Bejelentették a Digitális Munkaerő Programot

A Digitális Munkaerő Program a százezres digitális munkaerőhiány problémájára kínál megoldást

Példátlan összefogás a digitális munkaerőhiány enyhítése érdekében: közös programot valósít meg Magyarország kormánya a piaci szereplőkkel és a gazdasági érdekképviseletekkel. A Digitális Munkaerő Program elindításával nem lehet késlekedni, mert hatása csak évek múlva kezd el érződni, miközben minden szakterületen rendkívül nagy szükség van digitálisan felkészült munkaerőre. A gazdaság-, oktatás- és mindennapok területére is kiterjedő változásról van szó, így eredményeket is csak széleskörű és hatékony együttműködéssel lehet elérni. Ezt a cél szolgálja a ma bejelentett Digitális Munkaerő Program.

A magyar vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából egyre kritikusabb mértékű a digitálisan felkészült munkavállalók hiánya. A sokat emlegetett 22 ezer betöltetlen informatikus álláshely csak a jéghegy csúcsát jelenti: több százezer, digitális értelemben magasan képzett szakemberre volna szükség a digitális gazdaságban, hiszen a digitális transzformáció az üzleti élet egyetlen szegletét sem kerüli el.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár bejelentette, hogy a Digitális Munkaerő Program keretén belül a magyar kormány rövidtávon jelentős, előremutató változtatásokat mutat be: bevezetik a rövid ciklusú, munkaerőpiaci igényekre gyorsan reagáló képzési formákat, új célcsoportokat vonnak be a képzésekbe, csökkentik a képzésekbe való belépési korlátokat az e-learning lehetőségek kiterjesztésével a rendszer minden szintjén, továbbá bővitik a tanulói kedvezmények és támogatások körét. Cseresnyés Péter elmondta, hogy biztos benne, hogy hatékony és összehangolt intézkedések sorozatával valós eredményeket lehet felmutatni a digitális munkerőhiány enyhítése terén, biztosítva Magyarország digitális versenyképességének erősödését.

A rendezvényen Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos felhívta a figyelmet, hogy a magyar nemzetgazdaság kitörési pontja lehet a digitális gazdaság, ezért átgondolt, valamennyi területre kiterjedő fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír. A jelenleg zajló átmeneti időszak történelmi lehetőséget kínál hazánknak, hogy digitális technológiai és innovációs tudásbázist építsen fel az újraiparosítási folyamathoz. A kormány nemcsak felismerte a digitális munkaerőpiac minden szegmensében érzékelhető munkaerő-hiányt, hanem a digitális munkaerőhiány enyhítése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium egységes cselekvési programot dolgoz ki Digitális Munkaerő Program néven.

Ennek részét képezik a magyar munkavállalók digitális tudásának fejlesztése érdekében már meghozott döntések, a közeljövőben induló programok és a hosszabb távú tervek is. A mai Digitális Munkaerőpiac 2017 rendezvényt a kormány, a szakmai szervezetek, az érdekképviseletek, a nagy tanácsadó cégek és a piaci szereplők között a digitális munkaerőhiány enyhítése érdekében létrejövő széleskörű összefogás és szoros együttműködés kezdő lépésének tekinthetjük.

A digitális eszközök használata nélkülözhetetlenné vált minden munkakörben, a vállalkozások és munkavállalók digitális felkészülésének üteme és minősége jelentős hatással van a magyar gazdaság versenyképességére; ugyanakkor a digitális munkaerőhiány mára a gazdaság teljesítőképességét súlyosan korlátozó tényezővé vált, és a munkaerőpiac minden szintjén jelentkezik.

Hasonlóan sürgető feladat a polgárok digitális kompetenciáinak fejlesztése; hiszen még mindig milliós a tábora a digitális alapkompetenciákkal sem rendelkezőknek – nagy részüket digitális leszakadás fenyegeti. A digitálisan írástudó munkavállalók kompetencia-szintjét is emelni szükséges. Az összetett probléma kezeléséhez az oktatás-képzési rendszer és a munkaerőpiac minden szegmensére kiterjedő integrált megközelítésre van szükség.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért-, kultúráért-, ifjúságpolitikáért- és sportért felelős biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy sajnálatos módon minden mérvadó statisztika szerint zsugorodik az EU világgazdasági súlya, aránya. A jelentős digitális vállalatok nem itt jönnek létre vagy gyorsan jobban látják máshonnan szervezni a tevékenységüket.

