A magyar vállalkozások külpiacra jutását különböző forrás alapok segítik, amelyek egy cég életének különböző fázisaiban nyújthatnak segítséget.  (A forrás alapok megismerése mellett érdemes azt is megnézni, milyen intézményi támogatások állnak rendelkezésre.)

Európai uniós pályázati források: ezen belül is GINOP – hazai pályázatok, illetve Horizont 2020 – nemzetközi pályázatok). A különböző elérhető pályázati forrásokról további információk elérhetők itt.

Az Exim Bank (Magyar Export-Import Bank Zrt.) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) célja, hogy a magyar exportőrök számára hatékony finanszírozási és biztosítási konstrukciókat szolgáltasson.

Egyre több forráshoz juthatnak a hazai KKV-k és startupok a hazai kockázati tőkepiacon. Magyarországon állami alapok, európai uniós forrásokat felhasználó JEREMIE alapok, és a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület tagjai vannak jelen.

Bár az IKT exporthoz érintőlegesen és közvetve kötődik, azért itt szükséges megemlíteni a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA), a magyarországi befektetés-ösztönzés szervezetét, amelyet a magyar kormány azért hozott létre, hogy elősegítse a külföldi tőke Magyarországra vonzását.

 

Pályázati támogatási fázisok

Az egyes vállalkozások a cég érettségétől függően tudnak hozzáférni különböző pályázati forrásokhoz. Más-más források használhatók fel a cég „életszakaszától” függően, más lesz hasznos az induló állapotban, más a felkészülési szakaszban és más a terjeszkedési szakaszban. (Ezen fázisok a pályázati lehetőségek felhasználására vonatkoznak.)

  • Induló állapot
  • Felkészülési szakasz
  • Terjeszkedési szakasz

 

Induló állapot (első fázis)

Azon cégek számára érdekes pályázatok, akik már előállítottak valami versenyképes terméket, és külpiacra készülnek lépni.

  • Kereskedőház export adatbázisába jelentkezés
  • Kiállításon megjelenés
  • B2B találkozók

A nemzetközi környezetben megismerheti a cég a potenciális versenytársakat, illetve a világlátás egy más szemlélethez vezethet.

 

Felkészülési szakasz (második fázis)

A terjeszkedési szakaszra való felkészülés fázisa, ahol letesztelheti a terméket, hogy ha jönnek az igények, megrendelések, hogy tudja majd kielégíteni őket.

  • Konzultáció export tanácsadókkal
  • GINOP startup pályázat
  • GINOP mentor programba való kapcsolódás

 

Terjeszkedési szakasz(harmadik fázis)

Azon cégek számára hasznos pályázatok, akik már exportálnak, és kezd beindulni a terjesztés.

  • GINOP 3.1.2-2016 (exporttámogatás pályázat)
  • EXIM Bank
  • Horizont 2020 (Innovációs pályázatok) – akik már exportálnak, de új termékkel jelentkeznek *

 

Európai Uniós források

Elérhető pályázati források az IKT export támogatására: GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) pályázatok, amelyekre Magyarországon lehet pályázni, illetve a Horizont 2020pályázat, amely Brüsszelben érhető el.

 

Hazai társfinanszírozású pályázatok

GINOP-1.3.1-15 - Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása (FELFÜGGESZTVE!) – várható nyitás 2016 második fele

  • Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása.
  • Szolgáltatással foglalkozó cégek korlátozottan indulhatnak
  • Célja a vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítása, a külföldi üzleti partnerrel, külkereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező KKV-k számának növelése. A Felhívás feltételeinek megfelelő legjobb projekteket 1,5 millió Ft – 20 millió Ft közötti, vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig. A cégek vállalják, legalább a projekt elszámolható költségeinek 50%-át önrész biztosításával finanszírozzák.

 

GINOP-2.1.7-15 - Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés c. pályázat

A programban résztvevőknél plusz pont, ha exportálnak, azonban ez nem feltétel, önmagában nem export támogatás a pályázat célja, de marketing költségként több nemzetközi piacra jutási költséget el lehet számolni, például megjelenést nemzetközi vásárokon.

