Laufer Tamás: Egyenes út(on) az innovációba!

A digitalizáció az elmúlt évek alatt elcsépelt szóvá vált. Ma már alig lehet konferenciát szervezni a téma érintése nélkül, vezércikkek, bulvár hírek hajtómotorja lett, reggeli showműsorban robotok mondanak viccet, megnyílt az első kávézó, ahol robot igazítja el a vendégeket. Meggyőződésem, hogy ez az IVSZ aktív tevékenysége nélkül ez lassabban következett volna be.

 

 A digitális az új normális?

Az előttünk álló feladatok valódi megértése ugyanakkor érzésem szerint nem lett jobb, „fecseg a felszín, hallgat a mély” – egyre nagyobb a nyomás rajtunk, a technológia zászlóvivőin, hogy felelősséggel, ugyanakkor határozottan jelöljük ki az utat. A kormány szimbolikus lépése, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elnevezése is jelzi, hogy a fejlesztések technológiai és innovációs háttér nélkül nem képzelhetők el. Régóta vártunk arra, hogy valódi partnerre találjon a szakma a kormányzatban, amire most van esély, de korai még kijelenteni, hogy ez a szimbolikus lépés valódi előrelépést jelent majd.

A tavalyi év örömteli és verhetetlen gazdasági híre, a BMW gyár bejelentés felidézte bennem pár évvel ezelőtti narratívánkat, miszerint, ha a hiányzó informatikus állásokat be tudnánk tölteni, az az AUDI gyár hozzáadott értékével azonos mértékű hasznára válna az országnak. A helyzet ezzel szemben az, hogy nem csökkent, hanem nőtt az informatikus hiány. Egyszerűen a technológiai igény gyorsabban nő a szakemberek kibocsátásánál.

A kritikus erőforrás a képzett szakember!

Az előző évi 10% után idén 13%-kal nőtt az informatikai szakokra felvettek száma, ami egyértelmű trendfordulót jelez az elmúlt évtized folyamatos csökkenése után. Szervezetünk szakmai munkája és kezdeményezéseink nyomán szeptemberben három felsőoktatási intézményben is elindult az informatikus-üzemmérnök képzés, ami elsősorban a gyakorlati tudás megszerzésére helyezi a hangsúlyt.

Még számos hasonló munkaerőpiaci és oktatási beavatkozásra van szükség. A javaslatokat mintegy két éve összefoglaltuk, a Digitális Munkaerő Program végrehajtására viszont nagyon várunk. Ösztöndíjprogram informatikus hallgatóknak, diákhitel a bootcamp jellegű képzésekre, az OKJ-hez hasonlóan áfamentesség a nem akkreditálható, de piac által validált technológiai képzésekre – csak pár elem, aminek megvalósításában továbbra is számíthat a kormányzat partnerségünkre. A „Programozd a jövőd!” projekt aktív kezdeményezőjeként és konzorciumi partnereként azon vagyunk, hogy a szemléletformáló program még nagyobb fokozatba kapcsoljon és a vállalatok számára is érzékelhető eredményekkel járjon. Idén is lesz Codeweek és Digitális Témahét, ebben továbbra is tevékenyek leszünk, hiszen minden alkalmat meg kell ragadni a fiatalok pályaorientálásával kapcsolatban.

Hol tartunk?

Fontos a közbeszéd tárgyává vált digitalizáció, de legalább ennyire fontos, hogy ugyanazt értsük kifejezéseken, ugyanúgy értelmezzünk egy-egy mutatót, és persze legyen közös célkijelölésünk is.
A DESI Index a legátfogóbb, az EU országaira kiterjedő digitalizációs felmérés. A teljes index tekintetében a 28 tagország közül a 23. helyen állunk, de természetesen van olyan komponens, amiben jobban (pl. közösségimédia használata és szupergyors internet) és van, ahol rosszabbul (pl. digitális közszolgáltatások, KKV-k digitalizáltsága) szerepelünk.

Az IVSZ-Századvég 3 évvel ezelőtti közös kutatása arra koncentrált, hogy mekkora is a digitális gazdaság GDP és GVA hozzájárulása szekunder és terciális hatásokkal együtt (kb. 20%).
A Mckinsey az európai országok digitális gazdaságának méretét elsősorban a piac digitális termékek és szolgáltatások vásárlása alapján hasonlítja össze. Az erre érzékenyek mindegyikben látják az értéket és hogy pontosan mit mutatnak, de nem könnyű ebben eligazodni.