A legalapvetőbb strukturális problémát az EU az okozza, hogy ugyan létezik egységes belső piaca, egységes gazdasági térség, aközben fontos részterületeken regionális vagy nemzeti piacokra töredezik szét.

Ma az európai polgárok ötöde küzd azzal a problémával, hogy ha elolvas egy szöveget, azt értelmezni nem tudja. Az európai polgárok 25 százalékának vannak problémái matematikai alapműveletek elvégzésével. Miközben azzal küzdünk, hogyan tudjuk elterjeszteni a digitális készségeket, azt kell látni, hogy a mostani oktatási rendszer nehezen tudja átadni a hagyományos készségeket is. Ez sem szétválasztható terület, hiszen a digitális eszközök jelentősen javítják a hagyományos tudáshoz való hozzáférést, sokkal könnyebbé teszik a tanulást. Az európai pedagógusok 75 százaléka gondolja, hogy korszerűbb számítástechnikai eszközök segítséget jelentenek az oktatásban, de csak a tantermek 65 százaléka van kellőképp felszerelve.

Az első probléma a megfelelő digitális infrastruktúra megteremtése. A második hiányosság a pedagógusok kompetenciahiánya, éppen ezért motiválttá, érdekeltté, szövetségessé kell tenni őket. A pedagógusoknak a változás élére kell állni, szövetségessé kell válni. A harmadik szint pedig a digitális kultúra elterjesztése, hiszen ma már nem a számítástechnikai cégek, amelyek leginkább szenvednek a digitális technológiák használatának nehézségeitől, hanem például az autóipar vagy a gyáripar, de bármilyen egyéb gazdasági társaság.

Az ipar nagy része komoly problémákkal küzd, amikor digitálisan kompetens munkaerőt akar felvenni, pedig hamarosan a munkahelyek 90 százaléka nem lesz betölthető digitális tudás nélkül. Ezt a célt szolgálja az unió szintjén a tavaly év végén elindított Digital Skills and Jobs Coalition kezdeményezés, amelyhez kapcsolódva elsőként Magyarországon jött létre a Koalíció a Magyar Digitális Munkahelyekért.

A rendezvény kerekasztal-beszélgetésében Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke elmondta: „Sokkal többről van szó, mint egy új technológiáról: egy új gondolkodásmóddal állunk szemben. Erre nemcsak a vállalatoknak kell felkészülniük az üzleti modellek és a munkafolyamatok újragondolásával, hanem a társadalomnak is, többek között a képzési rendszerek korszerűsítésével és a gazdaságpolitikai prioritások felülvizsgálatával.”

Az iparági szervezetek vezetői kerekasztal-beszélgetésében Laufer Tamás, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért elnöke elmondta, hogy „Magyarország ugyan jó helyezést ér el az Európai Unióban a digitális gazdaság helyzetét tekintve, de maga az Európai Unió van lemaradva, ezért van teendő, jelentős lépéseket kell tenni a digitális kompetenciák fejlesztésében, főleg, hogy a technológiai fejlődés exponenciális sebességű. A legnagyobb problémát az olyan KKV-k fejlesztése jelenti, amelyek be vannak ragadva a megszokott módszereikbe, nem képesek reagálni a jelenlegi kihívásokra, nem veszik komolyan, hogy ma már a digitális az új normális.”

Az AmCham elnöke, Dr. Bársony Farkas úgy fogalmazott: „Ahhoz, hogy az ország versenyképes maradjon, a hatékonyság szerepe kulcsfontosságú, ennek növeléséhez pedig leginkább a digitalizáción és egy rugalmasabb, kompetenciafejlesztő oktatási rendszeren keresztül vezet az út, ami segíti, hogy gyorsabban tudjanak a jövő munkavállalói alkalmazkodni az új helyzetekhez.”