Elszámolható marketing költségek:

  • Hazai vagy külföldi kiállításon vagy vásáron való részvételhez kötődő beépítetlen és beépített terület, illetve kiállító helyiség bérleti díja; kiállító helyiség, stand felállításával és működtetésével kapcsolatos költségek (például személyzeti belépők építés és bontás idejére, behajtási engedélyek építés és bontás idején a kiállítás területére, víz- és áramfogyasztás stb.);
  • kötelező regisztráció/katalógusbeiktatás költsége;
  • területdíjhoz kapcsolódó egyéb kötelező költségek (például AUMA, kötelező biztosítás);
  • Piacra jutás tevékenységhez kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások, marketingeszközök elkészítése, beszerzése; média-megjelenések, sajtóhirdetések, reklámkampányok költsége.

A cél elérését a Kormány az önállóan kutatás-fejlesztési, valamint innovációs tevékenységet végző vállalkozások támogatásával tervezi megvalósítani. A Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket minimum 10 millió Ft – maximum 130 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig. A pályázati lehetőség várhatóan idén újra nyílik.

 

GINOP-3.1.2.-2016 -  Tervezet - Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása

Várható nyitás: 2016. nyara 

 

Az IKT cégek exporttevékenységét elsősorban a nemzetközi piacon való megjelenés magas költségei akadályozzák, ezért a külpiacon való megjelenés támogatása elengedhetetlen a cégek a nemzetközi szintű versenyképességének javítása érdekében.

A kisebb és még külpiacra nem lépett vállalkozásoknak jellemzően a stratégiájuk kialakításában, az első exportreferencia megszerzésében, az üzleti kapcsolatok kiépítésben, a partnerkeresésben, termékeik exportképessé tételében (nyelvi változatok, idegen nyelvű leírások, marketing és értékesítés-támogató anyagok stb.) van szükségük segítségre. Az innovatív fejlesztések piacosításának köszönhetően a szektor gazdasági teljesítőképessége javul, hozzájárulva a GDP növekedéséhez.

A már exportáló IKT vállalkozásoknak pedig elsősorban arra van szükségük, hogy a már megszerzett piaci jelenlétüket stabilizálják, az adott piacon a részesedésüket – akár újabb termékek, szolgáltatások bevezetésével – tovább bővítsék, illetve újabb piacokon építsenek ki hídfőállásokat.

Ezek alapján a Felhívás az alábbi két célterületre irányul:

‘A’ az Infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának támogatása (‘A’ célterület),

vagy

‘B’ az Infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások nemzetközi piacokra való belépésének támogatása (‘B’ célterület).

A Felhívás célja vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás (hitel) együttes biztosítása révén ‘A’ célterületen az újszerű infokommunikációs ötletek piaci termékké és szolgáltatássá fejlesztésének, bevezetésének és üzleti hasznosításának elősegítése, ‘B’ célterületen a már külpiaci tevékenységet folytató IKT mikro-, kis- és középvállalkozások újabb nemzetközi piacokra lépésének elősegítése. Mindezen célok eredményeként megvalósulhat IKT mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosítása, illetve exportképességének és versenyképességének növekedése.

 

Nemzetközi Pályázatok

Nemzetközi pályázatok nem közvetlen export támogatás jellegűek, de innovációs témában kerülnek meghírdetésre, amelyeknek van külpiacra lépésre vonatkozó része is.  Ezek az innovációs pályázatok kifejezetten „haladó” cégeknek írják ki.


Horizont 2020 – Gyors innovációs kísérleti „pilot” project

A pályázat újító jellegű (interdiszciplináris) projekteket támogat (demonstrációs szakasztól a piaci elterjedésükig). Olyan viszonylag érett új technológiákat, ötleteket, folyamatokat és üzleti modelleket támogat, amelyeknek már csak egy utolsó fejlesztési lépésre van szükségük ahhoz, hogy széles körű piaci elterjedést érjenek el. Ha a projektjavaslat magában foglal egy új technológiai innovációt, a konzorciumnak nyilatkoznia kell arról, hogy a technológia vagy az érintett technológiák készültségi szintje eléri a TRL 1.6. (Technology Readiness Level).

