A duális képzések lehetőségét a 2011-ben meghirdetett, új felsőoktatási törvény (Nftv.) módosítása vezette be annak érdekében, hogy a felsőoktatásból kilépő végzett hallgatók gyakorlati ismeretei bővüljenek és hamarabb léphessenek be a munkaerőpiacra. Az új szabályozás a gyakorlati oktatás megszervezésébe és finanszírozásába bevonja a vállalkozásokat.

Hogyan lehet vonzóbb a duális IT-képzés?

Az alábbiakban összefoglalásra és bemutatásra kerülnek a duális felsőfokú képzések ismérvei és jogszabályi háttere, az eddigi eredmények és az informatikára vonatkozó speciális körülmények.

1 A duális képzési rendszer bemutatása

1.1 A duális képzés definíciója

A duális képzés definícióját az Nftv. 108. § 1.a. bekezdése tartalmazza. Eszerint:

„duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű̋, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó́ - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik;"

1.2 A duális képzés főbb jellemzői

    • Gyakorlatigényes alapszakokon vezethető be: műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen;
    • Előzetesen, a Duális Képzési Tanács által minősített vállalati partner szükséges;
    • A képzés intézményi és vállalati szakaszokra oszlik, amelyek egymást váltják. A vállalati szakasz időtartama eléri az intézményi szakasz legalább 80%-t;
    • A hallgató a vállalkozással kötendő hallgatói munkavállalói szerződés keretében a képzés teljes idejére (intézményi + vállalati szakasz) díjazásban részesül, amelyet a vállalkozás fizet. Mértéke hetente legalább a minimálbér 15%-a (jelenleg havi 67.000 Ft).
    • A vállalkozás biztosítja a vállalati szakaszban a képzési helyszínt, az eszközöket, valamint az oktatókat.
    • A vállalati szakaszok lehetséges időpontjai: december – január, május – július, illetve augusztus.

2 A duális képzésbe való belépés lépései a vállalkozások számára

    • Egyetemi partneri megállapodás megkötése
    • Egyetemi szenátusi határozat által a duális képzés befogadása
    • A duális képzéshez kapcsolódó minősítésre való felkészülés:
      • Gyakorlati képzési helyszín kialakítása
      • Gyakorlati képzők kiválasztása, felkészítése
      • Gyakorlati képzés tartalmi fejlesztése, illesztése az intézményi képzéshez
      • Gyakorlati képzés eredményének mérési szempontjainak és eszközeinek meghatározása
      • Hallgatói munkaszerződés minta kialakítása
    • Minősítési kérelem benyújtása a Duális Képzési Tanácshoz
    • Hallgatók felvételiztetése (külön az egyetemi felvételitől)
    • A vállalati és egyetemi felvételit sikeresen teljesítő hallgatókkal hallgatói munkaszerződés megkötése

3 A duális képzési rendszer háttere

3.1 Jogszabályi háttér

3.2 EMMI bejelentések és állásfoglalások

4 A duális képzési rendszer eddigi eredményei

Először a 2015/2016-os tanévre lehetett duális képzést meghirdetni a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területeken. 4 képzési területen, 832 szakra hirdettek meg az egyetemek duális képzési lehetőséget. 19 egyetem összesen 440 hallgatóval és 200 vállalkozás bevonásával indított duális képzést 2015. szeptemberétől. Összességében mintegy 10%-kal nőtt a duális képzésekre jelentkezők száma 2014-hez viszonyítva.

Az EMMI felsőoktatási államtitkársága szerint 2016/2017-es tanévre 22 egyetem 2500 hallgatóval és 500 partner vállalkozással jelezte már újabb duális szak indítási szándékát, amelyek minősítése jelenleg is zajlik.

A számok alapján jelenleg, különösen az informatika képzési területen még jelentős fejlődési potenciállal rendelkezik a duális képzési program.

Összesen 105 616 fő jelentkezett 2015 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre, ebből 7113-an informatikai szakokra. (Legnépszerűbb informatikai képzések (fő/rangsor hely): mérnökinformatikus: 2911 fő (4.), programtervező informatikus: 1652 fő (14.).

Az összes jelentkezőből 72 171 fő nyert felvételt. Az összes felvettből, mintegy 7%, azaz 4770 fő nyert felvételt valamely informatikai szakra.