Dr. Parragh László, az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy a szakemberhiány egyre jelentősebb probléma hazánkban, fokozódik a verseny a jól képzett munkaerőért. A bérezésen, a juttatásokon túl a digitális eszközökkel végzett távmunka lehetősége és a versenyképes munkakörnyezet nyújthat vonzó alternatívát a munkavállalók számára. A vállalkozások fejlődéséhez, stabil növekedéséhez ezért a digitális infrastruktúra kiépítése elengedhetetlen, amihez a Modern Vállalkozások Programja is mankót nyújt.” – tette hozzá Parragh László.

A legnagyobb tanácsadó cégek vezetői saját ügyfeleiken keresztül látják a problémát. A BIG 4 a téma egy-egy aspektusát kiemelve vizsgálta a problémát, kifejezetten egy szemszögből. Demeter Ákos, a Deloitte partnere a digitalizáció kiskereskedelemre gyakorolt hatása kapcsán elmondta: “A kiskereskedelmi szektor még nem teljesen használja ki a digitalizációban rejlő lehetőségeket, pedig ezek a megoldások nemcsak az ügyfél-elégedettségre hatnak pozitívan, hanem például a prediktív analitika és perszonalizáció használatával bevételt is tudnának növelni, vagy a költséghatékonyságukat javíthatnák, például készleteik hatékonyabb kezelésével. Azt vizionáljuk, hogy ezek a megoldások a következő években el fognak terjedni Magyarországon is.”

Zala Mihály, az EY Kibervédelmi Szolgáltatások üzletágának igazgatója azt emelte ki, hogy az IT szektorban jelen levő munkaerőhiány a vállalatok biztonsági rendszereit, végső soron pedig az ügyfelek, vásárlók személyes adatait teszik kiszolgáltatottá. “A jelenleg elérhető néhány tucat felkészült és tapasztalt IT biztonsági szakember semmiképpen sem elegendő az IoT korában ahhoz, hogy a köz- és magánhálózatokat biztonságban tudjuk. Nemcsak a szakképzés, a közoktatás felzárkóztatására is szükség van azonban ahhoz, hogy a felnövő generáció tájékozódni tudjon a digitalizálódó világban, meg tudja védeni saját adatait és érvényesülni tudjon a digitális munkaerőpiacon. “ – tette hozzá.

A KPMG szekciójában a tanácsadó cég amerikai irodájának szakértője az ottani digitális gazdasági trendeket ismertette, majd a résztvevők azonosították a főbb hazai kihívásokat. „A digitális (r)evolúcióban a gazdaság és a társadalom egésze érintett. Hamarosan minden tíz megszűnő munkahelyből nyolc a technológiai innováció miatt szűnik meg. A kérdés ma már nem az, vajon a technológiai fejlődés képes-e emberek helyébe lépő megoldásokat adni, érzéseket, gondolatokat kreálni, hanem az, hogy e megoldások miként adaptálódnak a gazdasági, jogi, társadalmi és kormányzati környezetekben, egyszóval a mindennapokban” – hangsúlyozta Winkler Zsolt, a KPMG igazgatója.

A PwC a gyártás, ipari termelés oldaláról közelítette meg a kérdést. Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója azt mondta el, hogy a PwC idei vezérigazgató felmérése is kimutatta, hogy a szervezetek növekedésének legnagyobb gátja a szakemberhiány, amely ma már szinte minden iparágat elért. Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelős cégtársa hozzátette: „A munkaerőhiány behatolt minden iparágba, égető szükséget teremtve arra, hogy amit lehet, azt ne emberi munkaerővel oldjanak meg a vállalatok. Számos cégnél már arra összpontosítanak, hogy az automatizálás kapcsán ne a költség legyen az egyetlen szempont a beruházás megtervezésekor. Azt is látjuk viszont, hogy óriási a szakadék a vállalatok szervezeti és irányítási rendszerében ahhoz képest, hogy mennyire fontosnak tartják a digitalizációt.”

