Mi a digitális pedagógia legfontosabb alkotóeleme?
Miben rejlik a digitális pedagógia lényege? Miért okoz azonnali veszteséget a vállalkozásoknak a hagyományos pedagógiában nevelkedettek foglalkoztatása?
– Egész nap számítógéppel dolgozom.
– Tényleg? Programozó vagy?
– Nem.
Ha nem is lesz valaki programozó, ma már természetesen nagyon nagy valószínűséggel számítógéppel fog dolgozni. Az ehhez szükséges ismeretek és képességek, készségek összefoglaló neve a digitális írástudás kompetencia, rövidebben: digitális kompetencia.
A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.
- Milyen feladatot ró mindez az oktatásra és képzésre?
- Elsajátítható-e a digitális kompetencia pusztán számítógépek, okostelefonok használatán keresztül?
- Az informatika tantárgy elegendő-e a munkaerő-piacon?
Az OECD PISA felmérésének eredménye azt mutatja, hogy a magyarországi tanulók mintegy 60%-a közepesnél lényegesen rosszabbul, vagy egyáltalán nem képes digitális információkat feldolgozni, értelmezni és használni. Azonban, ha nem tudja használni a digitális rendszereket, akkor szükségszerűen csak az elavult, kevésbé hatékony megoldásokkal tud munkát végezni, legyen szó az egyszerű feladatkiosztásról, kommunikációról, vagy valós adatokon alapuló döntéshozatalról. Jól láthattuk, hogy milyen eredményt hozott a digitális mérőrendszerre való áttérés a futballválogatott edzettségében.
A diákok képességek szerinti megoszlása a digitális szövegértés skáláján, Forrás: OECD, PISA 2012. database, Table 1.4.1a.
Miben különbözik a digitális pedagógia?
A digitális pedagógia a digitális környezetre készít fel. Megközelítése, pedagógiai eszközei illeszkednek a digitális világ elvárásaihoz. A lényegi különbség nem abban jelenik meg, hogy számítógépeket vagy okostelefonokat használnak-e a tanórán, hanem az információ megközelítésében, feldolgozásában, abban, hogy az információ elérését azonnalinak és akadály nélkülinek feltételezi. Ha a pdf alapú tankönyvet a tanár projektorral kivetíti, az nem fejleszti a diák digitális készségeit, legfeljebb növeli a költségeket.
Korábban már lezajlott hasonló információs forradalom az oktatásban, amely alapvetően megváltoztatta a pedagógiai eszközrendszert, alkalmazkodva az információs rendszer változásához. Az alábbi kép az említett forradalom innovatív eredményét mutatja be:
A gyerekek előtt immár nem palatábla, hanem könyv van. A palatáblát néhány sor felírását követően le kellett törölni. Ezért a felírtakat addig kellett ismételni, amíg meg nem jegyezték. A tankönyv megjelenésével a tanár sokkal gyorsabban tovább tudott haladni, nem kellett megvárnia, amíg mindenki mindent megjegyez, hiszen a tankönyvből vagy a füzetből újra és újra el lehetett azt olvasni. Mindez felért egy paradigmaváltással, teljesen átalakítva a pedagógiát és annak eszközrendszerét.
Ma hasonló jelentőségű információs forradalom játszódik le, amelyhez a pedagógiának, a pedagógiai módszereknek is igazodniuk kell. Az információk rendelkezésre állása, a megfelelő információ elérhetősége alapvetően változtatja meg azt, hogy hogyan kell tanulni.
Korábban egy vállalkozás akkor működött a leghatékonyabban, a legalacsonyabb költségszinttel, ha az ott dolgozók a korábban kitalált és bevált gyakorlatot jól ismerték és jól tudták alkalmazni a felmerülő problémákra. Azaz egy adott tudást kellett ismételten, újra és újra különböző problémákra alkalmazni. Ennek leghatékonyabb módja az adott technológia, módszer egyszeri megtanulása és memorizálása. Az oktatás pedig erre készítette, illetve készíti fel ma is az embereket. A technológia váltás olyan lassú volt, hogy a hatékonyságot nem befolyásolta, hogy nem minden probléma felvetésekor próbáltak újabb, innovatívabb megoldást találni, mert nagy valószínűséggel a már kiérlelt módszer volt még ekkor is a leghatékonyabb, hiszen a versenytársak is csak lassan ismerhették meg az újításokat.