Informatika területen 55 fővel indult meg a duális képzés, az összesen, mintegy 4770 informatika szakokra felvett hallgatóból. (1,1%)

dual edu participation

 

Amint az látható, a felsőoktatási duális képzésekben résztvevők között a legalacsonyabb az informatika aránya, bár valamivel magasabb, mint az összes felvetten belüli arányuk.

5 Az informatikai duális képzés sajátosságai

Az informatikai képzési területen mind a hallgatók, mind a vállalatok részéről alacsony volt az érdeklődés a duális képzés iránt. Részben azért, mert az új rendszerről még kevés információ jelent meg és kevés volt az ezirányú tapasztalat. Továbbá a duális képzéssel kapcsolatosan általános problémák is felmerültek:

    • A vállalkozások részére évente mintegy 1 millió forintos költség hallgatónként magas a gyakorlati képzésben a vállalkozásnál töltött időhöz viszonyítva, ami legfeljebb 4-5 hónap.
    • Indokolatlan és aránytalan, hogy a gyakorlati szakaszon kívüli időre is díjazásban kell részesíteni a hallgatót.
    • A gyakorlati szakasz egybeesik a vizsgaidőszakkal, amikor jellemzően a hallgatók nem vagy csak korlátozottan elérhetőek. Hasonló a helyzet a nyári időszakkal is.
    • A minősítéshez való megfelelés érdekében a vállalkozásoknak több, egyéb költséget is viselniük kell: szabályzatok, szerződéskötés, balesetvédelem, beléptetés, gyakorlati képzés munkaállomásai, oktatók, stb.
    • A hallgatók szabadon elhagyhatják a vállalkozást, sőt a duális képzési formát is a képzés alatt, így nem alakul ki kellő kötelék a vállalkozás felé.

Specifikusan az informatikai képzésekkel kapcsolatban felmerülő problémák:

    • Az informatikai képzések fejnehezek elméleti szempontból, így a gyakorlati képzés csak nagyon szűk területeken, általános, az elméleti tudásra való építkezés lehetősége nélkül indulhatnak meg.
    • A gyakorlati szakaszok tagoltsága nem igazodik az ágazatban jellemző projektek időzítéséhez, így azokba nehéz a hallgatókat bekapcsolni.
    • Az informatikai területen kiemelkedően kompetitív munkaerőpiacon a duális képzés nem nyújt garanciákat a hallgatók bevonhatóságára a képzést követően.
    • A Duális Képzési Tanácsban az IT ágazat vállalatai nem rendelkeznek képviselettel.

6 Javaslatok

A duális képzés jelenleg alacsony attraktivitását a felek érdekeltségének fokozásával, az esetleges akadályok lebontásával lehet növelni.

Javaslatok a duális informatikai felsőfokú képzések attraktivitásának növelésére:

    • A vállalati és intézményi szakaszok szabad megválasztása
    • A díjazás és az elvárható előnyök nagyobb összhangjának biztosítása:
      • a hallgatói díjazás korlátozása a vállalati szakaszokra (akár úgy is, hogy az egyes évek között jelentős különbségek alakulnak ki)
      • a vállalat által fizetett díjazás mértékének és időtartamának feltételekhez köthetősége (pl: a hallgató által vállalt gyakornoki szerződés, vagy munkaszerződés a képzést követően)
    • A vállalat által fizetett díjazás beszámíthatósága a szakképzési hozzájárulásba.
    • A vállalatok tájékoztatása és szakmai támogatása az igényeiknek megfelelő képzési tartalom beépíthetőségével kapcsolatban.

7 DUÁLIS KÉPZÉSI TANÁCS ELNÖKE ÉS TAGJAI (2014.12.01 – 2017.11.30.)

Név DKT pozíció Munkahely / beosztás
Dr.Rudnay János Elnök Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke
Dr. Knáb Erzsébet Tag Audi Hungaria Motor Kft. Személyügyekért Felelős Ügyvezető Igazgatója
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Tag Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet főigazgatója
Dr. Szekeres Tamás Tag Széchenyi István Egyetem Professzor Emeritusa
Dr.Ailer Piroska Gyöngyi Tag Kecseméti Főiskola rektora
Dr.Bachmann Bálint Tag Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar dékánja
Dr.Odrobina László Tag Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős helyettes államtitkára
Koleszár Katalin Tag Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető- helyettese
Sándorné Dr. Kriszt Éva Tag Budapesti Gazdasági Főiskola rektora
Schőberl Márton Tag Külügyi és Külgazdasági Intézet Intézményi főigazgatója
Szemereyné Pataki Klaudia Tag Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere
Thernesz Artúr Tag MOL Magyarország tanácsadója
Zászlós Tibor Tag Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke

