Az Európai Bizottság az európai egységes munkaerőpiac kiterjesztése és a mobilitás támogatása érdekében több képzés-elismerési, -validációs és koordinációs rendszert léptetett életbe az óvodától a felsőfokú oktatásig.

Ez azt a célt szolgálja, hogy az egyén megszerzett tudását és az ezt igazoló bizonyítványait egy egységes keretrendszer szerint minden uniós országban (vagy akár világszerte) elismerjék, az okmányokat ne kelljen az adott országban honosítani.

Az egységes képesítési keretek kialakításának főbb rendszerei: a bolognai folyamat, az Európai Felsőoktatási Térség és az ezt támogató európai kredit transzfer rendszer (ECTVS), valamint a szakmák egységes elnevezését támogató ESCO, stb. Mindezek felett pedig az egységes szintbesorolást az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) szolgálja, amely az egyes nemzeti képesítési keretrendszerek közötti fordító eszköz és amely megkönnyíti az egyes nemezeti rendszerek (NQFs - Magyarországon MKKR: Magyar Képesítési Keretrendszer) közötti átjárást és kölcsönös elismerést.

Képzeljük el, hogy autóval átutazunk egy határon, ahol elkérik a jogosítványunkat és csak azt követően mehetünk tovább, hogy a jogosítványt megfeleltetik a helyi vezetői engedélynek egy adminisztratív eljárás keretében. A határon ugyan nem kell újra KRESZ tesztet kitölteni és végigmenni egy rutinpályán, de mégiscsak jelentős adminisztrációt és időt igényel. Ez nem okoz problémát, inkább csak kényelmetlen, ha ezt egy élet folyamán csak egyszer vagy kétszer kell elvégezni.

Akkor, azonban, amikor nincs mit elismerni és megfeleltetni, mert nincsen a képzettséget igazoló bizonyítvány, vagy a megszerzett képesítés már olyan tudásra vonatkozik, ami elavult, akkor a munkaadónak kell meggyőződnie a jelentkező tudásáról. Ez azt eredményezi, hogy a munkaadónak kell tesztet készítenie, azt kiértékelni, a próbaidő során pedig nemcsak a munkavállaló beilleszkedési képességét, hanem a tudását is mérni és értékelni. Ez jelentős teher és költség, amelyet a szükséges tudás meglétét igazoló képesítések jelentős részben kiválthatnának.

Az informatikai területen azonban az átlagosnál magasabb 30-50% az iskolaelhagyás, amely azonban nem azonos a lemorzsolódással, hiszen az iskolaelhagyó tanulók nem hagyják abba az informatika tanulását, de azt már nem iskolai keretek között fejezik be, így nem rendelkeznek elsimerhető diplomával vagy képesítéssel. A folyamat eredményeképpen

az IT munkaadók már nem képesítést, hanem technológiai ismeretet követelnek meg a munkaerő-felvételi folyamatban

További probléma, hogy a képesítések nem avulnak el, de az általuk tanusított tudás viszont igen. Az IT területén pedig minden más ágazatnál gyorsabban. Az IT más szempontból is különleges: viszonylag kevés nemzeti jelleg van egy hálózati útvonalválasztó programozásában, vagy egy vírusírtó algoritmus létrehozásában, ezért a nemzethatárok közé szorított képesítések sokszor akadályt jelentenek és ezért inkább megkerülik őket, mert olcsóbb és gyorsabb minden munkavállaló tesztelése, mint az elismertetések igénylése.

A munkaerőpiaci mobilitás szempontjából két különböző helyzetben lévő ország példáján keresztül érdemes áttekinteni a lehetőségeket:

IMG_1355

Szófia

 

  • Bulgária esetében a munkaerőpiacon dolgozók kevesebb, mint 0,5%-a külföldi és a bolgárok munkavállalása külföldön még lényegesen alacsonyabb szintű, mint a lengyel vagy magyar munkavállalóké. A Szófiai Műszaki Egyetemen működik a Cisco Network Academy, bár fizikailag egy épületben működnek, a műszaki felsőoktatás és a CNA között semmilyen kapcsolat nincs. Külön díjfizetés ellenében vehetnek részt a diákok a képzésben, és a kredit pontjaikba nem számít bele, sőt az informatiaki felsőoktatásban résztvevők képzése átfed a CNA képzéssel. Az IT Essentials képzési programot, ugyan hasznosnak tartják, de szintén nincs elismerve.
  • Írországban az összes munkavállaló több mint 10%-a külföldi és az írek 25%-a külföldön dolgozik. John O'Connor a Quality and Qualifications Ireland részéről, egy szófiai Európai Bizottság által megszervezett eseményen elmondta, hogy Írország nem rendelkezik kőolajjal vagy más természeti kinccsel, csak az emberi erőforrással. Az emberi erőforrás fejlesztésébe invesztálnak a lehető legtöbbet, mert más lehetőség a fejlődésre nincs.

A kitörés elsődleges területe pedig az IT, ezért minden akadályt el kell hárítani az IT munkavállalás elől.

IMG_1350

John O'Connor Quality and Qualifications Ireland

 

  • Írország képesítési keretrendszere úgy épül fel, hogy kicsi, akár 5 kreditpont értékű, önálló képesítések befogadására (stand alone recognition) is alkalmas, így igazodik a modularizálhatósági igényekhez. Ilyenek pl a Microsoft Certificate-ek, amelyeket az állam elismer. Ezt korábban úgy érték el, hogy a Microsoft-ot akkreditálták, mint képző intézményt. Ezt a megoldást tovább egyszerűsítették és a nemzetközileg elismert, munkaerőpiac által elfogadott képesítéseket, pl az MSC, CCNA, stb. ezentúl automatikusan elismerik, tehát nincs szükség egyedileg megfeleltetésre, elismertetésre, illetve a képesítés kibocsájtójának akkreditációjára. Az ír álláspont szerint, ha a világon mindehol elismernek egy adott képesítést, az nekik megfelelő akkreditáció.

Az informatika területén a globálisan egységes piac globálisan egységes tudást is igényel, amely gyorsan változik. Annak érdekében, hogy a munkaerőpiac és az oktatási rendszer által kiadott képesítések kapcsolatban maradjanak, szükséges a meglévő elismerési eszközök (recognition tool) mellett újabbak életbeléptetése is. A képzések utólagos elismerése, megfeleltetése jelentős könnyebséget hozott, de a munkaerő-piac sok területen még gyorsabb és teljesebb átjárhatságot igényel, ezért újabb eszközök bevezetéséről határozott a legújabb, a területet szabályozó direktíva (Directive 2013/55/EU), amelyet 2016 január 18-án kell Magyarországon is implementálni.

Az új direktíva alapján lehetőség nyílik közös képzési és vizsgáztatási keretrendszerek kidolgozására, illetve nemzetközi, szektorális képesítési keretrendszerek kialakítására.

IMG_1376

Európai Bizottság - DG Employment

Az IVSZ részt vett a fentebb említett szófiai rendezvényen, amely egy Peer Learning Activity volt az EQF Advisory Board szervezésében, amelyet követően meghívást kaptunk brüsszelbe az európai képesítési keretrendszerek továbbfejlesztésével és tapasztalataival kapcsolatos egyeztetésre, hogy az IT ágazat speciális igényeit bemutassuk.

IMG_1377

Brüsszel - European Qualification Framework egyeztetés

Célunk, hogy a jövőben bekapcsolódjunk ebbe az európai folyamatba és elősegítsük olyan képesítési eszközök létrejöttét, amelyek hozzájárulnak, hogy a munkaadók pontos, valós és gyors képet alkothassanak a munkavállalók tudásáról.