Beszámoló az IVSZ vállalati innovációs konferenciájáról

Az IVSZ hatodik alkalommal rendezte meg vállalati innovációs konferenciáját, melyet rendkívül nagy érdeklődés övezett. 400 résztvevővel teltházas volt a startupok és nagyvállalatok együttműködését katalizálni hivatott rendezvény, melynek neve egyébiránt harmadszor változott meg. A Startup Konferenciaként indult, majd Vállalati Innovációs Konferenciára (VIK) keresztelt üzleti fórum idén nemzetközi színtéren is jól hangzó nevet kapott. A Digitall – Innovation All In! kifejezésből Vityi Péter, az IVSZ alelnöke szerint az All In! a legfontosabb, mely azt fejezi ki, hogy az innovációt nem lehet csak kicsit csinálni, azzal egy szervezet minden szintjén foglalkozni kell.

DIGITALL 2018

Az All In! különleges jelentéstartalmat kapott az IVSZ főtitkára, Major Gábor bejelentése nyomán is. Ugyanis a DIGITALL Konfrencián jelentette be a főtitkár, hogy július 1-től a hazai innovációs ökoszisztéma szereplői egy helyre költözhetnek be, méghozzá a régió egyik legnagyobb közösségi irodájába, a Millennáris Startup Campus-ba. Az MSC megnyitásával Budapest is felkerült azon európai nagyvárosok térképére, ahol az induló vállalkozások, az őket kiszolgáló szolgáltatópartnerek (szabadalmi jogászok, kockázati tőkebefektetők, stb.) és a startupokkal együttműködni kívánó nagyvállalatok egy fizikai és szellemi térben dolgozhatnak együtt, tovább erősítve ezzel a hazai innovációt és a startup kultúrát.

A DIGITALL 2018 Konferencia három pillérre épült. A tanácskozás első felében nagyvállalati történeteket hallhattak a résztvevők a digitális transzformáció kihívásairól, sikerekről és kudarcokról, a startupok által gerjesztett diszrupciós kihívásokról. A második pillér a megkerülhetetlen technológiákat vonultatta fel. Az AI, a VR, AR, blockchain mind olyan technológiák, amelyek részben már ma is, de a közeljövőben egészen biztosan alapjaiban változtatják meg a gazdaságot és a társadalmat, s amelyeket egész egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni. A két pillér között pedig a digitális hídról osztották meg gondolataikat előadóink, illetve a panelbeszélgetések résztvevői, s azt boncolgatták, hogyan erősíthető a digitális kultúra, s mitől működik a startupok és nagyvállalatok együttműködése.

Vityi Péter, az IVSZ alelnöke nyitó előadásában nem győzte hangsúlyozni, mennyire fontos megérteni a technológiai fejlődés exponenciális dinamikáját, ugyanis a későn felismert lehetőség képes elsöpörni bármilyen vállalat üzleti modelljét. Ezt aláhúzandó, záró slide-ján a NOKIA CEO-jától származó idézet vetítette fel: „We didn’t do anything wrong, but somehow we lost.” (Nem tettünk semmi helytelent, de valahogy mégis vesztettünk.)

„Aki nem építi be a stratégiájába az új technológiákat (legyen az blockchain vagy AI), s azt, hogy ezekkel foglalkozni kell, az lehet, hogy mire a stratégiai ciklusa végére ér, addigra olyan versenyhátrányt szenved, amit nem tud behozni. Egyszerűen az üzletét diszruptálják.” – figyelmeztetett Vityi Péter.

