Kalmár Péter: Az innováció olyan, mint a dalszerzés

2019.03.21

Az idei SMART konferencia szervezeti kihívásokkal foglalkozó blokkja már most nagy érdeklődést vált ki a cégek, érdeklődők körében. A Webtown ügyvezetője és társalapítója, Kalmár Péter is előad a témában, így előzetesen arról kérdeztük, hogy melyek azok a legégetőbb kérdések és kihívások, amelyekkel az innováció, illetve digitális transzformáció előtt álló cégek szembesülnek.

SMART 2019 interjú - Kalmár Péter Webtown

Az innovációs folyamat milyen lépcsőit, összetevőit tudja leginkább támogatni, beindítani az agilis modell?

Kalmár Péter: Az innovációban pont az a jó, hogy folyamatos kísérletezésekkel és finomhangolásokkal tudunk előre jutni. A vízió adott, viszont az annak eléréséhez szükséges út buktatói, sajátosságai előre nem láthatók, így nem is tud tervezni az ember. Ahogy az agilis módszereknél, úgy az innovációban is fontos, hogy lépésről lépésre haladjunk a kívánt cél felé és pontosan annyira tervezzünk, amekkora szeletet tisztán láthatunk magunk előtt. Ezáltal gyorsabban reagálhatunk a környezetünkből érkező visszajelzésekre, követelményekre.

Mi az innováció leggyakoribb limitje? Hogyan közelítenek hozzá rosszul a szervezetek, és mi okozza a törekvések elbukását?

K. P.: Sokszor egy lépést hátrébb kell lépnünk, mert nem mindig látjuk a fától az erdőt. Az innovációhoz szükség van vízióra, időre, csapatra, fókuszra…maga az innováció egy borzasztó izgalmas utazás, mely a végül valamilyen eredménnyel ajándékoz meg.
Minden szervezet más, így mindenki másképp közelíti meg a kérdést, hogy hol milyen tényező hiányzik. Ez változó lehet. Azt látom viszont, hogy a leggyakoribb hiba az, hogy mindent előre szeretnének megtervezni és ez a lehetetlen küldetés, valamint a tervekhez való ragaszkodás az innováció gyilkosa.

Tervezhető az innováció? Mi az, amit tervezhetünk és mi az, amit nem?

K. P.: Hasonlít ez az egész a dalszerzéshez. Egyszer régen a U2 gitárosa mondta, hogy a dalszerzés 10%-a ihlet, a maradék 90% már tudatos építkezés. Valahol innováció kapcsán is ez az érzésem. Az innovációról összességében elmondható, hogy van olyan terület, ahol tervezhető és olyan is ahol kevésbé. Ez nagyban függ attól is, hogy mennyi kutatást és kísérletezést kell tartalmazzon. Az bizonyos, hogy kis lépésekben, mindig az elért eredmények elemzése után tovább haladva lehet a legjobb eredményre jutni – agilis gondolkodással.

A technológia és agilis módszerek viszonya: hogyan segíti a technológia, a tech innováció az agilis működést?

K. P.: A világ egyre gyorsabban változik, ez egy ismert buzzword-kupac. A technológia kapcsán elég, ha csak visszagondolunk az elmúlt néhány évre, megnézzük, hogy hol tartottunk akkor és hol tartunk most. Irgalmatlan nagy különbséget fedezhetünk fel. A technológia önmagában nem segíti, sokkal inkább kikényszeríti az agilis működést, hiszen ebben a gyorsan változó világban másképpen nem lehet jól reagálni a változásokra.

Hogyan függ össze az innováció és a változás egy szervezetben?

K. P.: Az innováció valahol annak felismerése, hogy változnunk kell, fejlődnünk kell, hiszen mi más, ha nem az lebeg a szemünk előtt, hogy szeretnénk előrébb tartani 1 év múlva, mint ahol most tartunk. Szeretnénk jobbak lenni valamiben. A változás sokszor egy elképzelt, új irányába való elmozdulás, ami magával hozza a lehetőségeket és a kockázatot is. Kellő körültekintéssel és folyamatos innovációval növelhetjük a versenyképességünket. Akár az ügyfelek, akár az új kollégák megszerzéséért vívott harcban.

Lehet-e a digitalizáció toxikus egy szervezet számára? (teremthet-e túl sok zajt, vagy segíti a digitális zaj csökkentését)

K. P.: Biztos vagyok benne. De ez attól is függ, hogy hol tartunk a digitalizációban. Akik a kezdeti fázisban vannak, azok számára egy-egy folyamat digitalizálása nagyban segítheti a vállalat életét, viszont a kollégáknak szokniuk kell az új folyamatokat, az új megoldások által kínált új lehetőségeket számba vevő gondolkodást. De el tudok képzelni olyan esetet is, amikor a túlzott automatizálás már-már kontraproduktív, mert kiveszi a szervezet “humán-faktorát”, amely optimális esetben a vállalat igazi értékét adná. Ennek késői felismerése évekre visszavetheti egy vállalat fejlődését. Nem egyszerű az optimális mértéket megtalálni a digitalizációból sem, de az agilitás által nyújtott lehetőségek, az eredmények folyamatos elemzése, a lépések tervezése és újratervezése segít a megfelelő úton tartani a vállalati fejlődést.

 

Ha szeretnéd meghallgatni Kalmár Péter előadását a SMART konferencián, regisztrálj most!