Hogyan lehet vonzóbb a duális IT-képzés?

A duális képzések lehetőségét a 2011-ben meghirdetett, új felsőoktatási törvény (Nftv.) módosítása vezette be annak érdekében, hogy a felsőoktatásból kilépő végzett hallgatók gyakorlati ismeretei bővüljenek és hamarabb léphessenek be a munkaerőpiacra. Az új szabályozás a gyakorlati oktatás megszervezésébe és finanszírozásába bevonja a vállalkozásokat.

Az alábbiakban összefoglalásra és bemutatásra kerülnek a duális felsőfokú képzések ismérvei és jogszabályi háttere, az eddigi eredmények és az informatikára vonatkozó speciális körülmények.

1 A duális képzési rendszer bemutatása

1.1 A duális képzés definíciója

A duális képzés definícióját az Nftv. 108. § 1.a. bekezdése tartalmazza. Eszerint:

„duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű̋, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó́ – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik;”

1.2 A duális képzés főbb jellemzői

• Gyakorlatigényes alapszakokon vezethető be: műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen;
• Előzetesen, a Duális Képzési Tanács által minősített vállalati partner szükséges;
• A képzés intézményi és vállalati szakaszokra oszlik, amelyek egymást váltják. A vállalati szakasz időtartama eléri az intézményi szakasz legalább 80%-t;
• A hallgató a vállalkozással kötendő hallgatói munkavállalói szerződés keretében a képzés teljes idejére (intézményi + vállalati szakasz) díjazásban részesül, amelyet a vállalkozás fizet. Mértéke hetente legalább a minimálbér 15%-a (jelenleg havi 67.000 Ft).
• A vállalkozás biztosítja a vállalati szakaszban a képzési helyszínt, az eszközöket, valamint az oktatókat.
• A vállalati szakaszok lehetséges időpontjai: december – január, május – július, illetve augusztus.

2 A duális képzésbe való belépés lépései a vállalkozások számára

• Egyetemi partneri megállapodás megkötése
• Egyetemi szenátusi határozat által a duális képzés befogadása
• A duális képzéshez kapcsolódó minősítésre való felkészülés:
  • Gyakorlati képzési helyszín kialakítása
  • Gyakorlati képzők kiválasztása, felkészítése
  • Gyakorlati képzés tartalmi fejlesztése, illesztése az intézményi képzéshez
  • Gyakorlati képzés eredményének mérési szempontjainak és eszközeinek meghatározása
  • Hallgatói munkaszerződés minta kialakítása
• Minősítési kérelem benyújtása a Duális Képzési Tanácshoz
• Hallgatók felvételiztetése (külön az egyetemi felvételitől)
• A vállalati és egyetemi felvételit sikeresen teljesítő hallgatókkal hallgatói munkaszerződés megkötése

3 A duális képzési rendszer háttere

3.1 Jogszabályi háttér

• (Nftv.) 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
• 230/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről

3.2 EMMI bejelentések és állásfoglalások

• EMMI bejelentés a Duális Képzés indulásáról (link)
• A Duális Képzés általános bemutatása (link)

4 A duális képzési rendszer eddigi eredményei

Először a 2015/2016-os tanévre lehetett duális képzést meghirdetni a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területeken. 4 képzési területen, 832 szakra hirdettek meg az egyetemek duális képzési lehetőséget. 19 egyetem összesen 440 hallgatóval és 200 vállalkozás bevonásával indított duális képzést 2015. szeptemberétől. Összességében mintegy 10%-kal nőtt a duális képzésekre jelentkezők száma 2014-hez viszonyítva.

Az EMMI felsőoktatási államtitkársága szerint 2016/2017-es tanévre 22 egyetem 2500 hallgatóval és 500 partner vállalkozással jelezte már újabb duális szak indítási szándékát, amelyek minősítése jelenleg is zajlik.

A számok alapján jelenleg, különösen az informatika képzési területen még jelentős fejlődési potenciállal rendelkezik a duális képzési program.