A tanácsadó cégek a plenáris előadások után szekciókban folytatták a munkát.

A Deloitte, Digitalizáció a kiskereskedelemben szekcióájnak vezetője, Demeter Ákos partner, vitaindító előadásában azt mutatta be, hogy a digitális átalakulás hatására a teljes kiskereskedelmi értéklánc egyes elemeiben milyen munkakörök veszélyeztetettek és milyen új munkakörök jöhetnek létre. A tervezés, a beszerzés, a raktározás, a logisztika, a készletgazdálkodás, a bolt működtetése, a marketing, az eladás, a kézbesítés és az ügyfélszolgálat minden elemében megjelennek a digitális megoldások.

A digitalizációs trendeknek köszönhetően a kiskereskedelem ezen fázisaiban elsősorban az egyszerű, könnyen ismételhető, rutinmunkák alakulnak át először, ilyen például a raktáros, a beszerző, a targoncás, a kasszás, az árufeltöltő, de a bolti eladó is. Magyarországon a KSH adatai szerint nagyságrendileg kb. 335 ezer ilyen munkakör lehet a kiskereskedelmi szektorban. A komplexebb és összetettebb munkákat pedig később váltják fel a digitális megoldások. Ezzel páhuzamosan ebben a szektorban is új munkakörök jönnek létre, a korábbi tevékenységeket megtervező és a digitálisan felügyelő és irányító szakemberekre van szükség, példaként lehet említeni az digitalizált raktározáshoz kapcsolódó feladatokat. Ugyancsak számos munkakörhöz szükség lesz adatelemzőkre, IT szakemberekre, virtuális valóság tervezőkre és lehetne sorolni tovább egészen a kézbesítő drón kezelőjéig.

Ezt követően Kiss Ervin Egon a SmartCommerce Consulting partnere mutatta a be a kiskereskedelem evolúcióját. A szektor fejlődése során az offline üzletek egymással versenyeztek földrajzilag és időben korlátozott módon, majd jöttek az online üzletek, amelyek már sem időben, sem térben nem voltak korlátozottak. Míg megjelenésük kezdetekor csak az esti órákban PC-ről internetezők jelentették a potenciális ügyfélkört, addig mára ez a korlát is megszűnt, hiszen több eszközünk segítségével gyakorlatilag a hét 24 órájában elérhetőek vagyunk, mindig ér minket impulzus. Fontosnak tartotta aláhúzni, hogy azért az a jövőben is megmaradnak rutinszerű beszerzési típusú vásárlások, ahogy az élvezettel, kedvtelésből végzett „shoppingolások” is. Mindkét típusú vásárlást támogatják a digitális megoldások.

A prezentációkat követően a szekcióban kialakult beszélgetés fókuszában többek közt a munkaerő digitális érzékenyítése állt, valamint a szakképzés és összességében az oktatás átalakítása. A jelenlévők ugyancsak fontosnak tartották kiemelni, hogy pontosítani kell a piaci szakmaszerkezeti előre jelző rendszert, valamint a piaci igényekre létrejött magániskolák hallgatóinkat ugyanazokat a feltételeket meg kell adni, mint az akkreditált képzésben résztvevőknek.

Az EY szekciójának – A képzési rendszerek digitális átalakítása – levezetője, Zala Mihály igazgató alapvetésként bemutatta, hogy a hazai informatikai képzések nem nyújtanak megfelelő alapkészségeket és pályaorientációt. A munkakörök és a technológiák változása ugyanakkor megköveteli az oktatás és a képzés megújítását.

Dr. Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója azzal támasztotta alá a felvezetőben elhangzottakat, hogy ma már a bankszakmában is ugyanolyan fontos pozíció a bank informatikai vezetője, mint a hagyományos banki vezetői pozíciók. Kifejtette, hogy demisztifikálni kell az informatikai szakmát, hiszen a magasan kvalifikált informatikus mérnökök mellett egyre nagyobb szükség van azokra a fejlesztőkre, tesztelőkre, akik akár más szakmaterületekről, egy rövid átképzéssel is beléphetnének informatikai munkakörökbe. Példaként említett olyan munkavállalókat, akik masszőrök, biztonságiőrök voltak az átképzések előtt és most sikeresen töltenek be üzemeltetői, tesztelői feladatköröket.