 

 

8 Gyakori Kérdések a duális képzésről – válaszok az EMMI-től

1) Ki a jogosultja a duális hallgató utáni állami finanszírozásnak?

A duális hallgató után a képzési támogatásra a felsőoktatási intézmény jogosult, az általános szabályok szerint (tehát nem a vállalat, hanem az intézmény részesül a normatívában).

2) Az 51/2007-es Korm.r. szerinti hallgatói juttatások (tanulmányi ösztöndíj, szociális ösztöndíjak stb.) hány hónapra szólnak?

A duális hallgatók az általános szabályok szerint – 10 hónapig – részesülnek a juttatásban.

3) Hogyan történik a kollégista duális hallgatóknak a „hagyományos” – 10 hónapos – tanéven kívüli kollégiumi elhelyezése?

Az intézmény gondoskodik a duális kollégisták nyári kollégiumi elhelyezéséről, a „hagyományos” tanév alatti feltételekkel, külön állami finanszírozás nélkül (lásd 2. pont).

4) Részesül-e a vállalat állami támogatásban? A vállalat a képzés költségét, illetve a hallgatónak fizetett díjat valamely adójából fizetheti-e?

A vállalat nem részesül állami támogatásban, maga viseli saját költségeit. Adókedvezményre egyelőre nincs jogszabályi lehetőség. 

5) Ki fizeti a hallgatónak járó díjat?

A hallgató díjazását a vállalat fizeti, az nem hárítható át.

6) Mekkora a hallgató számára a vállalat által fizetendő díj mértéke?

A díj mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – 15%-a (lásd Nftv. 44.§ (3) bekezdés a) pont).

7) Mely időszakra fizet a vállalat díjat a hallgatónak (csak a vállalatnál töltött időre, vagy a képzés teljes idejére)?

A vállalat a képzés teljes idejére díjazásban részesíti a hallgatót (tehát mind a vállalati, mind az intézményi periódusok alatt).

8) A képzésben töltött idővel arányosan emelkedik-e a hallgatót megillető díjazás?

Az 52752/2014/FEPOL iktatószámú államtitkári körlevélben megfogalmazott sávos emelkedés – „a hallgatót megillető díjazás a képzésben töltött idővel arányosan emelkedik: a képzés indulásakor a kötelező legkisebb munkabér 15%-a, az utolsó negyedévben eléri a képzésben megszerezhető alapfokozattal és szakképzettséggel a vállalatnál pályakezdő munkavállalóként elérhető munkabért” – ajánlás, nem kötelező előírás. Viszont a díjnak kötelezően el kell érnie legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – 15%-át (lásd Nftv. 44.§ (3) bekezdés a) pont).

9) Milyen hallgatói létszámmal indítható el a duális képzés (van-e minimum létszám)? Elképzelhető-e program, ahol csak 1 duális képzéses hallgató van?

Tekintettel arra, hogy a duális hallgatók a „hagyományos” nappali hallgatókkal együtt vesznek részt a képzés intézményi részében, nincs alsó létszámkorlátja a duális formájú szakok indításának.

10) A duális képzés munkamegosztása szekvenciális, vagy párhuzamos? Szekvenciális esetén milyen tömbösítés képzelhető el?

A duális hallgató a szorgalmi időszakot a „hagyományos” nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási intézménynél (intézményi szakasz). Ezt követően (december-január és május-július hónapokban, illetve augusztus egy részében, tehát a vizsgaidőszak és a tanulmányi szünidő alatt) vesz részt a vállalati szakaszban történő oktatásban és gyakorlatban. Ezért kell illeszkednie 90%-ban a tantervnek a „hagyományos” szak tantervének tartalmához. A 10%os eltérés a vállalati szakasznál, azon belül is a gyakorlati részeknél érvényesülhet.

