A változásról és megújulásról szólt a 26. MENTA konferencia

Ebben az évben több mint 40 előadás, kerekasztal-beszélgetés, valamint hatvannál is több előadó segítette a MENTA közönségét abban, hogy tudást és információt kapjanak a digitalizációs kihívások megoldásához. Olvasd el beszámolónkat!

A világot, az üzleti folyamatokat, életünket átszövő változások bonyolultak, nehezen követhetők, ugyanakkor izgalmasak, és rengeteg lehetőséget tartogatnak. A 26. IVSZ MENTA konferencia idén is azt vállalta, hogy segítséget nyújt az eligazodásban, és olyan előadásokkal, beszélgetésekkel, közeggel szolgál, amelyek segítségével a változások értelmezhetővé válnak, illetve amelyek megoldási lehetőségeket villantanak fel. Igyekeztünk olyan kiváló szakembereket felkérni, akik a színpadon, húsz percben, majd később egy kötetlen beszélgetés során is tudnak hasznos tanácsokkal szolgálni.

A legfontosabb a szürkeállomány

– ezzel a felütéssel indította el Laufer Tamás, az IVSZ elnöke a konferenciát a sárvári Spirit hotelben, ahol két napon át a legsürgetőbb szervezeti- és technológiai kihívásokra kaphattak válaszokat és kész stratégiákat a MENTA látogatói. A digitalizáció kiemelkedő fontosságán, a gazdaságban betöltött meghatározó szerepén már rég nem elég elmélkedni, S.O.S. üzenetet kell küldeni a vállalatoknak ösztönzők, szabályozások formájában, amelyek megmutatják a versenyképesség felé vezető utat és azt, hogy velük vagyunk.

Az ütésálló gazdaság alapfeltétele a digitális gazdaság 20%-os növekedése – ennyit kell előre lépnünk, hogy felkészülten érjenek minket a közeljövő elsöprő változásai

– adta meg a MENTA alaphangját Laufer Tamás.

Dr. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár (ITM) nyitóelőadásában felvázolta a szépen illeszkedő terveket és kilátásokat: például a pályázati rendszer átgondolása, egy jó eredménnyel működő KKV-program felépítése és a Digitális Kompetencia Keretrendszer törekvései mind azt célozzák, hogy az ágazatban rejlő potenciálok mihamarabb kibontakozhassanak.

A túlélés eszközei: sebesség és deviancia

Kaszás Zoltán, a T-Systems vezérigazgatója szerint hamarosan már senki sem akar tovább várni az új megoldásokra. A „most-azonnal” világában pedig a sebesség fogja meghatározni azt, hogy a nyertesek vagy a vesztesek táborában végezzük-e. Az emberek elképesztő gyorsasággal tudnak a technológiához alkalmazkodni, a meglévő eszközök nyomán pedig újabb követelésekkel előállni: Vandára, a digitális üzleti asszisztensre a kezdeti időszakban nagyon sokan azonnal rácsapták a telefont, amint rájöttek, hogy robottal van dolguk. Ma már ez ritkán történik meg, sőt, a visszatérő telefonálók szinte tudattalanul átformálják a beszédüket Vanda kedvéért: célirányosabban, tömören fogalmaznak. Rehus Péter (IBM országigazgató) előadásában szintén a sebesség volt a központi fogalom: az IBM Garage agilis megközelítése a transzformációt a startupok sebességével a nagyvállalatok méretében hozza el.

Az agilitás nem azt jelenti, hogy havonta megváltoztatjuk a célokat

– figyelmeztette a közönséget Rehus a tiszta keretekre és a megközelítés valódi építőköveire.

Porkoláb Imre ezredes (Honvédelmi Minisztérium) előadása elején mintha akciófilmbe csöppent volna a közönség: a hatásos kezdés során a Takur Ghar hegyen végrehajtott mentőakció videóján és John Chapman személyén keresztül mutatta be a pozitív deviancia sorsfordító hatásait. A deviancia valami olyasmi, amit a vállalatok igyekeznek visszaszorítani a szervezetben, nem így a katonaságnál, ahol kifejezetten keresik a pozitív deviánsokat a különleges feladatokra. Chapman nem habozott, és holisztikus szemszögből, gyorsan döntött – ami a decentralizált vezetés és a gyorsaság kulcsa. Az ezredes szuggesztív, magával ragadó előadása arra mutatott rá, hogy a létezik olyan agyi állapot, amely képes felvenni a versenyt a robbanásszerűen gyorsuló és fejlődő világgal. Szerinte annak van esélye és lehetősége lépést tartani, aki képes „harci helyzetbe” hozni magát és csapatát, mivel ebben az állapotban megsokszorozható a teljesítmény.

Ezt követően egy különleges „koktél” került felszolgálásra, amelyet Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési Innovációs Hivatal elnöke mixelt össze és szolgált fel: a magyar innovációs ökoszisztéma összetevőit és egyvelegét tekintette át előadásában – elmondása szerint a magyar egyetemi hálózat ablak lehet az innovációra, hiszen fejleszthető és a piaci szereplőket is segítheti.

