Iparosított személyre szabás az egészségügyben és agrárban is

Az IVSZ és a Magyar Tudományos Akadémia második közös konferenciáján június 2-án a digitalizáció élettudományokra gyakorolt hatását vizsgálták az iparág és a tudományos élet szakértői. Ugyan a bioinformatika, genetika, e-egészségügy és agrárinformatika területei komplex, bonyolult témakörök, az itt létrejövő kutatási eredmények és innovációs eredmények a teljes lakosság életére komoly hatással vannak.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke

A rendezvényt, ahol több mint 100 IVSZ tagcég képviselői voltak jelen, illetve az akadémiai világ képviselőivel együtt több mint 400-an regisztráltak, Laufer Tamás, az IVSZ elnöke nyitotta meg, és elmondta, hogy minden területen kifejezetten fontos, hogy az újító szándékot az állam támogassa, hiszen ez nem csak az emberek életminőség javulásának záloga, de a helyi vállalkozások sikere, az innovatív cégek megjelenése hosszú távon is meghatározza egy ország gazdasági eredményeit. Magyarország számára az egészségipar és az agráripar is igen jó esélyt jelent a felzárkózásra, sőt, a meglévő szakmai tudás digitális hasznosításával jelentős ugrást hajthatunk végre.

MTA-IVSZ konferencia

 

Drágul és romlik az egészségügy, a digitalizáció teheti olcsóbbá és jobbá

A konferencia kiemelt előadója, Hans Hofstraat, a Philips kutatásokért felelős globális alelnöke volt, aki hangsúlyozta, hogy a technológia továbbra is csak egy eszköz, ami segít megoldani a problémákat, de önmagában nem az a cél, hogy adatokat gyűjtsünk és digitális rendszereket használjunk. A cél valójában Hofstraat szerint az, hogy a jelenlegi leíró jellegű egészségügy szinteket lépjen és képes legyen megjósolni, hogy egy adott páciens számára mi a legjobb kezelés, képes legyen meghatározni, hogy hol érdemes beavatkozni - ezt nevezzük prediktív gyógyászatnak. Ehhez ma már minden rendelkezésre áll, az orvosi tudás mellett a hálózatok, IT-eszközök, szenzorok és diagnosztikai berendezések, olyanok is, amihez nem kell a betegeknek a kórházakba látogatni, az orvosok mégis követhetik az adatokat. Sőt, az orvosoknak sem kell helyben lenni ahhoz, hogy a diagnosztikai elemzést elvégezzék. Hosszú távon azonban az egészségügy evolúciójában a végállomás az lehet, amikor minden egyes ember esetében tudjuk majd, hogy mit kell tennie, ennie ahhoz, hogy a lehető legjobb életminőséget kapja, milyen beavatkozásokra, programokra van szükség, hogy a betegségek elkerülhetőek legyenek.

Hans Hofstraat, a Philips kutatásokért felelős globális alelnöke

Hans Hofstraat, a Philips kutatásokért felelős globális alelnöke

A digitalizációra az egészségügynek egyébként is nagy szüksége van, ugyanis csak az USA-ban 90 ezer orvos hiányzik, miközben a 60 éven felüli, jobbára gondozásra szorulók száma 2050-re megduplázódik, a várható élettartam további 18 évvel nő, a civilizációs betegségekben szenvedők száma drasztikusan nő, 2035-re 380 millió cukorbeteg lesz a világon.

 

A magyar ipar lehetősége: egészségfejlesztés és szívbetegségek megelőzése

A konferencia másik vezető előadója, prof. Kozmann György szintén arról beszélt, hogy a digitalizáció végre lehetővé teszi, hogy a már akár 30 éve ismert orvosi tudást széles körben alkalmazni lehessen a lakosság életének megóvására. Magyarországon a halálozások fele kardio-vaszkuláris problémák miatt történik, egy további negyede daganatos betegségek miatt, a maradék negyedben pedig az összes többi ok oszlik meg. A magyar egészségiparnak így elsősorban a szív-érrendszeri betegségek megelőzésére kell koncentrálni, ehhez a diagnosztikai eszközök és a digitális betegkövető rendszerek, a fitnesz alkalmazások kitűnő alapot adnak. A betegségek miatt kieső munkaidő önmagában több ezer milliárd forint kiesést okoz a magyar gazdaságnak évente, de az egészségfejlesztés területe innovációs potenciált is tartogat a magyar vállalkozások számára.

Kozmann György, prof. Emeritus

Kozmann György, prof. emeritus

Kozmann kiemelte, hogy rengeteg e-health és m-health alkalmazás létezik, de alig tucatnyi van, ami valóban jó. Ez a terület nagyon fiatal, érés előtti fázisban van, a hazai orvosi szakértelemmel globális szinten is látható sikerek lennének elérhetőek. Ehhez rendkívül fontosak az alapkutatások és a termékfejlesztési gyakorlat erősítése is - az iparnak, az állami támogatási rendszernek és az oktatásnak együttesen kell képesnek lennie gyors reakcióra, ahhoz, hogy ez valósággá is váljon.