Összesen 105 616 fő jelentkezett 2015 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre, ebből 7113-an informatikai szakokra. (Legnépszerűbb informatikai képzések (fő/rangsor hely): mérnökinformatikus: 2911 fő (4.), programtervező informatikus: 1652 fő (14.).

Az összes jelentkezőből 72 171 fő nyert felvételt. Az összes felvettből, mintegy 7%, azaz 4770 fő nyert felvételt valamely informatikai szakra.

Informatika területen 55 fővel indult meg a duális képzés, az összesen, mintegy 4770 informatika szakokra felvett hallgatóból. (1,1%)

 

Amint az látható, a felsőoktatási duális képzésekben résztvevők között a legalacsonyabb az informatika aránya, bár valamivel magasabb, mint az összes felvetten belüli arányuk.

5 Az informatikai duális képzés sajátosságai

Az informatikai képzési területen mind a hallgatók, mind a vállalatok részéről alacsony volt az érdeklődés a duális képzés iránt. Részben azért, mert az új rendszerről még kevés információ jelent meg és kevés volt az ezirányú tapasztalat. Továbbá a duális képzéssel kapcsolatosan általános problémák is felmerültek:

• A vállalkozások részére évente mintegy 1 millió forintos költség hallgatónként magas a gyakorlati képzésben a vállalkozásnál töltött időhöz viszonyítva, ami legfeljebb 4-5 hónap.
• Indokolatlan és aránytalan, hogy a gyakorlati szakaszon kívüli időre is díjazásban kell részesíteni a hallgatót.
• A gyakorlati szakasz egybeesik a vizsgaidőszakkal, amikor jellemzően a hallgatók nem vagy csak korlátozottan elérhetőek. Hasonló a helyzet a nyári időszakkal is.
• A minősítéshez való megfelelés érdekében a vállalkozásoknak több, egyéb költséget is viselniük kell: szabályzatok, szerződéskötés, balesetvédelem, beléptetés, gyakorlati képzés munkaállomásai, oktatók, stb.
• A hallgatók szabadon elhagyhatják a vállalkozást, sőt a duális képzési formát is a képzés alatt, így nem alakul ki kellő kötelék a vállalkozás felé.

Specifikusan az informatikai képzésekkel kapcsolatban felmerülő problémák:

• Az informatikai képzések fejnehezek elméleti szempontból, így a gyakorlati képzés csak nagyon szűk területeken, általános, az elméleti tudásra való építkezés lehetősége nélkül indulhatnak meg.
• A gyakorlati szakaszok tagoltsága nem igazodik az ágazatban jellemző projektek időzítéséhez, így azokba nehéz a hallgatókat bekapcsolni.
• Az informatikai területen kiemelkedően kompetitív munkaerőpiacon a duális képzés nem nyújt garanciákat a hallgatók bevonhatóságára a képzést követően.
• A Duális Képzési Tanácsban az IT ágazat vállalatai nem rendelkeznek képviselettel.

6 Javaslatok

A duális képzés jelenleg alacsony attraktivitását a felek érdekeltségének fokozásával, az esetleges akadályok lebontásával lehet növelni.

Javaslatok a duális informatikai felsőfokú képzések attraktivitásának növelésére:

• A vállalati és intézményi szakaszok szabad megválasztása
• A díjazás és az elvárható előnyök nagyobb összhangjának biztosítása:
  • a hallgatói díjazás korlátozása a vállalati szakaszokra (akár úgy is, hogy az egyes évek között jelentős különbségek alakulnak ki)
  • a vállalat által fizetett díjazás mértékének és időtartamának feltételekhez köthetősége (pl: a hallgató által vállalt gyakornoki szerződés, vagy munkaszerződés a képzést követően)
• A vállalat által fizetett díjazás beszámíthatósága a szakképzési hozzájárulásba.
• A vállalatok tájékoztatása és szakmai támogatása az igényeiknek megfelelő képzési tartalom beépíthetőségével kapcsolatban.

