A 3S (szoftver, szolgáltatás, stratégia) projekt az K+F Keretprogram ICT prioritásának céljait támogatva egy közös Európai Fehér Könyvet dolgoz ki arról, milyen kihívások és lehetőségek állnak az európai szoftverfejlesztő iparág előtt.
A Fehér Könyv elemzi majd a K+F és szolgáltatási tevékenységek támasztotta kihívásokat a szoftver-architektúra és infrastruktúra fejlesztése, valamint a mérnöki tervezés során. 2007. szeptember 28-án a Fehér Könyv első, még széles körű szakmai egyeztetés előtt álló változatát, az úgy nevezett Zöld Könyvet véleményezte azon nemzektözi szakértők csapata, melynek az IVSZ képviselője is tagja.
Az ECSS (European Community for Software & Software Services - Architectures, Infrastructures, Engineering) kezdeményezés elindításával a 3S projekt létrehoz egy platformot is, ahol az érintett tudományos és szakmai közösségek együttműködhetnek, kicseréljhetik ismereteiket és tapasztaltaikat, közös projekteket hajthatnak végre.
A projekt első évében a Fehér Könyv első, még széles körű szakmai egyeztetés előtt álló változata készült el, az úgy nevezett Zöld Könyv, melyet nemzektözi szakértők vitattak meg Brüsszelben 2007. szeptember 28-án. A dokumentum a szoftver-szolgáltatások piaca előtt álló fő kihívásokat, illetve leküzdésükre alkalmazható főbb lépéseket vizsgálja technológia, társadalmi, gazdasági és jogi szempontok alapján.
A Zöld Könyvben az alábbi kihívások szerepelnek:
1. Szoftver-szolgáltatások életciklusa
2. Szolgáltatások dinamikus felépítése és összeegyeztetése
3. Virtuális szervezetek alakítása és működtetése
4. Szemantikus rendszerek
5. Autonóm programozás
6. Biztonság, szerző és személyiségi jogok
7. Szolgáltatás minősége és nem-funkcionális adpektusai
8. Árazás, megállapodás és szolgáltatói sterződések
9. Elosztott (decentralizált) probléma megoldás
10. Szabad, nyílt forráskódú szoftverek
11. Társadalmi-gazdasági tényezők, üzleti modellek
12. Liberalizáció vs. szabályozása a konvergáló elektronikai kommunikációban
A szeptember 28-i brüsszeli workshop egyben nyitánya volt 2008. áprilisáig tartó, mintegy 700 szakértő közreműködésével lefolytatott online workshopnak, is mely 2007 október 1-jén indult. A brősszeli workshopon, mintegy 40 szakértő három tematikus szekcióban vitatta meg a “Green Paper” első változatának állításait és eredményeit elsősorban technológiai szempontból. 2007. áprilisában - várhatóan Budapesten - lesz az online workshop-ot lezáró második munkacsoport ülés, mely a társadalmi-gazdasági problémákra fókuszál majd.
A brüsszeli workshop egyes szekicóinak témái:
1. Nyílt forrás kód lehetőségei, biztonság, személyiségi és szerzői jogi kérdések
A szekció a “Green Paper” két központi kihívását a nyílt forrás kód, illetve a biztonság és a szoftverek birtoklásánának (trust, security, privacy) kérdéseit tárgyalta az eddig meglévő üzleti modellek tapasztalatai alapján. A terület kulcskérdése, hogy hogyan lehet egyszerre biztosítani a nyílt, mindenki által fejleszthető és javítható platformot, valamint megvédeni a platformothoz kapcsolódó alkalmazások használóit a nyiltság által biztosított ismereteken alapuló támadásoktól.
2. Autonóm programozás paradigmája a GRID-ek és szolgáltotások tükrében
GRID rendszerek, szolgáltatások és alkalmazások egyre fokozódó komplexitása megköveteli rendszer vagy szoftver architektúra alkalmazkodó készségét, annak minden attribútuma vagy funkciója tekintetében. A probléma lényegéban arról szól, hogy mi az amit mindenképpen embereknek kell elvégezniük a bonyolult rendszerekben található alkalmazások programozása, karbantartása, javítása, kompatibilitása vagy frissítése esetében, és mi az, amit a számítógépek hatékonyabbhan, gyorsabban és pontosabban látnak el. A rendszerek egyre nagyobbá és bonyolultabbá válására a hagyományos válasz a bonyolult modellek készítése volt. Mára azonban a komplex rendszerek egymástól külön, dinamikusan fejlődnek, a fejlesztésekbe bekapcsolódó, egymástól független emberek emellett a modellek számára megjósolhatatlan eredményeket produkálnak. A rendszerek integritását csak a folyamatos alkalzmakodó készség és a rugalmasság tudja biztosítani egy ilyen környezetben, ahol a szoftverek képesek magukat módosítani, frissíteni, meggyógyítani sőt akár fejleszteni is.
3. Szoftver szolgáltatások életciklusa a társadalmi-gazdasági hatások és üzleti környezet tükrében: a szoftvereket korábban óriási, monolitikus szervezetek, mely maga határozthatta meg a szoftver-fejlesztéssel szembeni követelményeket. A jövőben rengeteg féle intézményt, szervezetet vagy társaságot kell bevonni a fejlesztesékebe, melyek jogi, földrajzi kulturális különbségei eltérő elvárásokat fogalmaznak meg a kifejlesztendő szoftverekhez. A szoftver-fejlesztési technikák fejlesztése, a szoftver és a fejlesztési folyamat jobb illeszkedésének biztosítása az üzletmenethez volt a témája a szekciónak.
További lépések
A brüsszeli workshop eredményeinek feldolgozása jelenleg zajlik, emelett megnyílt a mintegy 700 szakértő bevonását lehetővé tévő online workshop is, amelyen több fordulóban vitattják meg szoftver-szolgáltatások előtt álló jövőben rejlő lehetőségeket és veszélyeket. A végeredmény egy olyan stratégiai dokumentum lesz, amely az Európai Bizottság számára útmutatóul szolgál az ágazat fejlődéséhez illeszkedő szabályozási, szolgáltatási környezet és fejlesztési stratégia létrehozásában.