A 31 éves CEBIT-ről szinte minden szakmabelinek van valamilyen közvetlen vagy közvetett benyomása, az is közismert, hogy ez az egyik legnagyobb európai szakmai seregszemle. Az infokommunikáció, digitalizáció rendkívül széles keresztmetszetével találkozhatunk, a kábelkorbácsot forgalmazó kínai cégtől a nagy tech-óriásokon keresztül a szofisztikált B2B megoldásokig rengeteg termék és megoldás megtalálható a hannoveri vásárterületen.

Szerencsére a pavilonok tematizáltak, így kis felkészüléssel optimalizálható a megtett kilóméter és a hasznosan eltöltött idő.

A CEBIT szervezői sokat kockáztattak idén. Kora tavaszról kora nyárra tették át az időpontot, jelentősen megváltozott a formátum, mennyiségről a minőségre tették át a hangsúlyt, ez már egyszerre konferencia, kiállítás, vásár és éjfélig nyitva tartó buli. A magyar delegáció egyik területen sem vallott szégyent.

A megnyitó ünnepségen a megjelent tartományi és szövetségi miniszterek és vállalatvezetők ugyanúgy a digitalizáció, automatizáció fontosságát, az európai innováció támogatását és a piacra lépés sebességének felgyorsítását hangsúlyozták, mintha egy hazai konferencián lettünk volna. Ugyanazok a problémák, elsősorban a digitalizációs világhoz alkalmazkodni képes munkaerő, a startupok és érett vállalatok együttműködése, a privát szféra védelme kapott hangsúlyt és ezekre kínáltak válaszokat az előadók, kiállítók is.

A magyar kormány 340 millió forinttal támogatta a CEBIT megjelenést, az IVSZ közreműködésével 21 magyar vállalkozás számára biztosította, hogy nemzetközi porondon is bemutathassák termékeiket, és üzleteket köthessenek.

A magyar standot meglátogatta Mariya Gabriel, Digitális Gazdaságért és Társadalomért felelős uniós biztos is.

A magyar standot meglátogatta Mariya Gabriel, Digitális Gazdaságért és Társadalomért felelős uniós biztos is.

„Magyarország minden eddiginél látványosabban, felkészültebben és kreatívabban jelent meg Európa egyik legrangosabb infokommunikációs nemzetközi vásárán. Az IVSZ-nek kiemelt szerepe volt a kiállítók és prezentálók kiválasztásával, illetve felkészítésükkel. A hannoveri börzén való megjelenés Magyarország számára stratégiai fontosságú, ugyanis a szoftver és szolgáltatásexport az utóbbi öt-hat évben évi 20-25 százalékkal nőtt Magyarországon, mértéke meghaladta a 600 milliárd forintot. Ma hazánkban a legexportképesebb és legtöbb hozzáadott értéket adó ágazat a digitalizáció, de növelni kell a hazai vállalkozások részarányát ebben. Az itt kiállítók tudják, a megjelenés erős belépést jelenthet a német és nemzetközi piacokra” – mondta Major Gábor, a nemzeti stand hivatalos megnyitóján.

Major Gábor, az IVSZ főtitkára

Major Gábor, az IVSZ főtitkára

A kiállítók izgalmas keresztmetszetét mutatták a hazai digitális piacnak, ezt az Index cikke meglehetősen részletesen bemutatta. Idén először a tematikus pavilonokban 1-200 fős hallgatóság előtt színpadi előadásokra is lehetőség volt, és ez nagyon jól működött.

Ide mindenki üzletet kötni, piacot építeni érkezik, de egy kiállításon sosem lehet tudni melyik beszélgetésből lesz üzlet. A CEBIT végével nem a jól megérdemelt pihenés, hanem az érdeklődések, üzleti lehetőségek lekövetése következik, pár hónap múlva már egyértelműen értékelni lehet, hogy anyagilag is sikeres volt-e a cégek számára a megjelenés, és érdemes-e jövőre is jönni.

Kövess bennünket a Facebookon és a YouTube csatornánkon is, ahol a kiállítóinkkal készített videóriportokat is megtekintheted!