SME instrument (KKV eszköz). Brüsszelben lehet megpályázni – nagyon kompetitív, vélhetően kevés cégnek lesz releváns.

PHASE 1: 50 ezer euróra lehet pályázni, ehhez egy nagyon jó ötlet, úgynevezett „concept note” kell. Az első szakaszban egy részletes üzleti terv készítése a feltétel, amelyet követően – ha megfelel a pályázat – automatikusan 50 ezer Euróban részesül a pályázat.

PHASE 2: a PHASE 1-ben elkészült üzleti tervvel lehet pályázni 2,5 millió Euróig (egészségügyben 5 millió euróig) európai/világszintű termékre, termékfejlesztésre. Erősen kompetitív e pályázat, nagyon alacsony sikerességi arány jellemzi.

További részletek itt.

 

EXIM

A Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt álló Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) célja, hogy a magyar exportőrök számára hatékony finanszírozási és biztosítási konstrukciókat szolgáltasson.
A Bank és a Biztosító látja el Magyarországon az exporthitel ügynökségi feladatokat, melyeket a WTO, az OECD és uniós keretek szabályoznak, azzal az alapvető célkitűzéssel, hogy elősegítsék a magyar áruk és szolgáltatások külpiacokon történő értékesítését. Az integrált keretek között működő Bank és Biztosító feladatát közös szervezetben és megjelenéssel, EXIM elnevezéssel végzi.
Az EXIM küldetése, hogy gazdaságpolitikai ösztönző eszközként támogassa a vállalkozásokat, elősegítve a munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás növekedését és a magyar export-kapacitások bővülését. Ennek érdekében az EXIM az Exportélénkítési Hitelprogram (EHP) keretében hatékony refinanszírozási együttműködést alakított ki a hazai hitelintézetekkel, hogy a magyar exportőrök és azok közvetlen beszállítói minél szélesebb körben juthassanak az exporttevékenységet támogató, kedvező kamatozású forrásokhoz. Az EXIM refinanszírozott és közvetlenül nyújtott hiteleit kedvezményes kamatozással nyújthatja, a költségvetés által biztosított kamatkiegyenlítési keret mellett.

Az EXIM célja, hogy koherens hitelezési, biztosítási és garanciavállalási termékeivel lefedje az exporttevékenység teljes vertikumát, a beszerzéstől a termelésen át az értékesítési folyamat támogatásáig.

 

Kockázati Tőke Alapok

Egyre több forráshoz juthatnak a hazai KKV-k és startupok a hazai kockázati tőkepiacon. Magyarországon állami alapok, európai uniós forrásokat felhasználó JEREMIE alapok, és a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület tagjai vannak jelen. A Magyar Fejlesztési Bank csoporton keresztül működtetett hazai kis- és középvállalkozási finanszírozási programok a Magyar Kormány 2005. májusi határozata alapján kiegészültek egy kockázati tőkealap-programmal is.


Állami tőkealap-kezelők

Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.

Az alább bemutatott JEREMIE alapok mellett egyre nagyobb szerepet harcol ki magának a Széchenyi Tőkealapkezelő (SZTA) is a hazai piacon, amely 2015. februárig – elindulása óta – 64 kis- és középvállalkozást támogatott eddig összesen 8,7 milliárd forinttal. A részben állami forrásból működő alap a hagyományos iparági fókusz mellett új területekre is kiszélesítette a befektetési lehetőségeinek körét, amelyből főleg a startupok profitálhatnak.

Corvinus Tőkealap-kezelő Zrt.

