Megtartotta idei első Tanácsadó Testületi ülését az IVSZ, a találkozón két fő témát vitattak meg a tagok. Az IVSZ égisze alatt hamarosan elkészül az „Iparági Lábnyom kutatás”, amely a digitális gazdaság mérésének új módszertanára épül, emellett kiemelt téma az informatikai mérnökképzés helyzete és problémái, amellyel kapcsolatban szintén állást foglaltak a testületi résztvevők.

A Tanácsadó Testületi ülésen az IVSZ olyan szervezetek és vállalatok vezetőit hívja meg egy közös együttgondolkodásra, akik a tagságon kívül vannak, legyenek azok hasonló érdeklődésű vállalatok vezetői vagy éppen hasonló érdekvédelmi szervezetek vagy állami intézmények vezetői. Az IVSZ Tanácsadó Testületének célja, hogy az IVSZ-en belül folyó munkát a párhuzamos szereplők számára is bemutassa, illetve azzal kapcsolatban fontos és értékes visszajelzéseket gyűjtsön össze.

A ülés fő témája, hogy hamarosan elkészül az IVSZ új kutatása, amely a jelenlegi, a statisztikai hivatal által is használt egyszerű TEÁOR-alapú mérésnél alaposabban, részletesebben írja le a digitális gazdaság méretét és hatását más iparágakra. Az eddigi hagyományos módszertani megközelítés egyszerűen a vállalatok főtevékenységének TEÁOR-kódja alapján sorolja az IKT iparághoz egy elavult csoportosítás mentén a vállalatokat, így torz képet festve az iparágak közti arányokról és viszonyokról. Bár az IKT szektor behatárolására már számos kísérletet tettek, a terület szerteágazó volta miatt a legtöbb kutatás, vagy mérés ellentmondásokba ütközött, és nem adott valóban releváns, reális képet a szektorról. A mostani kutatás egy más módszertan alapján készül, és bár használja majd a korábbi hagyományos gazdasági lábnyom metodikát, pontosabb eredményeket lesz képes kimutatni az iparágról. A módszertan meghatározásához számos hazai szaktekintély véleményét is kikérte a kutató, illetve egy olyan jövőálló számítási rendszert választott ki, ami összehasonlítható más EU-s országok eredményeivel is.

Mekkora a digitális gazdaság? Hamarosan kiderül!

Mekkora a digitális gazdaság? Hamarosan kiderül!

A testületi ülés másik előadástémája az volt: hogyan lehet ösztönözni, és támogatni az IKT vállalkozások és oktatási intézmények közötti együttműködéseket? A jelenlegi helyzet szerint a kérdés több ponton is problémás, például a szükségesnél jóval kevesebben tervezik az informatikai képzésbe irányuló továbbtanulást; a köznevelési rendszer nem adja át az elvárható digitális képességeket; a felsőfokú informatikai képzésben résztvevők idő előtt kilépnek a képzésből; a képzést teljesítők képzettsége nem felel meg a munkaerőpiac elvárásainak, miközben hab a tortán, hogy az informatikai karrierpályák társadalmi megítélése és elismertsége indokolatlanul alacsony.

Mindezek mentén a célok is világosak, például szükséges az informatikai oktatás módszertani, tartalmi, és strukturális megújítása, de a nagyobb hatékonyság elérése érdekében mindenképpen a gazdasági-munkaerőpiaci szereplőkkel való együttműködésben. Szükség van a vállalkozások és a képző intézmények közötti együttműködések fejlesztésére, de az informatikai szakmák társadalmi-gazdasági elismertségének növelésére is.