A délelőtt zárásaként a közönség Orbán Krisztián (Oriens) vezetésével szemügyre vehette a világtérképet és az aktuális status quo-t: az elemző rámutatott, hogy a tér teljes politikai szétcsúszásának vagyunk tanúi, amelyben ún. trollok és potyautasok (köztük Magyarország) kezdik ki a nyugati szabályalapú világot. A káosz évtizedének végén viszont a piaci fundamentumokat egy új kormányzási forma és gazdasági rendszer fogja leváltani. A kérdés csak az, hogy a nyugati világ új, szigorúbb határain belül vagy kívül végzi-e majd hazánk.

Az agilis ember és szervezet a fókuszban

A nap házigazdájának és műsorvezetőjének előadása a Forma 1 digitalizációját és adatvezéreltségét elemezte rendkívül szórakoztató módon. Szujó Zoltán megmutatta, hogy van olyan területe az életnek, ahol a digitalizációt a látványosság és az izgalom érdekében vissza kell fogni, különben az lesz, amit Niki Lauda mondott:

a mai Forma 1-es autókat még egy idomított majom is elvezetné.

Az idei MENTA egyik legfontosabb technológiai és tematikus „hátterét” a mesterséges intelligencia adta. Az MI Koalíció az IVSZ partnerségében (a konferenciával párhuzamosan) egy szakmai workshoppal segített a szakembereknek még jobban megérteni az MI mibenlétét, feltérképezni a benne rejlő üzleti lehetőségeket annak érdekében, hogy hazánk valóban tudja használni az MI erejét. A workshop rajtjelét Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke és az IVSZ alelnöke adta meg, aki bejelentette a hazai mesterséges intelligencia helyzetről készített felmérést és Magyarország MI térképét.

Hiánypótló vállalkozás felmérni, hogy ki milyen funkcióban vesz részt idehaza mesterséges intelligenciához köthető tevékenységekben, legyen szó cégekről, kutatókról, egyetemekről vagy tanácsadókról. Örömteli látni az első eredményekből, hogy már most sokan vagyunk

– mondta el Jakab Roland.

Ezután Vityi Péter (IVSZ alelnök, Kürt Akadémia ügyvezető) és Kovách Anton (Shiwaforce) előadásaikban egymást kiegészítve vonultatták fel az agilis működés jellemzőit és szervezeti akadályait.

Az agilitás olyan, mint a szteroid, és ez veszélyes is: rosszul működő szervezetre ráöntve egy nagyon rosszul működő agilis szervezetet kapunk.

– mondta Kovách Anton.

Az elmélet után a gyakorlati megvalósítást és példákat Tóth Szabolcs (BioTechUSA, head of digital) vázolta fel annak megmutatásával, hogy miként tereltek át cirka 3 hónap alatt több, mint 800 embert egy új gondolkodásmódba. Mélyinterjúk és a super user modell segítségével érte el a hatékonyság megugrását és a fókuszált munkavégzés javulását a digitális transzformációs osztály. Peuker Gabriella (Global HR Partner Ltd. | Agile Human) és Kiss Olga (GoldArc Ltd | BCE) pedig az egyén szintjéről hoztak szempontokat, és amellett érveltek, hogy az agilitással kapcsolatos félelmeket nem ledózerolni és eltemetni kell, hanem a mögöttes szükségleteket meghallani és azokra reagálni.

A napot egy igazán eklektikus panelbeszélgetés zárta: összeültek a különböző generációkat képviselő cégvezetők és alapítók, hogy megtárgyalják, miben változott a világ, a vállalkozás, és mit üzennek a különböző korosztályoknak. Van köztük, aki saját maga kutatta fel és építette fel a vezetői identitását még a rendszerváltás előtt, van, aki könyvekből (is) és példaképektől tanult, és van, aki már rájött, hogy nem tudhat mindent – a generációk tagjai abban mégis egyetértenek, hogy a sikeres vállalkozáshoz olyan társ kell, aki igazán jól kiegészít minket, illetve fontos, hogy vállalni tudjuk sérülékenységünket.

A 26. MENTA a hagyományoknak és az igényeknek megfelelve idén is kiváló terepet nyújtott a networking-nek, az üzleti kapcsolatok szorosabbra fűzésének.

Erre szolgáltak azok a 1on1 meetingek, amelyek az előadásokkal párhuzamosan 15 percben adtak lehetőséget egy gyors megbeszélésre az előadók és a konferenciázók között. A kezdeményezés sikerét mutatta, hogy az időpontok pár nap alatt elkeltek, így több mint 30 konzultációra került sor.

Az esti programok ugyanezt a célt már jóval kötetlenebb keretek között szolgálták ki. A Gyurós-díjak átadása után a vacsora alatt, mellett pálinka- és borkóstoló, rulett asztal, Kőhalmi Ferencnek köszönhetően pedig mikromágia adta meg az alaphangulatot a késő esti buli előtt.