A Magyar Fejlesztési Bank csoporton keresztül működtetett hazai kis- és középvállalkozási finanszírozási programok a Magyar Kormány 2005. májusi határozata alapján kiegészültek egy kockázati tőkealap-programmal is. A mikro-hitelektől a fejlesztési hiteleken keresztül a nagyléptékű fejlesztési tőkebefektetésekig terjedő finanszírozási vertikum kezdeti szakaszára pozícionált kockázati tőkealap-program elsősorban a „finanszírozási résbe” szorult azon magas növekedési potenciált mutató innovatív kisvállalkozásokat célozza, amelyek kezdeti fejlettségi stádiumuk miatt alkalmatlanok az egyéb, elsősorban hitelekből történő forrásbevonásra, ugyanakkor külső forrás igénybevétele nélkül képtelenek az elindulásra vagy továbbfejlődésre.

 

JEREMIE alapok

A JEREMIE Program az Európai Unió vállalkozásfejlesztési programja, amit az Európai Bizottság kezdeményezett, és az Európai Fejlesztési Bank (European Investment Bank, EIB) valamint annak kockázati tőketársasága, az Európai Beruházási Alap (European Investment Fund, EIF) finanszíroz. A program teljes neve Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, (Közös Európai Források a Mikro- és Közepes Vállalkozások Számára).

A program többféle vállalkozásfejlesztési eszközt fog össze, amik közös jellemzői:

  • visszatérítendő pénzforrásokra, visszaforgó pénzalapokra épülnek
  • a források felhasználása piaci szereplőkön, pénzügyi közvetítőkön keresztül történik

Magyarországon a JEREMIE Programot kétszer is elindították. Először 2010 elején, mely az első JEREMIE program (JEREMIE I). A  Program során kétféle konstrukcióban (Közös Alap illetve Co-investment) összesen nyolc, egymással versengő kockázati tőkealap jött létre, amelyek 2013 végéig összesen kb. 45 milliárd forint értékben fognak tőkebefektetéseket végrehajtani.

2012-ben a programot JEREMIE II néven újra elindították, és amely révén 10 új kockázati tőkealap jött létre. Ebben a programban is kétféle konstrukcióban jöttek létre az alapok. 4 Közös Magvető Alap jött létre, melyek kisebb seed befektetést hajthatnak végre, míg a 6 nagyobb, Közös Növekedési Alap növekedési tőkét fektethet be az adott területen. A 10 új tőkealap összesen 41 milliárd forint értékben hajt végre tőkebefektetéseket.

A JEREMIE II alapok 2016 tavaszáig, vélhetően májusig élnek, melyek keretében Magyarországon az alábbi kockázati tőkealap-kezelők fektetnek be:

További információk itt.

 

Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület

Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) a magántőke és kockázati tőke szektor érdekeit képviseli Magyarországon a tagjai támogatása, valamint a lehető legmagasabb szintű szakmai és etikai mércék betartásának előmozdítása által. Az MKME 1991-ben jött létre. Az MKME-t jelenleg Kelet-Közép-Európa egyik legdinamikusabb és legaktívabb szakmai szervezeteként ismerik. Az MKME képviseli lényegében a magántőke és kockázati tőke szektor valamennyi jelentős szereplőjét Magyarországon, és elkötelezett a magántőke és kockázati tőke szektor támogatása iránt az alapok, a vállalkozók, a magántőke szakértők és összességében az egész gazdaság érdekében.

 

Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA)

Bár az IKT exporthoz érintőlegesen és közvetve kötődik, azért emitt szükséges megemlíteni a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA) a magyarországi befektetés-ösztönzés professzionális szervezete, amelyet a magyar kormány azért hozott létre, hogy elősegítse a külföldi tőke Magyarországra vonzását.
A HIPA ennek érdekében – egyablakos modellben – naprakész információkkal szolgál a magyar beruházási környezetről, befektetési helyszíneket és támogatási lehetőségeket ajánlj, telephely-látogatásokat bonyolít le, szakmai rendezvényeket és találkozókat szervez, közreműködik a hazai beszállítók felkutatásában és felkészítésében, valamint hozzájárul az üzleti szféra és a kormányzat kapcsolatainak fejlesztéséhez. A felsoroltak mellett a szervezet részt vesz a feladatkörét érintő kormányzati döntések előkészítésében is.

