meghallgatni Dr. Birkner Zoltán előadását, regisztrálj a SMART konferenciára!