A mindent elsöprő és felértékelő adat

A második napon az okosítás két szekcióban folyt tovább két olyan téma köré rendeződve, amelyek a digitális világ szövetét folyamatosan újrarajzolják. Az Adat/Hatalom terem előadásait Huszti Dániel (IBM) nyitotta, aki arra mutatott rá, hogy

az adatelemzés előfeltétele az üzleti problémák feltárása, enélkül ugyanis talaját veszti ez a tevékenység.

Az üzleti alapozást a biztonság, azon belül is a deep fake ijesztő és zavaró jelenségének bemutatása követte. A téma szakértője, Keleti Arthur videókkal és esettanulmányokkal illusztrálta, hogy hol tart most ez a technológia, mennyire kell tartanunk tőle és mennyire (nem) tévedhetetlen az MI.

Az emberi normákat a számítástechnika képtelen követni. Hiába tanítjuk őket a biztonságos adatkezelésre, mégsem tudjuk a teljes spektrumot lefedni, és minden eshetőségre felkészülni,

foglalta össze a tanulságokat az előadó.

A szekció egyik kiemelt témáját adta az IoT és az ipari digitalizáció: Erki Szabolcs (Hard Code) előadásában arra tért ki, hogy „a magyar szellemi termékek többször voltak a világ élvonalában. Az IoT és a digitalizáció újabb kitörési lehetőség a hazai szakemberek számára. Ennek már most is megvalósultak bizonyítékai az agráriumtól az egészségügyig.” A témát egy szakértői panel görgette tovább, amiben arra jutottak a szakemberek, hogy meg kell győzni a gyártó KKV-kat és nagyvállalatokat, hogy máshogy is lehet termelni és hogy az ipar 4.0 nem csak robotokról szól, hanem nagyon sok minden más is belefér. Akkor fog egy cég igazán elindulni az úton, ha megmutatjuk neki, és meg is érti, hogy ez az átalakulás elkerülhetetlen a versenyben maradáshoz.

A terem utolsó előadása egy páros produkció keretében valósult meg: a Fókusz Takarékszövetkezetet BI szakértője (Kovács Gyula) azt villantotta fel, hogy mennyire nehéz egy pénzügyi szervezeten belül a hitelezési folyamat MI által vezérelt voltát „eladni”. Az adatalapú döntések, sőt, üzleti modell megalkotása több mint négy évbe telt a szervezetnek: Sebestyén István a Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója szerint hosszú kitartásra, a munkatársak folyamatos meggyőzésére volt szükség ahhoz, hogy a szervezet elfogadja, majd szervesen alkalmazza az új, MI és BI által segített folyamatokat.

Nincs az a pénz…

A Pénz/Hatalom elnevezésű szekció első felében a neobank vs. hagyományos banki architektúra sakktáblán lépegettünk, előadások és egy panelbeszélgetés keretében pellengérre került a neobankok üzleti modellje. Berczeli András (Sprintform) szerint nagyon sok ügyfelet tudnak bevonzani, újabb piacokra tudnak belépni, de nem fenntarthatóak, így ő nagyobb kihívót lát a tech-óriásokban. Fáykiss Péter (MNB) szerint a fintech cégek és a bankok közül azok a szereplők fognak fennmaradni, akiknek nagyon erős a bizalmi lábuk, és letisztult üzleti modellel rendelkeznek. A Peak Financial Services alapítója, Suppan Márton is ezen a vonalon mozgott előadásában, és megmutatta, hogy a cégük épp ezért kiszállt a „fókavadászatból”, a szigetszerűen működő kis fintech cégek csatározásaiból, és inkább a bankok számára gyártanak „vadászfegyvert”, azaz olyan service megoldásokat, amellyel a teljes fókapopulációt el lehet érni. Kuhárszki András (OTP) pedig felvázolta, hogy több szempontból is elszámoljuk magunkat, hiszen a bankok előtt nem áll lehetetlen: szerinte a megjósolt nagy változások a vártnál később fogják felborítani a szektort, digitális váltás sikerességéhez pedig az elképzeltnél sokkal kisebb lépések szükségesek.

A nap későbbi részében a hatalom témáját kezdték feszegetni az előadók: Bakk József (IDC) szemléltette, hogy milyen technológiákra és kiknek a döntése nyomán költenek a vállalatok, Novák Péter (Dentsu Aegis) előadásából kiderült, hogy a digitális bizalom elengedhetetlen a fejlődéshez, ebben pedig hazánk nem is áll nagyon rosszul, a Biás Csongor (MSC) vezetésével összeálló startup témájú panel résztvevői pedig jövőbe mutató gondolatokat és egy összefogást is kibontakoztattak a beszélgetésük nyomán. Az algoritmus diktatúrát már most is érezzük, a magasfrekvenciás kereskedés már most is furcsa jelenségeket produkál a piacon, de az igazán érdekes dolgok egy következő válság idején fognak majd történni, ott érezzük majd meg az algoritmusok őrült és veszélyes húzásait – zárta a napot Jónap Richárd (Concorde).

A konferencia előadásainak többségét újranézheted az IVSZ YouTube csatornáján, a prezentációkat megtalálod Slideshare-en, a fotókat pedig az IVSZ Facebook oldalán.

Találkozzunk a digitális gazdaság legjelentősebb szakmai eseményén jövőre is!