A korábbi évek biztos trendvonala az aktuális felvételi időszakban is folytatódik: az IT szakokra felvettek száma egészséges bővülést mutat. Az idén második évébe lépő BProf üzemmérnök-informatikus szakok friss hallgatóinak száma pedig erőteljesen megnőtt: a tavalyi 326 gólyát követően most 431 új tanuló koptatja majd a újonnan kialakított, piacképes egyetemi képzés padjait. A felvételi statisztikák a munkaerőpiaci igényekre és a versenyképességi törekvésekre kapcsolódó kezdeményezések lassú, de biztos célba érését jelzik – a BProf képzés figyelemre méltó bővülése egyértelműen a piaci és munkavállalói igények kihangosításaként fogható fel. Jó nyomon vagyunk, a jövő ebben az irányban van, de még sokat kell mennünk előre.

Bővül a Bprof képzés 2019

Továbbra is növekedett a különböző egyetemi IT képzésekre felvett hallgatók száma. Több éves stagnálást követően először 2017-ben lódult meg a területen tanulmányaikat újonnan megkezdők száma: az akkori 10%-os növekedés után 2018-ban újabb 13 százalékkal bővült az IT hallgatók száma, a jelenlegi felvételi időszakban pedig megközelítőleg 6%-os emelkedés történt. Nagy reményekkel kecsegtet azonban az idén másodszor elinduló BProf képzés: a munkáltatói igényekre és a digitális kor versenyszellemére szabott képzésre felvett hallgatói szám több, mint 100-zal növekedett.

Made with Visme Infographic Maker

BProf – gyors, gyakorlati és versenyképes

Az informatikushiány enyhítése, a hazai munkaerőpiacról hiányzó több mint 22 ezer informatikai szakember pótlása hosszú ideje a tennivalók listájának élén szerepel. Az IVSZ elkötelezetten dolgozik azon, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember álljon rendelkezésre az IKT – vagy tágabban bármilyen digitálisan értelmezhető – tevékenységet folytató cégek számára azért, hogy az ágazat a magyar gazdaság motorjaként működhessen. A képzések kapacitása mellett így a tartalmi megújulás szükségessége is a szemünk előtt lebeg, az IT szakokon tapasztalt hatalmas lemorzsolódási arány is megoldást sürgetett. A lemorzsolódási arány egyik sarkalatos tényezője az IT szakok elméleti hangsúlya: az elméleti matematika és a természettudományos tárgyak sűrűjében a diákok gyakran a legfontosabb, gyakorlati ismeretekig nem jutnak el (BellResearch-IVSZ). A piac többek között emiatt is kénytelen átvenni bizonyos szerepköröket az állami oktatásból, azaz képezni a frissen felvett juniorokat, ám ez hatalmas terhet ró a szervezetre és a büdzsére is (IKT Munkaerőpiaci Tünettérkép).

A 2018-ban beiktatott BProf képzés három egyetem konzorciuma (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Óbudai Egyetem, Veszprémi egyetem) és az IVSZ közös kezdeményezéseként így több fájdalompontra is reagált: az alapjaitól újragondolt informatikus képzés elsősorban a gyakorlati tudás megszerzésére fókuszál, több gyakorlati óra, projektmunka és szakmai gyakorlat keretében a 3 év végén piacképes, azonnal alkalmazható tudással indulhatnak el a hallgatók. Nélkülözhetetlen előrelépést jelent a szak elindulása, a képzettek számának növekedése pedig kétségtelenül fontos pont a digitálisan versenyképes szakemberkínálat biztosításában.

Az informatikai szakokon túl

Az informatikai szakemberek hiánya azonban a digitális munkaerőhiánynak csak egyetlen dimenziója – a komplex jelenséghez emellett az alapvető digitális kompetenciák hiánya, a felnőttképzésben résztvevők alacsony száma és a nem informatikai ágazatok által keresett digitális szakemberek számának csillapíthatatlan növekedése áll. A digitális készségek ma már minden szinten és minden munkakörben fontosak.

A „digitális munkaerő” olyan munkavállalókat jelöl, akik magas szintű szakmai vagy magas szintű felhasználói informatikai ismerettel rendelkeznek alapszakmaként vagy más szakmájuk mellett. A digitális munkaerő olyan informatikai megoldásokat használ munkavégzése során, amelyek meghaladják a digitális alapkompetenciák, illetve az átlagos IT-felhasználói (pl. irodai) környezetben végzett munkához szükséges digitális kompetenciák szintjét. (Digitális Munkaerő Program)

Így aztán nem elegendő az egyetemi oktatás fejlesztése, a digitális transzformációt az oktatás teljes rendszerén át kell áramoltatni: így a felsőoktatás mellett nem maradhat ki a közoktatás, a szakképzés és a felnőttképzés sem. A folyamatosan és robbanékonyan alakuló, tech-útra tért világban a digitális ismeretek megalapozása, naprakészen tartása, frissítése, illetve a megfelelő gyakorlati tudás megszerzése az állam, a piaci szereplők és munkavállalók élethosszig tartó feladata.

Az IVSZ az IKT ágazat szakmai képviselőjeként eltökélten dolgozik a hazai digitális munkaerőpiac előmozdításán. A BellResearch közreműködésével végzett kutatás visszhangja máig hatékonyan facilitálja a témával kapcsolatos tudatosságot mind a közvélekedés, mind pedig döntéshozói szinteken. A munkaerőpiacról hiányzó 22 ezer informatikus ténye elementáris erővel hatott, ez a szám pedig a technológia fejlődésével folyamatosan növekszik. Az IVSZ szakmai tevékenységével e hiány enyhítését szorgalmazza, a már említett BProf képzés kialakításában való aktív részvétel mellett olyan magas szintű szakértői támogatás nyújtott az elmúlt években, mint a