Alex Barrera, a Digitall 2018 Konferencia főelőadója, a tech.eu alapítója, és az Aleph Report főszerkesztője hozta a formáját. Lendületes, lenyűgöző előadásában (amely 60! dia volt, de ezt senki nem vette észre) az inkumbensek és a diszruptorok- vagy startupok versus nagyvállalatok - vérre menő küzdelmét mutatta be. Egy olyan videokamera feltaláló esetén keresztül illusztrálta a diszrupció működését és lélektanát, akit egy amerikai „Feltalálom”-típusú innovációs TV műsorban mosolyogva eltanácsoltak, s ötletét (ring.com) eleve elvetéltnek tartották. Az okostelefonról, azaz bárhol látható bejárati videókamera ötlete első hallásra valóban banálisnak tűnhet, azonban ha azt nézzük, hogy a feltaláló 1,1 milliárd dollárt kaszált a video doorbell Amazon.com-nak történő eladásával, s hogy ez a termék ma 97%-os piaci részesedéssel bír, teljesen kiszorítva az inkumbenseket a piacról, már megérthetjük, milyen súlyos meglepetéseket és veszteséget okozhat a startup diszrupció az elkényelmesedett piacvezetők számára.

Kim Larsen, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató helyettese sajnos nem tudott személyesen jelen lenni a konferencián. Video üzenetben - vagy ő vagy egy AI klónja J - a mesterséges intelligencia üzleti döntéshozatalban történő alkalmazásáról beszélt. Egy friss kutatás eredményeit osztotta meg a hallgatósággal, melyből az derült ki, hogy nemek szerint is eltérően vélekedünk az AI használatának szükségességéről, és sokkal elutasítóbbak vagyunk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, ha az a saját életünkbe akar beavatkozni, neadjisten a munkánkat elvenni. Megengedőbbek vagyunk azonban akkor, ha az AI mások munkáját venné el. Félreértés ne essék, ez nem valami magyaros mentalitásról árulkodik, hiszen nemzetközi kutatási eredményeket láthattunk.

Az adatokból az világlott ki, ma még messze vagyunk attól, hogy üzleti kritikus döntéseinket gépekre, robotoka bízzuk, de az AI lassan és magabiztosan beszivárog az életünkbe, és számolni kell vele, előbb-utóbb a kritikus üzleti döntéshozatal szintjén is.

Dmitry Turchyn, a Microsoft-tól szintén a mesterséges intelligencia térhódításának szükségességét emelte ki, hangsúlyozva, hogy vállalata számára az üzleti etikai alapelvek a legfontosabbak, s a Privacy, Kiberbiztonség és az etikus AI alkalmazása tekintetében elkötelezettek. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban kiemelte, nemcsak azt a kérdést kell feltennünk, mit tudnak megtenni a gépek helyettünk, hanem azt is, mit igazán szükséges elvégezniük. Dmitry érdekes esettanulmányokat hozott Microsoft AI alkalmazásokra. Az egyik egy lengyel rákdiagnosztikai eljárást könnyített meg, több hétről két órára rövidítve az adatelemzést. Egy másik esetben pedig, AI analítika segítségével utasszállító hajók vízfogyasztását tudták sokkal hatékonyabban tervezni, s így hajónként évente mintegy 200 ezer dollárt tudtak megtakarítani.

Sere Péter a KPMG-től számba vette, hogy a digitalizáció egy nagyvállalatnál milyen kihívások elé állítja a felső vezetőket. A HR estében pl. kiemelte, hogy egy friss kutatás szerint globálisan a HR vezetők pont nem foglalkoztak az alkalmazottak digitális kompetenciáival vagy azok fejlesztésével,  s ezt mielőbb napirendre kell tűzni. A pénzügyi vezetők számára kihívás és lehetőség is, hogy sokkal több adat áll majd rendelkezésre a vezetői információs rendszerekben a digitális transzformáció költségeinek tervezéséhez és elemzéséhez és jóval prediktívebb lehet a munka. A ma hatályba lépő GDPR vonatkozásában megjegyezte, sok cég úgy oldotta meg a felkészülést, hogy a jogi osztályra bízta a teendőket. Pedig a dolgok internete korábban a cég legfelső vezetésének is kontrollálni kell az adatbiztonságot, mert enélkül a digitális transzformációba fektetett tőke, s erőfeszítések zárójelbe kerülhetnek.