Amit kínálnak:

  • egyablakos projektmenedzsment szolgáltatások
  • projekthez rendelt tanácsadó rögtön az indulástól,
  • cégre szabott információk az igénybe vehető támogatásokról,
  • a döntéshozatalhoz szükséges információk összegyűjtése,
  • szakmai rendezvények szervezése,
  • Beszállítói Kézikönyv és Minősített Beszállítói Adatbázis az autóipari szektor részére,
  • előkészített és indulásra kész Befektetési Projektek Gyűjteménye (HIP) pénzügyi befektetők számára,
  • a szervezet valamennyi szolgáltatása ingyenes
  • 1055 Budapest, Honvéd utca 20.
  • hipa.hu
  • info@hipa.hu
  • + 36 1 872 65 20

 

A különböző támogatási formák

A cég külpiacra jutásához, miképp működtetéséhez is, a szükséges pénzügyi forrásokat belső és külső finanszírozási forrásokra lehet bontani. A belső finanszírozás lényege, hogy a vállalat saját, rendelkezésre álló forrásait használja fel, nincs szüksége közvetítő intézményre a forrásbevonáshoz. Előnye, hogy növeli a rugalmasságot, pénzügyi biztonságot kölcsönöz a vállalkozás számára, olcsóbb és közvetlenül rendelkezésre áll. Amennyiben a vállalat nem képes belső forrásból finanszírozni tevékenységét, akkor lehetősége van külső forráshoz folyamodni, amelyet piaci vagy nem piaci forrásból szerezhet meg. A nem piaci forrás az állami tulajdonnal, illetve állami forrás igénybevételével kapcsolatos forrásokat jelenti. A másik dimenzió mentén a cég tőkeszerkezete jelenik meg, vagyis az, hogy a források mekkora százaléka származik saját forrásból, és mekkora része idegen forrásból. Saját tőke alapon történő finanszírozás esetén a forrást biztosító tulajdonosi jogokra tarthat igényt, míg idegen tőke alapú finanszírozás esetén hitelezői jogviszony alakul ki. Fontos megjegyezni, hogy az idegen tőke általában olcsóbban áll rendelkezésre a vállalkozások számára, mint a saját tőke, ugyanakkor a túlzott mértékű idegen tőke bevonás korlátozhatja a cég forrásszerzését.

 

A kockázati tőke

A kockázati tőke egy olyan finanszírozási forma, ahol a tőkebefektetés nem csupán a tőke biztosításáról szól, hanem egyben részvételi tőkebefektetést is jelent, vagyis a finanszírozó szerepe általában nem csak a tőke biztosítására korlátozódik, hanem megjelenik a vállalkozás irányításában való szerepvállalás is. A befektetések időtávja hosszú, 5-8 év, a befektetések célpontjai pedig a tőzsdén még nem jegyzett vállalkozások. A finanszírozási forma egyik legfontosabb eleme, hogy a kockázati tőkebefektető nem az osztalékhozam maximalizálásában, hanem a vállalat minél gyorsabb növekedésében és értékteremtésében érdekelt; a tőke a vállalkozást pedig nem tőkekivonás útján hagyja el, hanem a tőkerész eladásával. A finanszírozási módok, lehetőségek egyik legismertebb és legterjedtebb felosztása két dimenzió mentén bontja meg a cégek számára rendelkezésre álló forrásokat.

 

* A támogatási fázisok összegyűjtésében és rendszerezésében Magyari Donát tanácsadó volt segítségünkre.

 

Amennyiben további kérdései merülnek fel a piacralépési folyamatokkal kapcsolatban, lépjen kapcsolatba az IVSZ Export Munkacsoportjával, tegye fel a kérdéseit, és igyekszünk megtalálni a releváns válaszokat és válaszadókat az ön cége számára.