Dr. Charaf Hassan, a BME tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, hogy a felsőoktatás megkezdte az alkalmazkodást. A Bachelor of Engineering, mint új képzési forma, valamint a lemorzsolódást csökkentő intézkedések növelik a közeljövőben a kibocsájtást sőt már pozitív jelek is tapasztalhatóak a felvétel területén, ugyanis a demográfiai folyamatokkal szemben, a csökkenő felvételiző létszámon belül az informatikai képzésekre jelentkező aránya és száma is növekedett már idén. Ez a hatás természetesen csak pár múlva vezethet eredményekre és ezt a folyamatot is veszélyezteti az oktatók elvándorlása az alacsony egyetemi bérek miatt.

Bruckner László, az NGM főtanácsadója a középfokú szakmai képzések terén szintén jelentős változásokat jelzett előre. Az NGM is felismerte, hogy az informatikai munkaerőpiaci igények jelentősen megváltoztak és a megváltozott igényeknek a szakmaszerkezet, a képzésszerkezet nem tartott lépést. A közeljövőben ugyanakkor jelentős változások várhatóak a szakképzés és a felnőttképzés területén.

A CEDEFO szerint 8,5 millió új munkahely jön létre a digitális gazdaságban és fele ennyi szűnik meg más ágazatokban. Erre a változásra a képzésnek is fel kell készülnie. Magyarországon a stratégiai választ a gazdaságban az Irinyi Terv jelenti. Az Irinyi Tervben kijelölt ágazatok számára azonban megfelelő munkaerőt kell előállítani. Ezek az emberek azonban nem pusztán informatikusok, hanem a saját szakmájuk mellett megfelelő digitális készségekkel és informatikai ismeretekkel rendelkező szakemberek, akik ráadásul képesek legfeljebb 3-5 évente újabb és újabb technológiákat elsajátítani. Magyarország elveszíti nemzetközi jó pozícióit, ha nem változtatja meg a képzési kimenetét mind tartalomban, mind létszámban.

A Microsoft részéről Ormosi Viktor kormányzati üzletágvezető és Rehus Péter az IBM országigazgatója kifejtették, hogy a vállalati felelősségvállalás részeként több olyan kezdeményezés is elindult, amelyek támogatják a pedagógusok, oktatási intézmények digitalizálási erőfeszítéseit. Kifejtették, hogy az élethosszig való tanulásra kell felkészíteni a tanulókat és a pedagógusokat is, hiszen a folyamatosan változó technológiák miatt állandó tudásmegújításra van szükség.

Összefoglalásul Bruckner László még elmondta, hogy már a nyáron elindítanak egy OFA finanszírozású informatikai fejlesztő karrier programot 2 Mrd Ft támogatással 4 hónap elméleti és 2 hónap gyakorlati képzéssel. Továbbá a felnőttképzési szabályok megváltoztatásával lényegesen növelik rendszer rugalmasságát, valamint az MFKB döntési mechanizmusok átalakításával jobban közelítik a szakmaszerkezetei döntéseket a munkaerőpiaci igényekhez. A MIMOX, a HTTP és az IVSZ által indított InfoTanár Mentor Program kiterjesztésével pedig növelik a naprakész tudással rendelkező informatika tanárok számát.

Steve Hill, KPMG, Innovációért és befektetésekért felelős globális vezetője arról beszélt szekciójukban, hogy a kognitív technológiák a digitális ipari forradalom „gőzgépei”, melyek ugyanúgy jelentősen átalakítják a munkaerőpiacot, mint a gőz anno, de ma már globális léptékben is. Ha ma valaki nagyot akar nyerni ingatlanüzleten, akkor „shortoljon” ingatlant Manilában, ami a világ legnagyobb call center központja és az AI és chatbot forradalom miatt ott biztosan jelentős visszaesésre, leértékelődésre lehet számítani.