 

Túl sok adatunk van, de túl kevés az információ

A konferencia fontos témája volt még az agrárinformatika is, ez a másik olyan ágazat, ahol Magyarország jó ritmusban lehet képes fejlődni. Már ma is rengeteg adat keletkezik az agrárban, ezzel egyáltalán nincs lemaradás, a probléma az, hogy hiába van sok adat, kevés az információ és a tudás, amit ebből nyerünk ki - mondta el Pesti Csaba, Phd, az Agrár Kutató Intézet szakértője. Az agrárban a szántőföldi termelésben már jól láthatóak a digitalizációs fejlesztések, itt a legmagasabb a profittartalom is, a kertészetben, álattenyésztésben viszont sokkal lassabb a fejlődés, sőt, a magyar állatállomány töredékére csökkent a korábbinak, kevés tere van a fejlődésnek manapság. Pedig az adatok szabványosítása, a gazdák képzése, alkalmazások egyszerűsödése sokat segítene, a szakértő szerint a legfontosabb mégis a mezőgazdasági adatbázisokhoz való nyílt hozzáférés lenne, de ehhez a mostanitól jelentősen eltérő szemléletne lenne szükség a teljes ágazatban. Az vetőmagok és egyéb input eszközök drágulása bizonyos szempontból kedvező, hiszen a gazdák érdekeltek abban, hogy hatékonyabban termeljenek.

Pesti Csaba, Phd, az Agrár Kutató Intézet szakértője

Pesti Csaba, Phd, az Agrár Kutató Intézet szakértője

Az egészségügyet és az agráriumot is egyaránt érinti a konferencia harmadik témája, a bioinformatika és a genetika - itt a laikus számára már nehezen érthető részletekben rejlik a digitalizáció eredménye. Ma már lehetséges sejteket, géneket, baktériumokat egyszerűsíteni és programozni, célnak megfelelően átalakítani. A koli baktérium módosításával készíthetünk olyan szervezetet, ami kőolajat bont le, de olyat is, ami csökkenti a széndioxid szintet. A mai tudósok kezében megfelelő eszközök vannak ahhoz, hogy új élőlényeket hozzanak létre, sőt, a digitalizáció a természettel összeér, hiszen a gének a természet "digitális" kódrendszere, de ma már mi is képesek vagyunk ezt programozni.

 

A konferencia előadásairól készült felvételek

Megnyitó: Török Ádám, az MTA főtitkára

Megnyitó: Laufer Tamás, az IVSZ elnöke

Smart Healthcare – Hogyan pörgeti fel az IT az egészségügyet – hogyan válik a bigdata a személyreszabott gyógykezelés kulcsává?

Hans Hofstraat, VP #Philips Research

[Prezentáció: Smart Healthcare – Hogyan pörgeti fel az IT az egészségügyet]

Nincs egészségipar K+F nélkül: proaktív gyógyászat digitális eszközökkel

Kozmann György, prof. Emeritus #FME / Pannon Egyetem

[Prezentáció: Nincs egészségipar K+F nélkül: proaktív gyógyászat digitális eszközökkel]

A fénymikroszkópia új korszaka, a szuperfelbontású digitális képalkotás

Barna László, Nikon-KOKI Mikroszkóp Központ vezetője #MTA KOKI

[Prezentáció: A fénymikroszkópia új korszaka, a szuperfelbontású digitális képalkotás]

Sok adat, de kevés információ - Miért nem használjuk fel a mezőgazdasági termelés során keletkező adatokat?

Pesti Csaba #Agrárgazdasági Kutató Intézet / Nemzeti Agrárkamara

[Prezentáció: Sok adat, de kevés információ - Miért nem használjuk fel a mezőgazdasági termelés során keletkező adatokat?]

Emelheti-e egy bioinformatikus a terméshozamot?

Makai Szabolcs, kutató #MTA ATK Mezőgazdasági Intézet

[Prezentáció: Emelheti-e egy bioinformatikus a terméshozamot?]

A mikrobák bonyolult egyszerűsége - gének, genomok szerkesztése

Pósfai György, az MTA doktora, igazgató #MTA SZBK Biokémiai Intézet

[Prezentáció: A mikrobák bonyolult egyszerűsége - gének, genomok szerkesztése]

Globális ökológiai válság – „számolunk” vele vagy csak sejtjük a jövőnket? Big data lehetőségek az ökológiai modellezésben

Horváth Ferenc, csoportvezető#MTA ÖK Tudásbázis és e-infrastruktúra csoport

[Prezentáció: Globális ökológiai válság – „számolunk” vele vagy csak sejtjük a jövőnket? Big data lehetőségek az ökológiai modellezésben]

Transzmembrán fehérjék bioinformatikai vizsgálata

Tusnády E. Gábor, csoportvezető #MTA TTK EI Lendület Membránfehérje Bioinformatika Kutatócsoport

[Prezentáció: Transzmembrán fehérjék bioinformatikai vizsgálata]

A konferencián készült fényképek