11) Mire vonatkozik a képzések 90%-os megfeleltetése? Kreditszámra vagy óraszámra?

A tanterv szakmai tartalmára vonatkozik.

12) Az akkreditációs engedély nem duális képzésre szól, és a KKK-kat sem erre alakították ki annak idején. Milyen hatása van ennek az akkreditációs elvárásokra? Átalakul-e a tananyag, vagy tartani kell a KKK elvárásait, és így kialakítani egy duális megoldást?

Az Nftv. 108.§ 1a. pont értelmében a KKK keretei között kell létrehozni a duális formájú tantervet.

13) A hallgatók esetleges külföldi tanulmánya hogyan illeszkedik a duális képzésbe?

A képzés tartama alatt egyetlen külföldi tanulmányi szakaszt tartunk támogathatónak. Ennek ütemezése a képzés vállalati szakaszára eshet. A vállalat valamely külföldi részlegénél tölthető, időtartama megfelel az itthon elmulasztott vállalati képzési szakasznak.

14) Létezik-e a szakoknak olyan listája, ahol fel vannak tüntetve a duális képzésbe bevonható szakok?

Nem, ugyanis az Nftv. 108.§ 1a. pontja képzési területet (5 db) jelöl meg, nem szakokat.

15) Hogyan kerül feltüntetésre a Felvételi Tájékoztatóban a duális képzési formájú szak?

A „hagyományos” formájú szak mellett lábjegyzetben kerül feltüntetésre, hogy az intézmény duális formában is tervezi indítani, valamint a vállalati partnerek is itt kerülnek felsorolásra. 

16) Tájékoztatta-e a Minisztérium a vállalatokat a duális képzési formáról, vagy az intézménynek kell ezt megtennie?

Az intézmény keres maga számára vállalati partnert. A Minisztérium a duális képzési formáról, mint új lehetőségről folyamatosan tájékoztatta a szférát és a közvéleményt.

17) Hogyan történik a hallgatók előzetes kiválasztása a vállalatok által, illetve ez hogyan találkozik az intézményi kiválasztással a vonalhúzás során?

A vállalat saját eljárásban előzetesen kiválasztja az általa megfelelőnek talált jelentkezőket. Ezzel párhuzamosan az általános, állami felvételi eljárásban a jelentkezők benyújtják jelentkezésüket a felsőoktatási intézményhez. A pozitív besorolási döntést (ponthatárhúzás), a beiratkozást és a hallgatói kérelmet követően az intézmény átsorolja a duális képzési formájú szakra a vállalat által előzetesen kiválasztott jelentkezőket.

18) A vállalatok által kiválasztott, felvett hallgatókat minden esetben át kell-e sorolni a duális képzésre?

A vállalat által előzetesen kiválasztott jelentkezőket – a pozitív besorolási döntést (ponthatárhúzás), a beiratkozást és a hallgatói kérelmet követően – a felsőoktatási intézmény átsorolja a duális képzési formájú szakra.

19) Kinek a feladata és jogi kompetenciája a vállatokat ellátni a jelentkezők adataival?

Az intézményé.

20) Hogyan lesz megoldva a képzés minőségbiztosítása a vállalatoknál? Milyen szabályok, eljárások, elvárások vonatkoznak erre?

A Duális Képzési Tanács közreműködik a duális képzés minőségbiztosításában.

Intézményi szinten az együttműködési megállapodásban kezelendő a vállalati minőségbiztosítás.

21) Hogyan kezelendő, ha egy hallgató ki akar szállni a duális képzésből? Mi történik, ha a cég akar kiszállni, vagy kizárja a hallgatót a képzésből?

A hallgató bármikor kérheti átvételét a hagyományos nappali munkarendre.

Az együttműködési megállapodásban – illetve a hallgatói munkaszerződésben – szükséges rendelkezni a megállapodás és a szerződés egyoldalú vállalati felmondásának lehetőségéről, jogkövetkezményeiről.

22) A felsőoktatási törvény szerint tudományos fokozatok, tárgyfelelősi elvárások stb. szabályozzák, hogy ki oktathat, milyen felelőssége van. Ez hogyan vonatkozik a duális képzésre, illetve a vállalatok képviselőire?

A képzésben a vállalati oldalról résztvevők személyéről az intézmény és a vállalat dönt közösen.