Keszte Róbert, a Continental Automotive Kft. ügyvezetője egy saját, hazai fejlesztésű szoftvermegoldás sikerével illusztrálta, hogy még egy kötöttebb szervezetű, processzekkel és policykkal merevített multinacionális környezetben is van helye és tere az innovációnak. A friss gondolkodást, a gyors, rugalmas, startup-jellegű működést a szervezet egészében támogatják, de nyitottak az együttműködésre az induló vállalkozásokkal is, mert szeretnének tőlük tanulni.

Keszte négy tanácsot is adott a startupoknak. Ismerjék fel a lehetőségeket, értsék meg potenciális ügyfeleik stratégiáját és járjanak két lépéssel előttük, használják ki a nagyvállalatok rugalmatlanságát. Végül a hazai üzletet tekintsék belépőnek a globális sikerhez.

Kuhárszki András, az OTP Banktól egy hatalmas digitális transzformációs átalakulásról számolt be. A 100 projektet felölelő sikertörténetet néhol tanulságos kudarcok is övezték, de soha annyit nem változott a szervezet, mint a projekt három éve alatt. „Amikor elkezdtük a transzformációt, naivan azt hittük, ez egyirányú utca, csak siker lehet a végállomás. Ma azonban már tudjuk, hogy egyáltalán nem a digitális transzformáció foka, az alkalmazott technológiák, a technológiai felkészültség az, ami a sikert a kudarctól megkülönbözteti.” Hogy mi a siker titka, esettanulmányokkal szemléltette. Az egyikben a silószerű munkavégzés, a digitális transzformáción dolgozó üzletfejlesztés és IT elszigeteltsége vezetett egy kezdetben sikerként megélt projekt kudarcához, a másik esetben pedig egy olyan technológia alkalmazása, mely még nem volt érett, idejekorán érkezett. Tanulságként azt mondta: a cél szentesíti az eszközt, azaz a technológiát csupán eszköznek tekintsük, s ne veszítsük el szem elől, mit és miért szeretnénk elérni.

Tornyi Lajos, a Blackrocknál igazán büszke a magyar irodára. A világ legnagyobb alapkezelője  tudatosan nem a nagy cégeknél dolgozó embereket akarta felvenni. Olyan kollégákat alkalmaztak, akik új színt, gondolkodást és munkamódszereket tudtak hozni a szervezetbe.  A startupokra jellemző agilis módszertan nagyon bejött a cégnél, ennek számos előnye van, s az egyik legfontosabb, hogy jóval gyorsabban el lehet kezdeni a projekteket.

Farkas Dániel a Pattern Digital Consulting „egynegyede”, azaz a 4 fős cég egyik tagja a digitális tudásmenedzsmentről tartott előadást. A tudásmenedzsment növelheti az ügyfélelégedettséget, pozitív hatással van az üzleti mutatószámokra és elégedettebbé teszi a munkatársakat. Utóbbi különösen fontos a millenial generáció számára, hiszen 47 százalékuk hajlamos 1 éven belül munkát váltani, ha nem érzi magáénak a feladatokat és nem kap megfelelő visszacsatolást.

A Digitall 2018 Konferencia HR panelbeszélgetésén a digitalizáció okozta emberi kihívásokat, az innovatív, startupszerű gondolkodás nagyvállalati szintű beágyazásának szükségességét vesézték ki a beszélgető partnerek.

Major Gábor, az IVSZ főtitkára Kell egy hely! című prezentációja keretében jelentette be, hogy július 1-én megnyílik a közép-kelet európai régió egyik legnagyobb startup campusa, a Millennárison. A 250 munkaasztallal, irodákkal, tárgyalókkal, 100 fős moziteremmel és meetup termekkel rendelkező komplexum megnyitásával Budapest is felkerül azon európai városok térképére, ahol egy fizikai és szellemi térben működhetnek együtt a startupok és a velük együttműködni kívánó nagyvállalatok. Major elmondta, az IVSZ Szövetség a digitális gazdaságért fogja megtölteni bérlőkkel és élettel sok-sok rendezvényel - a campust, a Millennáris Nonprofit Kft. partnereként.