7 DUÁLIS KÉPZÉSI TANÁCS ELNÖKE ÉS TAGJAI (2014.12.01 – 2017.11.30.)

 

 

8 Gyakori Kérdések a duális képzésről – válaszok az EMMI-től

1) Ki a jogosultja a duális hallgató utáni állami finanszírozásnak?

A duális hallgató után a képzési támogatásra a felsőoktatási intézmény jogosult, az általános szabályok szerint (tehát nem a vállalat, hanem az intézmény részesül a normatívában).

2) Az 51/2007-es Korm.r. szerinti hallgatói juttatások (tanulmányi ösztöndíj, szociális ösztöndíjak stb.) hány hónapra szólnak?

A duális hallgatók az általános szabályok szerint – 10 hónapig – részesülnek a juttatásban.

3) Hogyan történik a kollégista duális hallgatóknak a „hagyományos” – 10 hónapos – tanéven kívüli kollégiumi elhelyezése?

Az intézmény gondoskodik a duális kollégisták nyári kollégiumi elhelyezéséről, a „hagyományos” tanév alatti feltételekkel, külön állami finanszírozás nélkül (lásd 2. pont).

4) Részesül-e a vállalat állami támogatásban? A vállalat a képzés költségét, illetve a hallgatónak fizetett díjat valamely adójából fizetheti-e?

A vállalat nem részesül állami támogatásban, maga viseli saját költségeit. Adókedvezményre egyelőre nincs jogszabályi lehetőség. 

5) Ki fizeti a hallgatónak járó díjat?

A hallgató díjazását a vállalat fizeti, az nem hárítható át.

6) Mekkora a hallgató számára a vállalat által fizetendő díj mértéke?

A díj mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – 15%-a (lásd Nftv. 44.§ (3) bekezdés a) pont).

7) Mely időszakra fizet a vállalat díjat a hallgatónak (csak a vállalatnál töltött időre, vagy a képzés teljes idejére)?

A vállalat a képzés teljes idejére díjazásban részesíti a hallgatót (tehát mind a vállalati, mind az intézményi periódusok alatt).

8) A képzésben töltött idővel arányosan emelkedik-e a hallgatót megillető díjazás?

Az 52752/2014/FEPOL iktatószámú államtitkári körlevélben megfogalmazott sávos emelkedés – „a hallgatót megillető díjazás a képzésben töltött idővel arányosan emelkedik: a képzés indulásakor a kötelező legkisebb munkabér 15%-a, az utolsó negyedévben eléri a képzésben megszerezhető alapfokozattal és szakképzettséggel a vállalatnál pályakezdő munkavállalóként elérhető munkabért” – ajánlás, nem kötelező előírás. Viszont a díjnak kötelezően el kell érnie legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – 15%-át (lásd Nftv. 44.§ (3) bekezdés a) pont).

9) Milyen hallgatói létszámmal indítható el a duális képzés (van-e minimum létszám)? Elképzelhető-e program, ahol csak 1 duális képzéses hallgató van?

Tekintettel arra, hogy a duális hallgatók a „hagyományos” nappali hallgatókkal együtt vesznek részt a képzés intézményi részében, nincs alsó létszámkorlátja a duális formájú szakok indításának.

10) A duális képzés munkamegosztása szekvenciális, vagy párhuzamos? Szekvenciális esetén milyen tömbösítés képzelhető el?

A duális hallgató a szorgalmi időszakot a „hagyományos” nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási intézménynél (intézményi szakasz). Ezt követően (december-január és május-július hónapokban, illetve augusztus egy részében, tehát a vizsgaidőszak és a tanulmányi szünidő alatt) vesz részt a vállalati szakaszban történő oktatásban és gyakorlatban. Ezért kell illeszkednie 90%-ban a tantervnek a „hagyományos” szak tantervének tartalmához. A 10%os eltérés a vállalati szakasznál, azon belül is a gyakorlati részeknél érvényesülhet.

11) Mire vonatkozik a képzések 90%-os megfeleltetése? Kreditszámra vagy óraszámra?

A tanterv szakmai tartalmára vonatkozik.