Mára azonban a világ teljesen megváltozott, éppen az infokommunikációs rendszerek fejlődésének köszönhetően. Az információk az újabb lehetőségekről azonnal, mindenhol hozzáférhetővé váltak. A versenytársak is azonnal, az innováció napvilágra kerülését követően tudják beépíteni. Ezért egy újabb problémára adott válasz esetében már nem elegendő a korábban bevált módszerhez visszatérni, hanem meg kell vizsgálni, hogy van-e már jobb megoldás és azt kell bevezetni és alkalmazni. A munkavállalókra ezentúl az a feladat is hárul tehát, hogy állandóan, újra meg újra felülvizsgálják, hogy az általuk alkalmazott módszernél van-e már hatékonyabb és, ha igen, akkor álljanak át. Ha ezt nem teszik meg, akkor veszteséget és versenyképesség csökkenést okoznak, még akkor is, ha a korábbi leghatékonyabb módszerrel élnek. Mindez nem elmélet. Például a precíziós gazdaságban a mezőgazdasági vállalkozások 30-40%-os költségcsökkenést érnek el az IT alapú technológiák bevezetésével. Ezzel egyetlen múlt századi megoldás sem veheti fel a versenyt, bármennyire is jól ismerik és használják a munkavállalók.
Az itt leírt elméleti váltást jól tükrözi a szakmaszerkezet változása is:
As non-routine interpersonal and non-routine analytical skills have taken over the labor market demand for routine cognitive and manual skills in the past half century, knowledge alone can no longer serve individuals well in the long run nor sustain a nation’s competitiveness or economic growth. With old jobs being replaced and unexpected new jobs emerging, the higher-order competencies and character qualities that are transferable across job contexts have become critical for education to address and prioritize.
Jiaojiao Li, Global Leadership Fellow, World Economic Forum
A rutin, manuális, illetve a rutin, nem manuális munkakörök aránya folyamatosan csökken, míg a nem rutin munkaköröké nő.
Az oktatás akkor tölti be társadalmi feladatát, ha arra készíti fel a diákokat, hogy a világ folyamatosan változik és ezért nem támaszkodhatnak csak a korábban megtanult információkra, hanem sokkal inkább arra a képességre, hogy képesek legyenek újabb és újabb tudást felfedezni és alkalmazni.
A digitális pedagógia legfontosabb eleme tehát a digitális módszertant alkalmazó pedagógus, aki nem kész válaszokat ad, amit a diákok problémákra alkalmazhatnak, hanem olyan szemléletet, amellyel a diákok újra és újra képesek lesznek válaszokat találni.
A digitális pedagógia másik fontos eleme a munkamegosztás. Az előbbiekben leírtak hatására sokkal fontosabbá vált a hasznos tudás megtalálása és alkalmazása, mint a megtanulása. Ahogyan a palatábla elhagyásával a memorizálás helyébe magasabb rendű fejlesztés került, úgy az információk állandó és könnyű elérése korában az ismeretek elsajátítása mellett felértékelődtek az egyéb készségek. A tanulás, memorizálás olyan folyamat, amely az egyes személyekben, külön-külön zajlik. Mindenkinek, önállóan kell rajta végighaladni: nem lehet más ember helyett tanulni. Az információ megtalálása, a problémára alkalmazása ugyanakkor párhuzamosítható tevékenység, sőt, akkor a leghatékonyabb, minél többen végzik minél több szemszögből, kiinduló pontból, majd összevetik a talált eredményeket. Mindezt már a tanulás során alkalmazni kell, annak érdekében, hogy a diákok elsajátítsák az ehhez a társas tevékenységhez szükséges, személyközi, ún. transzverzális készségeket.
A digitális pedagógia alkalmazása során a tanulók egymással együttműködve keresnek alternatív válaszokat, majd értékelik és alkalmazzák azokat. Természetesen az egyes tanulók által talált megoldásokat egymásnak bemutatják, érvekkel alátámasztják, sőt akár ki is próbálják. Komplexebb problémák esetében a feladatot feloszthatják a tanulók csoportjai között, ezáltal adott esetben az egy ember által nem vagy csak hosszú idő alatt feldolgozható feladatot gyorsabban elvégezve. Ezáltal nagyságrendekkel hatékonyabban tudják csoportban megtalálni a leghatékonyabb megoldást, mind külön-külön.
Azt már hozzá sem kell tenni, hogy a fent leírt pedagógiai folyamat megvalósítható papír alapon is, de csak annyira, mintha a palatáblára írott információkat szerettük volna megőrizni a könyvekkel elérhető módon és a tanulók minden nap újabb 20-30 palatáblával mehettek volna haza.