Nun Lipót, a Cloudera mérnökvezetője

Nun Lipót, a Cloudera mérnökvezetője a gépi tanulásról beszélt. Az Economist adatai szerint az adatok értéke 2020-ra 739 milliárd dollárt érhet, ami a világ GDP-jének 4%-a. Az S&P 500 legértékesebb vállalatai mind adatokkal foglalkoznak. A legtöbb vállalat a strukturált adatainak kevesebb mint 50%-át használják, míg strukturálatlan adataiknak kevesebb mint 1%-át. A cégek 70%-ának van hozzáférése olyan adatokhoz, melyekhez nem lehetne hozzáférésük. Hatalmas versenyelőnyre tehetnek szert azok a vállalatok, amelyek megfelelő adatelemzési szoftverekkel rendelkeznek és egységet teremtenek a káoszból.

Országh Örs, a Blockchain Competence Center vezérigazgató helyettese

Országh Örs, a Blockchain Competence Center vezérigazgató helyettese szerint az emberek azt gondolták 1-2 évvel ezelőtt, hogy a blockchain mindenre megoldást jelent és mindenkinek minden adata felkerül 2020-ra a blockchain-hálózatra. A valóság az, hogy a blockchain csak célzott feladatok elvégzésére használható, többek közt okosszerződésekkel, automatizációval teheti hatékonyabbá az üzleti életet, biztonságosabbá, auditálhatóbbá, átláthatóbbá teszi a tranzakciókat. Forradalmasíthatja többek közt a e-közigazgatást, a szerencsejátékot, a biztosítási és energiaszektort. Ma még a blockchain platformja épül csak, mint amikor a TCP/IP platform épült az internetnél, de később már magától értetődő lesz a blockchain használata. Számos megoldatlan probléma van viszont, ami egyelőre a széles körű elterjedést akadályozza.

Dobó Mátyás, az Invitech szakembere
Dobó Mátyás, az Invitech szakembere a robotoktól és az automatizációról tartott előadást. Szerinte 20 éven belül jöhet az első olyan ruházati termék, amelyről elmondható, hogy - a teljes értékláncot tekintve - nem érintette emberi kéz a gyártási folyamat során. Víziója szerint a termék előállításában egy automata robot segít majd, amely automatikusan betakarítja a szükséges növényeket, egy önvezető kamion elszállítja az alapanyagot a gyárba, egy robot összevarrja a ruhát, majd a robot autók és hajók elviszik a logisztikai központba, ahol felkapja egy "Boston Dynamics macska" és házhoz viszi a fogyasztónak. A cégek teljesen autonóm módon működő értéklánc részévé válnak majd. Magyarországon még számos kihívás van, amit meg kell oldani ahhoz, hogy egy ilyen jövőnek a részévé váljunk. Dobó úgy véli, a közeljövőben blokkokban láthatunk majd automatizációt, melyeket az ember köt majd össze, de end-to-end megoldásokra még sokáig várni kell még.

Szekeres Péter, a Neticle-től a hozzá hasonlóan lusta embereknek adott tippeket arra, hogyan kerülhetik el a szervezetükről, márkáikról beérkező sokszáz, ezer vagy akár millió szöveges adat emberi feldolgozását. Az NLP (Natural Language Process) specialista cég vezetője összegezte, hogy az egyes szervezetekben milyen feladatokat, milyen tipikus eseteket lehet megtámogatni számítógépes nyelvészettel, automatikus szövegelemzéssel. Ízelítőt adott abból, egyáltalán hol áll most a számítógépes nyelvészet és mi az, amit reálisan el lehet várni tőle.

Az AI eszköztár ma ott tart, hogy szövegelemzésben és az üzleti folyamatokban is tud bennünket segíteni. Szekeres 5 pontban foglalta össze, hogyan keressünk rá a szervezetünkre, márkánkra vonatkozó véleményekre, hogyan értsük meg ezek jelentését, a trendek változását, a miérteket és hogyan generáljunk a rengeteg szövegből, adatból értékes insightot.