Abban nagyjából minden elemzés egyetért, hogy a digitalizáció hajtja a gazdasági fejlődést, határozza meg a vállalati és állami hatékonyságot, és a sikernek két kulcs összetevője van: a digitális kompetenciák, valamint az adatok gyűjtésének és feldolgozásának hatékonysága.

A piac és az egyének megítélése már nem ilyen egyértelmű. Múltbéli rossz tapasztalatok, félelmek árnyékolják be az eufórikus várakozást és lassítják az újdonságok befogadását. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a vállalati szféra kevésbé progresszíven gondolkodik innovációról, digitalizációról, mint a szakmai szervezetek, kamarák vagy a kormányzat. Megelőzte a kordé a lovat, nagyon erős szemléletformálásra van szükség elsősorban a hazai KKV-k vezetői körében. A jelenlegi konjunktúra könnyen elaltatja a döntéshozókat, a hatékonyság javításának kényszere nem kézzelfogható.
Ágazatonként néha meglepően részletesen be kell mutatni, el kell magyarázni, hogy milyen lehetőségek vannak és milyen veszélyek várhatóak azok kiaknázatlansága esetén. Ezt csak az állam, a piaci szereplők, kamarák, szakmai szövetségek összefogásával, összehangolásával lehet hatékonyan elvégezni.

Személyes tapasztalatom Székesfehérváron, hogy települési szinten is érdemes összefogni a vállalkozásoknak, önkormányzatnak és a civil szférának. Arra ösztönzök mindenkit, hogy az átfogó megoldást nyújtó giga méretű EU-s programok mellett otthon, szűkebb környezetben is szorgalmazza az összefogást és program szinten való gondolkodást.

Ősszel Kínában jártam, ahonnan meghatározó élményekkel tértem haza. Ez az ország meggyőző határozottsággal, tervszerűen programozza magát újra, és irányítja gazdaságát a digitalizáció sűrűjében. 2011-ben még 140 milliárd dollárt fordítottak K+F célokra, 2020-ban ez várhatóan 320 milliárdra nő. A kibocsátott diplomák 41%-a STEM tárgyú, az elvárás pedig az, hogy a fiatal szakemberek különböző területeken legyenek képesek alkalmazni ezen tárgyak (tudomány, technológia, mérnöki képzés, matematika) kombinációját. Elsődleges stratégia a robotizáció, amit az állam jelentős adókedvezményekkel segít elő. Ez Kína saját (szinte korlátlan) lehetőségeihez igazodó stratégiája, de nekünk is van mit tanulni és meríteni belőle.

Innováció=digitalizáció

A szándék mellett legalább olyan fontosak a folyamatokat ösztönző, motiváló rendszerek. Nagy szükség van az aktív vállalkozásoknak nyújtott adókedvezményekre, amik mellett a technológiákat fejlesztő, integráló cégek számára innovációs, fejlesztési forrásokat kell biztosítani. Mindig az első lépések megtétele a legnehezebb, emiatt a közösen pályázó informatikai, termelő vagy szolgáltató vállalatoknak nyújtott támogatások rengeteget segítenének az előre haladásban. A tudományos és technológiai parkok, az egyetemi-vállalati kapcsolatok támogatása a startup és nagyvállalati együttműködésének ösztönzése mind-mind olyan elemek, amik szükségesek az innovációs ökoszisztéma eredményességéhez.

Azt is fel kell ismernie a támogató-ösztönző rendszert működtetőknek, hogy a kulcs mindebben a digitalizáció. Ennek segítségével alacsonyabb a belépési küszöb, könnyebb új, innovatív termékeket, szolgáltatásokat előállítani, újraszervezni az értékláncot, rugalmasabb foglalkoztatási formákat bevetni, összességében versenyképesebbnek lenni.

Az IVSZ szövetség a digitális gazdaságért. A szervezet jövőjét immár nem csak az informatikai vállalatokhoz való viszony határozza meg, valamennyi érintett gazdasági és állami szereplőt meg kell tudnunk szólítani és segíteni egymásra találásukat.

A célunk változatlan és egyértelműbb, mint valaha: digitalizáció minden szinten!

Laufer Tamás, IVSZ elnök