GEOinformatika

A számítási-, a tárolási kapacitások és a kommunikációs sávszélesség területén zajló nagymértékű növekedés, valamint a méréstechnika, ezen belül az elektronikus helymeghatározó GPS[1] rendszerek fejlődése, elterjedése lehetőséget biztosít a helyhez köthető adatok térben (térképen) történő ábrázolására. A térképen ábrázolt adatok információ tartalma, az összefüggések átláthatósága lényegesen jobb, mint a rendelkezésre álló adatok hagyományos táblázatos megjelenítése. A technikai fejlődés további eredménye, hogy jelentősen lerövidíthető az észlelés (mérés) és a térképen történő megjelenítés között eltelt idő, sőt ma már nem utópia az on-line vizualizáció (térképszerkesztés) megvalósítása sem.

Országunk egyik legfontosabb cselekvési tervének, az egyszerűbb állam kialakításának nélkülözhetetlen eszköze a szakszerűen alkalmazott GEOinformatika, hiszen ez az az eszköz, amely az alapfunkcióin kívül természeténél fogva a keletkezett és feldolgozott adatok egyfajta kontrollját, ellenőrzését is automatikusan biztosítja.

A GEOinformatika minden állam és közigazgatási területet érint az egészségügytől az agráriumon át a katasztrófa elhárításig. Viszont ennek a területnek a lehetőségeit - néhány kivételtől eltekintve - sem a fejlesztő cégek, sem a későbbi felhasználók nem ismerik kellő mélységben.

ITC fejlődés kihasználásának a nemzeti GEOinformatikai infrastruktúra terén több feltétele van, úgymint:

• a helyben keletkezett és helyben tárolt adatok inhomogenitását meg kell szüntetni;
• ki kell dolgozni az adatok egységes, a szervezetek közötti kommunikációra alkalmas formátumát;
• szabványosítani kell a gyűjtéstől a karbantartáson át a felhasználásig a teljes folyamatot;
• egységesítés után meg kell oldani az adatok automatikus rendelkezésre állását más területek (alkalmazások) számára;
• meg kell teremteni a hierarchikus keresés lehetőségét;
• ki kell alakítani a dinamikus megjelenítést;
• el kell végezni a meglévő adatok tisztítását, migrálását;
• ki kell dolgozni az adatok költség-ár-minőség tulajdonságait harmonikusan biztosító jogi és gazdasági környezetet, feltételrendszert;
• stb.

GEOinformatika bevezetésének problematikája nem hungarikum, ez az EU tagországok közös gondja. Ezért jött létre az INSPIRE[2] projekt, hogy egyrészt támogassa az egyes tagországokon belüli egységes téradatstruktúrák létrehozását, másrészt biztosítsa ezeknek az adatoknak az Uniós szintű integrálhatóságát is.

Nagy a lemaradásunk ezen a területen, hiszen néhány ország már befejezte az INSPIRE infrastruktúra kialakítását, a teljes bevezetését, többek között épp a napokban ünnepelte ezt a sikert Franciaország.

Az INSPIRE EU direktívák tartalmaznak határidőket, ezekhez képest kevés időnk van a befejezésre. A jelenlegi kormányzat erre a szakterületre koncentrálható ereje kevés, sok az eldöntendő szakmai és POLITIKAI kérdés, belátható, hogy a megfelelő szakmapolitikai döntések meghozatalához szükséges az IVSZ támogatása és szakmai felkészültsége.

Munkacsoport célja

Mivel a nemzeti GEOinformatikai infrastruktúra (generikus vagy makroszintű és specifikus vagy mikró szintű) kialakítása, és fenntartása olyan nagy feladat, hogy ezt csak az ITC összehangolt tevékenységével lehet megoldani. Ha figyelembe vesszük az előttünk álló egyéb kormányzati (ÁROP, EKOP) fejlesztési feladatokhoz szükséges erőforrás igényt, akkor kevés a megfelelő szintű rendelkezésre álló IT fejlesztő kapacitás. Minél később kezdjük meg a felkészülést, annál nagyobb a minőségi munkavégzés-, és a támogatási forrásvesztés lehetőségének kockázata.

Ezért szükséges az IVSZ koordináló érdekérvényesítő tevékenysége. A tagság figyelmének összpontosítása, egymás megismerése, a bizalmi elvre támaszkodó együttműködések katalizálása.