Digitális kompetenciák nélkül nem fogsz munkát találni

Február 22-én a megalakult Ágazati Készségtanácsok (ÁKT-k) közel 150 képviselője találkozott az NGM és az MKIK által szervezett együttes ÁKT ülésen. A tanácskozást azért hívták össze, hogy már most megkezdődhessen a közös ötletelés arról, miképpen lehet a munkaerő-piaci, munkaadói igényeket, valamint a képzési kínálatot és tartalmakat egymáshoz közelíteni. Az IVSZ számára kiemelt fontosságú az oktatási szektor teljes vertikumának digitális átalakítása. Az IVSZ az elmúlt években átütő sikereket ért el többek között a köznevelésben a Digitális Oktatási Stratégia megalkotásával, a felsőoktatásban pedig új informatikai képzési szint, az informatikus-üzemmérnök képzés beindításával. 2018-ban az IVSZ kiemelt feladatának tekinti a szakképzés és felnőttképzés rendszerének digitális megújítását.

2017. tavaszán a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (az agrárkamara bevonásával) megkezdte az ÁKT-k felállítását. Ennek előzménye, hogy a kormány törvényben (2017. évi CXCII. tv.) határozta meg, hogy az egyes gazdasági ágazatok gazdálkodó́ szervezeteinek a szakképzés és felnőttképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését, a munkaerő̋-piaci igények és a képzési kínálat összehangolását szolgáló́ szakmai javaslatait az ÁKT-k képviselik.

Ugyan a készségtanácsok jogi felhatalmazással csak 2018. július 1-től rendelkeznek, mára már megalakult 14 Ágazati Készségtanács és további hat felállítása is folyamatban van.  Az indulásra kész, aktív ÁKT-k között van az Informatikai ÁKT is.

Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára nyitó előadásában elmondta, hogy minden ÁKT folyamatosan figyelemmel kíséri a saját ágazatában a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerőpiaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján javaslatot tehet

• az OKJ módosítására,
• az OKJ-ban szereplő szakképesítések képzési tartalmainak korszerűsítésére,
• az iskolai rendszerű szakképzés képzési rendszerének működtetésére,

valamint előrejelzést készít a rövid- és középtávú képzésfejlesztés irányainak, céljainak tervezése, meghatározása érdekében.

Az IVSZ főtitkára, Major Gábor is a konferencia fő előadója volt,  hiszen a digitalizáció a szakképzés megújításában kiemelt szerepet kap, s ebben az IVSZ a koordinációs feladatokat ellátó kamara stratégiai partnere, valamennyi ÁKT munkáját segítve.

Major Gábor prezentációját különös figyelemmel hallgatták a résztvevők. A főitkár elmondta, hogy amit digitalizálni lehet a munka világában, azt digitalizálni is fogják. Ez nem választás kérdése, a hiszen a folyamat feltartózhatatlan, egyedül a változás gyorsasága kiszámíthatatlan.

Aki nem alkalmazkodik, s nem vértezi fel magát a munkavállaláshoz, s adott esetben a többszörös szakmaváltáshoz szükséges digitális kompetenciákkal, könnyen kiszorulat a munkaerőpiacról, és végső soron deklasszálódhat is.

Magyarország versenyképességének fenntartásához piacképes, a mai kor követelményeinek megfelelő, és a jövő változásaihoz alkalmazkodni képes munkaerőre van szükség – hangsúlyozta a főtitkár. Ezért az IVSZ vállalása nem lehet más, mint hogy a szervezet szakértői támogassák az ÁKT-k munkáját, s a digitális kompetenciák fejlesztését a program legfontosabb célkitűzései közt tartsák.

Az együttes ÁKT ülésen ismertették az ESCO (European Skills Competences & Occupations) első verzióját is. Ez egy olyan webes alkalmazás, mely segít összekötni az európai munkaadókat és munkavállalókat és útmutatót ad a munkakereső európai polgároknak, milyen tudás és készségek szükségesek egy-egy munkakör betöltéséhez. A rendszer közel háromezer foglalkozást és több mint 13 ezer készséget, kompetenciát tartalmaz. A rendszer 26 nyelven, így magyarul is elérhető már. Az IVSZ az európai nomenklatúrához igazodva felülvizsgálja a hazai munkaerőpiacon szükséges tudást és készségeket, így EU-kompatibilis kompetenciarendszer kialakításához járul hozzá.