12) Az akkreditációs engedély nem duális képzésre szól, és a KKK-kat sem erre alakították ki annak idején. Milyen hatása van ennek az akkreditációs elvárásokra? Átalakul-e a tananyag, vagy tartani kell a KKK elvárásait, és így kialakítani egy duális megoldást?

Az Nftv. 108.§ 1a. pont értelmében a KKK keretei között kell létrehozni a duális formájú tantervet.

13) A hallgatók esetleges külföldi tanulmánya hogyan illeszkedik a duális képzésbe?

A képzés tartama alatt egyetlen külföldi tanulmányi szakaszt tartunk támogathatónak. Ennek ütemezése a képzés vállalati szakaszára eshet. A vállalat valamely külföldi részlegénél tölthető, időtartama megfelel az itthon elmulasztott vállalati képzési szakasznak.

14) Létezik-e a szakoknak olyan listája, ahol fel vannak tüntetve a duális képzésbe bevonható szakok?

Nem, ugyanis az Nftv. 108.§ 1a. pontja képzési területet (5 db) jelöl meg, nem szakokat.

15) Hogyan kerül feltüntetésre a Felvételi Tájékoztatóban a duális képzési formájú szak?

A „hagyományos” formájú szak mellett lábjegyzetben kerül feltüntetésre, hogy az intézmény duális formában is tervezi indítani, valamint a vállalati partnerek is itt kerülnek felsorolásra. 

16) Tájékoztatta-e a Minisztérium a vállalatokat a duális képzési formáról, vagy az intézménynek kell ezt megtennie?

Az intézmény keres maga számára vállalati partnert. A Minisztérium a duális képzési formáról, mint új lehetőségről folyamatosan tájékoztatta a szférát és a közvéleményt.

17) Hogyan történik a hallgatók előzetes kiválasztása a vállalatok által, illetve ez hogyan találkozik az intézményi kiválasztással a vonalhúzás során?

A vállalat saját eljárásban előzetesen kiválasztja az általa megfelelőnek talált jelentkezőket. Ezzel párhuzamosan az általános, állami felvételi eljárásban a jelentkezők benyújtják jelentkezésüket a felsőoktatási intézményhez. A pozitív besorolási döntést (ponthatárhúzás), a beiratkozást és a hallgatói kérelmet követően az intézmény átsorolja a duális képzési formájú szakra a vállalat által előzetesen kiválasztott jelentkezőket.

18) A vállalatok által kiválasztott, felvett hallgatókat minden esetben át kell-e sorolni a duális képzésre?

A vállalat által előzetesen kiválasztott jelentkezőket – a pozitív besorolási döntést (ponthatárhúzás), a beiratkozást és a hallgatói kérelmet követően – a felsőoktatási intézmény átsorolja a duális képzési formájú szakra.

19) Kinek a feladata és jogi kompetenciája a vállatokat ellátni a jelentkezők adataival?

Az intézményé.

20) Hogyan lesz megoldva a képzés minőségbiztosítása a vállalatoknál? Milyen szabályok, eljárások, elvárások vonatkoznak erre?

A Duális Képzési Tanács közreműködik a duális képzés minőségbiztosításában.

Intézményi szinten az együttműködési megállapodásban kezelendő a vállalati minőségbiztosítás.

21) Hogyan kezelendő, ha egy hallgató ki akar szállni a duális képzésből? Mi történik, ha a cég akar kiszállni, vagy kizárja a hallgatót a képzésből?

A hallgató bármikor kérheti átvételét a hagyományos nappali munkarendre.

Az együttműködési megállapodásban – illetve a hallgatói munkaszerződésben – szükséges rendelkezni a megállapodás és a szerződés egyoldalú vállalati felmondásának lehetőségéről, jogkövetkezményeiről.

22) A felsőoktatási törvény szerint tudományos fokozatok, tárgyfelelősi elvárások stb. szabályozzák, hogy ki oktathat, milyen felelőssége van. Ez hogyan vonatkozik a duális képzésre, illetve a vállalatok képviselőire?

A képzésben a vállalati oldalról résztvevők személyéről az intézmény és a vállalat dönt közösen.