  1. Keresés , hírszerzés – bonyolult, összetett folyamat, megtalálni a releváns tartalmat, keresni a találatokban okos módszerekkel. Ez ma már alap.
  2. Szövegből KPI - Ebben a fázisban alapvető KPI-t képezünk a kapott szövegekből. Megérthetjük, hogyan változtak a trendek - ezek alapja valamilyen véleményelemzési algoritmus. Az NLP, azaz a természetes nyelvi feldolgozás mutatja meg számunkra, hogy néz ki az adott szöveg szótövezve, a text mining adja a témakiemelést és klaszterizációt. Ennek pedig egy alváltozata a vélemény vagy sentiment elemzés, s ez az alapja a KPI-nak. A véleményelemző szoftverek, algoritmusok angolul ma már 93%-os „emberi véleményelemzés”-pontosságot is tudnak produkálni, de magyarul is elvárható egy 80%-os pontosság.
  3. Trend és kiugrás – itt láthatjuk, hogyan alakul a vállalat, szervezet, márka megítélése, illetve van-e bármilyen változás a KPI-ban? Ez már szöveges adatelemzési vonal, ahol bekapcsolódik a folyamatokba a data science is.
  4. Okok feltárása, miértek - Ebben a lépésben beazonosítható a top 10 fájó pont, témaszigetekként könnyedén vizualizálható is. Ha lehet, NLP-s vizualizációs technikákkal foglaljunk össze mindent, amit tudunk!
  5. Mesterséges intelligenciával támogatott automatikus insight generálás. Bármilyen interfésztől szövegesen is tudunk kérdezni. Social listeningben kiemelt jelentőségű eszköz. Itt már alertet kap a felhasználó, ha pl. új trending véleményvezér, új trending téma jelent meg a social térben. Ez a megoldás még a Neticle-nél is Béta-Béta fázisban van, de rendkívül izgalmas terület. S ebben az utolsó lustasági fázisban jutunk el arra a pontra, hogy a többezer szöveges dokumentumból a legfontosabb insightok immár legenerálhatók értelmes, értékes szabad szöveges riportok formájában is.

A Digitall konferencia zárásaként kerekasztal beszélgetés keretében elemeztük, mitől működik jól a startupok és a nagyvállalatok együttműködése. A beszélgető partnerek rávilágítottak arra, a kicsik érdeke az, hogy kreatív ötleteiket befogadják, támogassák, gondolati szabadságukra igény mutatkozzék, de egyúttal tanulhassanak is a nagyoktól – vállalati kultúrát, folyamatokat. A nagyvállalatok igénye pedig a startupok gyorsaságának, szabadságának, kreativitásának kiaknázása, új üzleti modellek felfedezése, és az innovatív kultúra meghonosítása a szervezet egészén belül.

A beszélgetők egyetértettek abban, hogy a FOMO effekten (Fear of Missiong Out) már túlléptek a nagyvállalatok, s ma már a sokkal higgadtabban, tervezettebben dolgoznak együtt a startupokkal. Tudják,  ha elindítanak egy accelerátor programot, azt nem csak a PR kedvéért kell tenniük, hanem fenntarthatóan működtetniük is kell. A következő lépés a már meglévő programok kiszélesítése lehet, becsatornázva az accelerátor programokba akár a belső kezdeményezéseket is.

A konferencia előadásai az IVSZ YouTube csatornáján újranézhetőek, a prezentációk a Slideshare-en megtalálhatóak, ha valaki pedig csak a hangulatot idézné fel újra, az a fotókat megtalálja az IVSZ Facebook oldalán.

Már most jegyezd fel a naptáradba szeptember 13-át és 14-ét, ekkor lesz ugyanis az IVSZ éves menedzsertalálkozója Sárváron, a MENTA Konferencia.