Digitális készségekkel felvértezett munkaerőre már most is nagy szükség van, és még nagyobb szükség lesz rá a jövőben. Laufer Tamás, az IVSZ elnöke a Magyar Időknek nyilatkozott.
Laufer Tamás

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke

Mintegy 22 ezer betöltetlen informatikai állás van ma Magyarországon, pedig a szektor évi négyszázmilliárd forinttal növelhetné a hazai termelést. Ebben várhatóan változásokat hoz az a nemrégiben elfogadott kormányrendelet, amelynek megalkotásában az Informatikai Vállalkozások Szövetsége is részt vett – mondta Laufer Tamás, a szervezet elnöke.

Szövetségünk nagyon fontosnak tartja azt, hogy a kormány digitális oktatási és exportstratégiát kíván létrehozni, valamint felülvizsgálja a nemzeti infokommunikációs stratégiát annak érdekében, hogy csökkenjen a társadalomban az informatikai szakadék – sorolta lapunknak Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke azokat a kormányzati törekvéseket, amelyeket üdvözöl a szövetség. Az elnök szerint mindebből az látszik, hogy a kormány felismerte: a digitális átalakulás nem a választható jövő, hanem az itt lévő jelen, amire reagálni kell. A kabinet egyébként tavaly decemberben fogadta el azt a rendeletet, amely az internet használatáról szóló konzultációt követően született meg. A dokumentum számos előremutató pontot tartalmaz nemcsak az informatikai ágazatnak, de a teljes társadalomnak, az oktatásnak, az államnak is.

Az IVSZ elnöke szerint a digitális tudás és a gazdaság teljesítőképessége szorosan összefügg. – Ágazatunk, a digitális szféra a hazai gazdaság ötödét fedi le, tehát a GDP-termelés meghatározó szelete, amely a társadalom és a gazdaság fejlődésére is hatással van. A szektornak szüksége van olyan programozókra, szakemberekre, akik csökkenthetnék a mintegy 22 ezer főnyi munkaerőhiányt. Egy informatikus körülbelül húszmillió forint értéket állíthatna elő évente, összesen tehát négyszázmilliárd forintos termelésről beszélhetnénk, amely kiesik a szakképzett munkaerő hiánya miatt. Lehet nem szeretni a technológiát azért, mert egyre több munkát vesz el tőlünk, de talán jobb szellemi kihívásként tekinteni rá. Sokkal nagyobb képességű munkaerőre lesz szükség a jövőben – véli a szakember.

Az oktatási kérdés másik oldala, hogy a digitális tudás ma már a mindennapi élethez is nélkülözhetetlen. – Az informatika tanulása alatt a mai oktatási gyakorlattól eltérő, annál sokkal tágabb, a matematikai-logikai gondolkodásmódot fejlesztő tantárgy volna az ideális. Ma még kevésbé népszerű matematikai, műszaki pályát választani, mint húsz évvel ezelőtt – mutatott rá Laufer Tamás. Ennek a szerinte komoly problémának az egyik oka az is, hogy csak minden tizedik szülő gondolja ezt fontos pályának. A többi kilenc vagy nehéz foglalkozásnak tartja, vagy jobbnak látja, ha a gyereke inkább orvosnak, ügyvédnek, közgazdásznak megy. Ezért egy szülőket megcélzó felvilágosító kampányra is szükség lenne. Lemaradásunk ezen a területen hatalmas, és a szövetség szerint nagy szerencse, hogy ezt a kormány is felismerte. Az oktatási tárca a digitális oktatási stratégia elkészítésében az IVSZ-t is felkérte az együttműködésre. Az elnök szerint a rövid határidők mutatják, ez nem egy látszattevékenység, hanem olyan cselekvési terv, amely a munkaerő-piaci nehézségek súlyosbodásának megelőzése érdekében született.

Laufer Tamás szerint a pályázati lehetőségeiket jelentősen behatárolja, hogy az informatikai szférát a szolgáltatói területre sorolják, holott kifejezetten a hozzáadott értéket termelő ágazatok közé kellene kategorizálni. Mint mondta, tárgyalnak a minisztériumokkal, hogy ez változhasson. Az elnök szerint kialakult egy adminisztrációs gát is: a kis- és közepes cégek csak hitel felvétele mellett igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pályázatain, de a hitelt folyósító intézményrendszer éppen átalakul alatt áll, ezért félő, hogy itt is problémák lehetnek. A hitel nélküli pályázatok kiírása segíthet ezen.
– Azt szeretnénk elérni – összegezte –, hogy hatékony formában lehessen támogatni Magyarország legfontosabb kitörési pontját, amely a külföldtől való függés mérséklését biztosíthatná úgy, hogy euró, dollár áramolhatna közvetlenül az országba olyan vállalatokkal, amelyekre büszkék lehetünk.

Forrás: Magyar Idők