A Digitális Munkaerőpiac 2017 US Economy – Reality in Hungary szekciójában Steve Hill prezentációjából pontos példákat kaphattak a résztvevők arra nézve, milyen nem kalkulált, de drasztikus változások elé néz a munkaerőpiac – ráadásul nem helyi, hanem teljesen globális szinten. Elhangzott, hogy ma egy kezdő indiai fejlesztő még jelentősen kevesebbet keres, mint hasonló társa a világban, de egy Phd fokozatú fejlesztőmérnök ára már ugyanannyi, mint Európában lenne. A digitális megoldások mindig gyorsan és hatékonyan skálázódnak, ezért minden digitális innováció globális is egyben, ha egy régió vagy egy vállalat nem jól reagál, azok számára a digitalizáció olyan lesz, mint a jégkorszak a dinoszauruszoknak.

Magyarországon is jelentős SSC-bázis van, amelynek dolgozói erősen kitettek a kognitív technológiák fejlődésének. Egy ember aligha képes komplexen kezelni és valós időben elemezni a call centerre betelefonáló ügyfél érzelmeit – a helyzet az, hogy a gépek empatikusabbak képesek lenni, mint egy szkript alapján dolgozó élő ember. Az automatizáció a történet egyik oldala, a másik pedig a tudás kiterjesztése, amellyel az eddig hangoztatott munkahelyek mellett a stratégiai tervezés, marketing és akár a felfedezés is gépesíthető. Ez nem csak a vállalatok vállára helyez nagy súlyt a munkaerő átalakításával, de maguk a dolgozók is szenvedhetnek és az állam is problémás helyzetbe kerül, hiszen a legnagyobb bevétele a jövedelemadókból származik.

A PwC Magyarország „Digitális transzformáció a gyártás, ipari termelés területén” című szekciója az ipar digitalizációjának munkaerővel kapcsolatos dimenzióival foglalkozott: hogyan hatnak a digitális trendek a jövő ipari munkahelyeire, milyen tudású és képességű munkaerőre lesz szükség a jövőben, és mit várnak a fiatalok a jövő munkahelyeitől.

A szekciót Kerekes Antal partner és Bencze Róbert igazgató moderálta. A szekcióban vitaindítóként a PwC egy magyarországi felmérés eredményeiből osztott meg adatokat. Beszédes adat, hogy 2017-ben már a CEO-k 78 százaléka véli úgy, hogy a következő 5 évben a digitalizáció jelentősen vagy teljesen átalakítja vállalatának üzleti folyamatait. Mindemelett a digitalizáció lehetőségeinek kiaknázásában a válaszadók 63 százaléka szerint a vállalatot elsődlegesen a megfelelően képzett munkaerő hiánya akadályozza, amiből a hazai ipar számára egy lehetséges menekülési út lenne az automatizáció.

Elhangzott azonban az is, hogy esetenként a fejlődés egyik fontos akadálya éppen a jelenlegi CEO lehet. Míg 2007-ben még csak 33 százalékuk gondolta azt, hogy cégében a digitalizáció lehetőségeinek kiaknázása a saját felelőssége, 2017-ben már 68 százalékuk gondolja ugyanezt. A fennmaradó 32 százalék azonban a mai napig is az IT feladatok közé korlátozza.

Szintén érdekes és meglepő adat, hogy az iparvállalatok körében végzett mérések eredményei a vállalat digitális intelligenciájának tekintetében az utóbbi években romlottak. Ennek fő oka, hogy az alkalmazási területek mérete hatványozottan növekszik. Erre a sebességre még nem készültünk fel – hangzott el a szekcióban.

A PWC ismertetett egy a magyar fiatalok körében végzett kutatást is, melynek egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a munkahelyi preferenciák tekintetében a rugalmas munkavégzési lehetőségek és a javadalmazás után előkelő helyen szerepelnek a fejlődési és előre lépési lehetőségek. Ennek fontos szerepe lehetne a magyar munkaerő itthon tartásában is.